Az Oda az igazság! a Mátyás-korszak második felére, a hatalmának csúcsára jutott király uralkodásának, s ennek révén Magyarország fénykorának rövid másfél évtizedére összpontosít. A középpontban Mátyás király ( Gálffi László) házassága, az utódlás gondjai, a reneszánsz udvar élete és belső viszonyai állnak, vagyis javarészt a magánélet történései, melyek azonban egy uralkodó esetében országos jelentőséggel és politikai súllyal bírnak. Jancsó Miklós filmjében Mátyás király életének három elkülöníthető korszaka kerül terítékre: az ifjú Mátyás király küzdelmei a trónért; az idős Mátyás király és a trónöröklés; valamint a királyi korona és a királyi trónörökös sorsa Mátyás király halála után. Ezt a tartalmat mi írtuk, így ebben a formában és magyarul csak nálunk olvashatod! Szerző: Szilvási Krisztián Rendezte: Jancsó Miklós Forgatókönyv: Jancsó Miklós Operatőr: Jancsó Nyika Szereplők: Gálffi László, Ladányi Jákob, Daniel Olbrychski, Cserhalmi György, Mucsi Zoltán, Nagypál Gábor, Mundruczó Kornél, Pindroch Csaba Műfaj: dráma, történelmi Játékidő: 85 perc Ország: Magyarország Gyártó: EPO Film és Ozumi films Hazai moziforgalmazó: Mozinet Kritikánk a filmről Mikó Laura Hanna kritikája 2010. február 19.
Hunyadi Mátyás (1458—1490) alakja a magyar nép emlékezetében hősként őrződött meg, tetteihez legendák fűződtek. Számos mese, monda szól a király igazságosságáról, arról, hogy uralkodása során mindig a szegény emberek pártjára állt. A valóságban a magyar jobbágyok sokkal több adót fizettek, mint bármikor korábban. Az ország népe azonban békében élt, és ellenség, különösen a török nem tudta a határokat átlépni. A későbbi korok szenvedései, háborúi tükrében úgy érezték az emberek: Mátyás uralma aranykor volt. Jól jelzi ezt a régi mondás is: "Meghalt Mátyás, oda az igazság! "
Hossz: 85 perc IMDb Mozipremier: 2010. február 11. Ehhez a cikkhez: Oda az igazság jelenleg nincsennek további képek. Filmes cikk értékelése:Szavazat: 0 Átlagolt érték: 0 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Melyik a kedvenc Greenaway-filmed?
Sőt, megkockáztathatjuk, hogy a név többet számít. Hülyén is nézne ki a zideológiai irányvonalra hermetikusan rásimuló káderek, fiók-aczélelvtársak - mondjuk ki: bádogemberek - között egy lázadó, megalkuvást nem ismerő művész, aki jól keresztbenyilatkozna a nemzeti konszenzusnak. Az ugyanis fix, hogy az ilyen döntések mögé az urak előbb-utóbb odarajzolják a nemzet egyetértését. Filmes szakembert meg - ha nem kell feltétlen valami híres rendező vagy efféle eltévelyedett bonviván, hogy el ne felejtsük: szellemi hajléktalan - azért találni a saját alomban is. Királyfilmekhez meg egy egész céget is találunk, tapasztalatoktól duzzadó, talpraesett királyfilm-készítő műhelyt, egy már-már ezüst léghajóvá nemesedett szakmai elitet, akik fel tudnak nőni a feladathoz. Or- vagy Bánk bán, nem volt probléma eddig sem, lesz energiájuk egy Mátyás-mozira is. El kell osztogatni a pénzeket időben, még mielőtt esetleg késő lesz Ha nem filmről vagy fociról van szó - ezekhez ugyanis mindenki ért mifelénk -, akkor menten nevetségessé válna egy olyan közlemény, hogy mondjuk "az új vadászgépeket kiválasztó bizottságban katonai szakértő is helyet kap", hiszen elsősorban és leginkább nekik van közük a témához.
"Mátyás tehát, a győzhetetlen fejedelem, az üdvösség ezer és négyszáz fölötti kilencvenedik esztendejében, április nonaeján, Mars napján, életének pedig negyvenhetedik évében meghalt, és betölthetetlen űrt hagyott maga után. És amint Mars hónapjában született, úgy Mars napján és órájában távozott az életből" – írta Bonfini, aki szerint a nagy király halálát számtalan jel előzte meg. Például a halálát megelőző év januárjában "megdördült az ég". A történészek szerint Mátyás ekkortól köszvénye miatt már főleg hordszéken vitette magát és Európa-szerte szóbeszéd volt a magyar király betegsége, közelgő halála. Maga Mátyás is készülhetett erre, hiszen utolsó éveiben mindent megtett, hogy fia későbbi hatalmát biztosítsa, azonban ezek az erőfeszítések végül nem jártak sikerrel. Bonfini arról is ír, hogy matematikusok és álomfejtők is megjövendölték Mátyás halálát, illetve arról is beszámolt, hogy pár nappal a király halála után húsvétkor tűz ütött ki Bécsben, amit főleg a magyar király emberei fékeztek meg.
Ezt akkor elvetették, de most ismét előkerült? Igazából csak annyi történt, hogy az előző ciklusban addigra már elolvadt a kormány kétharmada, amire a tervet megvalósították volna, emiatt az elképzelés – a többi minősített többséget igénylő döntésekkel együtt – lekerült a napirendről. A jelenlegi kétharmad birtokában azonban újra megpróbálják megvalósítani a közigazgatási bíróság vitatható tervét. Egyébként a közigazgatási bíróság tervét szakmai érvekkel támadta az a Handó Tünde, aki Szájer József felesége, Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, s nem utolsó sorban az Országos Bírói Hivatal elnöke. Ennek ellenére létrejöhet ez a bíróság? A probléma ott kezdődik, hogy egy magát jogállamnak, a demokratikus működést szem előtt tartó országban a kormánypárt egy prominens személyének felesége nem lehetne elnöke a bírói hivatalnak. Ha mégis megtörténik, akkor ott baj van, mert akkor már a pártatlanság látszatára sem adnak. Egyébként pedig az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatta, hogy nincsenek szilárd elvi álláspontok, a ma érvényes álláspont nem azt jelenti, hogy holnap nem annak ellenkezője fog megvalósulni.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok bejelentésre szolgáló e-mail elérhetősége itt érhető el.
Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Kormány számos, egyébként engedélyhez kötött tevékenység esetében – a veszélyhelyzet megszűnését követően is – lehetővé teszi, hogy azokat a hatósághoz történő elektronikus bejelentés alapján lehessen végezni. Az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. számú törvény tartalmazza. Főszabály szerint az engedélyköteles tevékenységeket ellenőrzött bejelentés alapján is lehet folytatni – azokhoz nem szükséges engedély. A kivételeket az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek meghatározásáról szóló 288/2020. (VI. 17. ) Korm. rendelet tartalmazza: az itt felsorolt ügyekben a bejelentés kizárt, azok továbbra is kizárólag engedély alapján végezhetőek. Kormányablak - Feladatkörök - Kérelem az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentés ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzött bejelentést elektronikus úton (ügyfélkapu, illetve elektronikus űrlap és e-Papír szolgáltatás útján, valamint e-mailben) lehet megtenni. A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok bejelentésre szolgáló e-mail elérhetősége itt érhető el.
Kedves Partnereink! Az alábbi információs anyagot a NAV tette közzé: "Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk "feketén", azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is. A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (), ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás. A pálinka magánfőzés szabályai 2021 januárjától - Jogbogozó. Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár.