A térkép betöltése folyamatban. További információk Felnőtt háziorvos Pénteki betegrendelés: változó időpontban. Ellátott terület: - Abonyi utca 11 - 33, 12 - 22 - Ajtósi Dürer sor 11 - 29 - Cházár András utca 3 - 19 - Ilka utca 40 - 60 - Izsó utca végig - Jávor utca végig - Stefánia út 93 - 111, 32 - 40 - Szabó József utca 17 - 25, 2 - 18 - Thököly út 43 - 61, 58 - 90 - Zichy Géza utca végig 1 korábbi értékelés - Dr. XIV. kerület - Bőrgyógyászatok. Hargitai Angéla háziorvos Vendég Megbizható, korrekt! !
Táplálkozásról, ételallergiákról és -intolleranciákról, súlycsökkentésről, speciális diétákról, és bármely egyéb táplálkozási témában forduljon bizalommal dietetikusunkhoz. Kattints ide!
Amennyiben nincs az Ön által kiválasztott napra szabad időpont, akkor előjegyzés nélkül, érkezési sorrendben is tudjuk fogadni a nyitvatartási idő alatt (kivéve: gyermekvérvétel, terhelés).
Horváth Katalin Háziorvos, Budapest, Hermina út 7. /40. Horváth Péter József Háziorvos, Budapest, Torontál u. Hrisztidu Rina Háziorvos, Budapest, Erzsébet királyné u. 47. 6. Józsa András Háziorvos, Budapest, Erzsébet Királyné útja 47. 5. Juhász László Háziorvos, Budapest, Dózsa György u. 7. Karácsony Éva Háziorvos, Budapest, Erzsébet Királyné útja 47. Keczéry Attila Háziorvos, Budapest, Vezér u. 95. Kertesi Zsuzsanna Noé Háziorvos, Budapest, Hermina út 7. Kiss Irén Háziorvos, Budapest, Örs vezér tere 23. Kókai Gabriella Háziorvos, Budapest, Örs vezér tere 23. 117. Koncz Piroska Háziorvos, Budapest, Örs vezér tere 23. 118. Kovács Zsuzsanna Háziorvos, Budapest, Erzsébet Királyné útja 47. Kuklis Balázs Háziorvos, Budapest, Torontál u. 7, 8, 9, 10-es oltópont megnyílik! Bethesda Gyermekkórház. /1. Kulcsár Éva Háziorvos, Budapest, Pillangó u. 32.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a vérvételi helyre történő belépést megelőzően az alábbi óvintézkedéseknek szükséges eleget tenni: kérdőív kitöltése a helyszínen áthaladás hőkamerával megfigyelt területen Kérjük, a fenti intézkedések miatt a foglalt időpontnál néhány perccel korábban érkezzenek meg. Szíves együttműködésüket köszönjük!
Mikor a fejedelem az érsekújvári hadparancsnokság élére katholikus tábornokot akart állítani, hozzátette, hogy lutheránus lesz a viczéje, mert másképpen felpattan a lutheránus, tót imperium Petrőczivel. Hellenbach, Radvánszky, Gerhard, Kray, Ottlyk, Szentiványi s más ágostaiak főtisztségeket viseltek udvarában. Az utóbbinak meg is írta, hogy ne legyen se kálvinistává, se baráttá, hanem csöndes elmével folytassa eddigi hűséges és hasznos szolgálatait. Hellenbachhal pedig eltréfált, hogy «úgyis lutheranus lévén, feltalálja in, cum, sub» a maga követelését a bányákban. Az ágostaiak egyházi vezérei Pilárik István és Krmann Dániel (1663–1740. Protestáns szemle - Google Könyvek. ) superintendensek voltak. Különösen ez utóbbi buzgólkodott az egyházi reformok érdekében; két év alatt négy egyházi gyűlést tartott s nagy része volt a rózsahegyi zsinatban. A fejedelem szerint állítólag csak az egyházi fegyelem javítása volt oka gyűlésöknek, a melyre régen készűltek. Ugyanis a szécsényi egyezség következtében sok templom jutván kezökhöz, «szakácsból, miből tettek papokat, a kik az abuzívus keresztelést is behozták».
Az anabaptista vezetők közül 1527-ben Mantz Félix szenvedett mártírhalált. Hubmayer Baltazár egykori egyetemi tanárt és feleségét Bécsben, 1528-ban máglyán égették meg. Öt évvel később a tiroli származású Hutter Jakab halt meg hitéért. Igen sokan szenvedtek mások is mártírhalált, ami elől nem törekedtek elmenekülni. Viszont eltávoztak azokból az országokból, ahol a fegyverfogást törvényesen mindenkire kötelezték. ORIGO CÍMKÉK - protestánsok. Az újkori baptista misszió Pest-Budán 1846-ban kezdődött. Meyer Henrik által 1873-tól, majd Kornya Mihálytól, Seres Sámueltől első világháború idejéig gyorsan fejlődött a hazai baptista közösség. Dr. Szebeni Olivér,
A reformáció kibontakozása után Franciaország a vallási csoportok küzdelmeinek színterévé vált. A protestánsok és a katolikusok egymás iránti gyűlölete mindkét oldalon sok ezer ember életét követelte. Gondoljunk csak az 1572. augusztusi Szent Bertalan éjre, mely során a katolikusok több ezer hugenotta vérét ontották ki Franciaország szerte egy éjszaka leforgása alatt. A francia vallási konfliktus megoldását az egykori protestáns IV. Henrik vállalta magára, aki 1594-ben azért katolizált, hogy Franciaország uralkodója lehessen ("Párizs megér egy misét"), majd pedig 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot. Eme okmány a protestánsok számára szabad vallásgyakorlatot hirdetett, akiknek azonban a katolikus ünnepeket be kellett tartaniuk, és az egyházi tized fizetése alól sem vonhatták ki magukat. Annak ellenére, hogy a franciáknak csak pár százaléka követte a protestáns vallást, a 17. század közepére a hugenották olyannyira megerősödtek egyházi, politikai és katonai értelemben, hogy veszélyt jelentettek a katolikus szellemiségű királyságra.