GYULAI HÍRLAP • Fotó: Rusznyák Csaba • 2019. február 19. 10:30 Nógrádi Kiss Magdolna képzőművész kiállításának megnyitója GYULAI HÍRLAP • Videó: Varga Zoltán • 2022. április 06. 15:00 Újraindították az összefogás oldalát GYULAI HÍRLAP • 2022. 15:00 GYULAI HÍRLAP • Fotó: Bimbó Lajos • 2022. 14:25 A többpróba-diákolimpián versengtek a gyulai nebulók GYULAI HÍRLAP • 2022. 14:00 Bérszámfejtőt, munkaügyi ügyintézőt, könyvelési asszisztenst keres a Körös-Maros Biofarm Kft. GYULAI HÍRLAP • 2022. 13:30 Tartóval együtt loptak el egy magyar zászlót a Rákóczi Ferenc utcában GYULAI HÍRLAP • 2022. 12:30 Árokba csúszott egy autó GYULAI HÍRLAP • 2022. 11:30 6, 404 millió a beoltottak, 2880 az új fertőzöttek száma Magyarországon, elhunyt 36 beteg GYULAI HÍRLAP • Fotó: Rusznyák Csaba • 2022. 10:35 A szorongástól az önbecsülésig – Pál Ferenc előadása GYULAI HÍRLAP • 2022. 10:00 Kertészt keres a Körös-Maros Biofarm Kft.
Jelenlegi hely Előadások a költészet és festészet jegyében / Orcskai Marianna / A második alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napok keretében vendégül láttuk Ferenczes István költőt és Nógrádi Kiss Magdolna festőművészt, akikkel jó hangulatú beszélgetést folytathattak az érdeklődők, s műveiket testközelből meghallhatták, megcsodálhatták. Nógrádi Kiss Magdolna kiállítása A rendezvénysorozat egyik fontos eseménye Nógrádi Kiss Magdolna festményeinek bemutatása volt. A kiállítás megnyitására szeptember 23-án került sor a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előcsarnokában. A művésznő alkotásait megtekinthették az érdeklődők ezt megelőzően Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Olaszország nagy városaiban is. Brassó és Kolozsvár után Temesváron nyílt lehetőség arra, hogy alkotó tevékenységét bemutassa. A kiállítás jelentőségét az adta, hogy "Szín, ritmus, gondolat" c. képsorozatát itt állította ki először a művésznő. Fábián László művészettörténész gondolatát idézve, a műalkotásnak három követelménynek kell megfelelnie: belső szükségszerűségből fakadjon, ne csak a szemet, hanem a lelket és a szellemet is megmozdítsa, víziójával gazdagítsa az emberiséget.
Azt üzenik számunkra, hogy a folyton változó, pulzáló, különféle energiákkal teli létben minden és mindenki önálló, ám egy másokkal egységes egész része. A köszöntő után a kiállító megköszönte a lehetőséget, hogy elhozhatta munkáit Gyulára, valamint köszönetet mondott a megnyitó elején elhangzott József Attila versrészlet miatt is, ugyanis egy családfakutatásnak köszönhetően kiderült, hogy rokonságban állnak. Hozzátette, hogy a fürdővárosba elhozott képeit úgy válogatta ki, hogy illeszkedjenek a kiállítótérhez. Mint mondta, az alkotásainak nem nagyon szokott címeket adni, mert nem szeretné sugallni, hogy a képek miről szólnak, hanem ha önmagukért beszélnének helyette. Nógrádi Kiss Magdolna kiállítását március 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési központ földszintjén. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A műalkotásnak három követelménynek kell megfelelnie. Belső szükségszerűségből fakadjon, ne csak a szemet, hanem a lelket és a szellemet is megmozdítsa, víziójával gazdagítsa az emberiséget. Nógrádi Kiss Magdolna alkotásai az említett feltételeknek maximálisan megfelelnek. Érzelmeket keltenek, gondolatokat ébresztenek és befogadásra ösztönöznek. A művésznő korábban bemutatta alkotásait Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlonénia és Olaszország nagy városaiban. Sepsiszentgyörgy, Brassó és Kolozsvár után most Temesváron nyílik lehetőség arra, hogy megismerjük alkotó tevékenységét. A kiállításmegnyitó szeptember 28-án, szombaton 13 órakor lesz a színház előcsarnokában.
GYULAI HÍRLAP • T. P. • KULTÚRA • 2019. február 19. 10:30 Nógrádi Kiss Magdolnának nyílt kiállítása a művelődési központban A művész azt szeretné, ha a képei helyette beszélnének nógrádi kiss magdolna Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba Nógrádi Kiss Magdolna 1973-ban kezdte meg képzőművészeti tanulmányait Budapesten, 1976-tól pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajzszakán képezte tovább magát. A diploma megszerzése után vidéki és fővárosi iskolákban tanított, rajz- és képzőművészeti köröket vezetett, művészettörténeti előadásokat tartott, valamint számos művésztelepen is dolgozott. 2011-től – hosszabb kihagyás után – rendszeres kiállítja műveit egyéni és csoportos tárlatokon egyaránt. A kiállítást Alt Norbert alpolgármester nyitott meg, aki köszöntőjében elmondta: az életben minden viszonylagos és múlandó, minden megszületik és meghal, újból és újból, de, ha ebben a körforgásban megismerjük a lét egyediségét, valamint felismerjük, hogy a pillanatok, események és történések megismételhetetlenek, akkor rájövünk, hogy minden lét, az emberi lét is egy csoda.
Nógrádi Kiss Magdolna képeiből nyílt tárlat Gyulán - YouTube
Képzőművészeti tanulmányaimat 1973-ban Budapesten egy Misch Ádám által vezetett képzőművész körben kezdtem. 1976-tól a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán tanultam. A tanári diploma megszerzése után vidéki és fővárosi iskolákban tanítottam. Rajz-, és képzőművész köröket vezettem, művészettörténeti előadásokat tartottam. A hetvenes évektől különböző művésztelepeken dolgoztam. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Symposium Társaság tagja vagyok, a Folyamat Társasággal rendszeresen kiállítok. Tanulmány-útjaimon az Egyesült Államok, Európa és Ázsia több országának múzeumait, galériáit nemzetközi vásárait látogattam. 2011-től hosszabb kihagyás után rendszeresen kiállítom munkáimat egyéni és csoportos kiállításokon itthon és külföldö esztétika szak elvégzése után az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán diplomáztam, PhD tudományos fokozatot szereztem.
Soha nem egyszerű eldönteni a hozzátartozóknak, hogy meddig bírják ők maguk ellátni az Alzheimer kórban szenvedő idős szerettüket, és mikor jön el az a pillanat, amikor jobb megoldásnak tűnik egy megfelelő otthont választani neki. Ez mind az egyéni lehetőségek és teherbírás függvénye. A hozzátartozók ilyenkor saját bűntudatukkal is megküzdenek, pedig a jól felkészült, demens betegek fogadására is kész nyugdíjas otthonokban szerettük szakszerű ellátásban részesül, és megfelelő életkörülményeket biztosítanak számukra a dolgozók. Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?. A Gyöngyösi Villa Rosa nyugdíjas otthon kifejezetten az Alzheimer-kórral küzdő és demens betegek fogadására jött létre.
A rendszeres testmozgás segíthet az öregkorban kialakuló Alzheimer-kór megelőzésében, állapították meg kutatók az Amerikai Neurológiai Akadémia nemrég tartott szakmai tanácskozásán. Egy esettanulmány szerint azok, akik 20 éves koruktól 59 éves korukig rendszeresen kocogtak, kerékpároztak és úsztak, csökkentették az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. – Ez újabb ok arra, hogy testmozgást végezzünk – idézi a Reuters a tanulmány irányítóját, Arthur Smith neurológust. Alzheimer-kór ellen: telítetlen zsírsavak. – Azt még nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mennyi mozgás tanácsos, de a fő az, hogy rendszeres legyen. A neurológus egy interjúban elmondta, a következő lépés annak megállapítása, hogy milyen tipusú testgyakorlatoknak van leginkább jótékony hatásuk. A kutatók 373 személy – köztük 126 Alzheimer-kóros – esetében tanulmányozták az életük során kifejtett fizikai tevékenységet. – A testgyakorlás, noha nem gyógymód, jótékony hatással van azokra is, akik már Alzheimer-kórban szenvednek – mondta telefoninterjúban egy másik neurológus, Robert Friedland, aki szintén részt vett ebben a kutatómunkában.
Alzheimer-kór - a betegségek, az idegrendszer, amely nem gyógyítható, és jellemző a fokozatos szellemi képességek csökkenése (beszéd, memória, logikus gondolkodás). Különösen kedvező korban a fejlődés ezen rettegett betegséget 65 év után. A fő ok a demencia az idősek is tekinthető a betegség kialakulását. Feltárták az Alzheimer-kór legelső jeleit. Ez az egészségügyi állapota súlyos és váratlan csapás a család és a beteg. Alzheimer-kór okai, amelyek még mindig gyakorlatilag ismeretlen, még a szakember számára a hirtelen fellépő körülvevő a beteg. Jellemzően, a betegség együtt jár egy hatalmas idegsejtek pusztulása, hiányzó szükséges anyagok ingerület átvitel, mérgezés, fejsérülések, hipotireózis, agydaganat és az öröklődés. Tünetei az Alzheimer-kór: Korai szakasz: - felismerésének képtelensége ismerős tárgyak; - feledékenység, képtelen felidézni az eseményeket, amelyek az utóbbi időben (ez végül halad); - depresszió, érzelmi zavarok, szorongás; - közöny mások; - tájékozódási zavar. Késői szakasz: - felismerésének képtelensége közeli hozzátartozók; - téveszmés gondolatok és ötletek, hallucinációk; - problémák koordinációs mozgások (járás fokozatosan változik a normális "keverés"); - rohamok (de nem az összes); - a veszteség a kapacitás független gondolkodási folyamatok és független mozgását.
Ez az érintett sejtek stabilizációs és szállítási folyamatainak zavaraihoz vezet, amelyek végül az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Az idegsejteken kívül és néhány erön belül a fehérjék (amiloid) összetapadnak, úgynevezett plakkok képződnek. Ennek eredményeként az agy energia- és oxigénellátása gátolt, ami az idegsejtek progresszív bomlását eredményezi. Ennek eredményeként hiányzik a hírvivő anyagokból, amelyek segítségével az idegsejtek információt cserélnek egymással. Különösen rosszul érinti azokat az idegsejteket, amelyek a hírvivő acetilkolin segítségével továbbítják a jeleket. Elsősorban az emlékezésért, a gondolkodásért, a tanulásért és a térbeli tájékozódásért felelősek. Az idegsejtek és a hírvivő anyagok elvesztése miatt a bejövő új érzékszervi benyomásokat már nem lehet helyesen feldolgozni és már nem lehet érdemben összekapcsolni a már tanultakkal. Kockázati tényezők: életkor, gének és bizonyos társbetegségek Idős korban normális az acetilkolin termelő agysejtek számának enyhe csökkenése, de az Alzheimer-kór gyorsított agyi lebomlásának pontos oka nem ismert.
Már évekkel a tünetek jelentkezése előtt megjósolható lehet az Alzheimer-kór egy memóriateszttel, amelyet egy brit egyetem tudósai fejlesztettek ki. Örökölhetjük az Alzheimert A University College London (UCL) kutatói 35 önkéntest toboroztak, közülük 21-nek volt a szüleiktől örökölt génmutáció miatt nagyobb esélyük arra, hogy Alzheimer-kór alakuljon ki náluk. Az önkénteseket átlagosan hét évvel azelőtt vetették alá vizsgálatnak, hogy szüleiknél kialakult volna a kór - írja a The Lancet Neurology folyóirat értesüléseire hivatkozva az Index. Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására. A terápiáról itt olvashat bővebben. Sokaknak a szüleiktől örökölt génmutáció miatt nagyobb az esélyük az Alzheimer-kórra "Az Alzheimerrel kapcsolatos memóriaproblémákat sokkal előbb ki lehet szűrni ezzel a teszttel, mint bármelyik korábban alkalmazott kognitív teszttel" - mondta el a kutatócsoport tagja, Philip Weston, az egyetem tudósa.
A telítetlen zsírsavban gazdag étrenden tartott, Alzheimer-kórra fogékony egerek védve voltak a fenti kedvezőtlen hatásokkal szemben. Az egyes kísérletek során a kontrollcsoport példányaihoz képest sokkal jobb tanulóképességet is mutattak. Ördögi kör A kaliforniai kutatók meglátása szerint az örökletes tényezőknek és a telítetlen zsírsavak hiányának találkozásakor egyfajta ördögi kör jön létre: a génmutáció révén az Alzheimer-kórra jellemző protein nem oldódó halmazállapotú formába megy át, és stresszhelyzetbe hozza a dendriteket. A telítetlen zsírsavak hiánya tovább fokozza ezt a stresszhatást, mivel túl alacsony a gyökfogók száma. Ennek következtében összeomlik a neuronok belső szerkezete, ami további stresszt eredményez, fokozva a roncsolást. Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás legsúlyosabb formája. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül minden második ember életét keseríti meg. Márpedig Európában és Észak-Amerikában folyamatosan emelkedik a lakosság várható élettartama.
2010. 06. 11. Módosítva: 2015. 11. 04. Az Alzheimer-kór előfordulása A betegség jellemzően 65 év felett jelentkezik, de fiatalabb életkorban is előfordulhat. A világon közel 27 millió beteget tartanak nyilván. Az életkor meghosszabbodásával a betegség gyakoriságának növekedésével számolhatunk. Manapság a 65 év felettiek 5%-a és a 80 év felettiek 20%-a érintett. A rosszabb szociális körülmények között élőknél gyakoribb. A betegség lényege az idegsejtek és összeköttetéseik (szinapszisok) progresszív pusztulása, mely legkifejezettebb a fali és homloklebenyben. Az elpusztul neuronok helyén egynemű rózsaszínre festődő ún. Lewy-testek (e. : lui) maradnak vissza. Így az Alzheimer-kórt több más Lewy-testes betegséggel (melyek között a legismertebb a Parkinson-kór) rokon folyamatnak tartják és az ún. Lewy-testes demenciák csoportjába sorolják. Kétségtelen, hogy a Parkinson- és az Alzheimer-kór között mind tünetekben, min lefolyásában sok a hasonlóság. Az Alzheimer-kór okai A betegség lehetséges okairól három fő elméletet ismerünk, ezek egyike sem bizonyított teljesen.