Erdélyi megnézte őt a szabadkai színházban, és lelkesen azonnal szerződést ajánlott neki. Nagyvárad ebben az időben előkelő helyet foglalt el, a magyar színházak rangsorában közvetlenül a budapesti színházak után következett. Olyan lehetőségek nyíltak meg itt számára, amit addig nem tapasztalt, és első számú kedvencévé vált a közönségnek. Amikor azonban Beöthy László meghívta a budapesti Király Színházhoz, nem habozott elfogadni a felkérést, amint a váradi szerződése lejárt. Nagy álma teljesült: most már Pesten, a fővárosban mutathatta meg, mit tud. Kabos Gyulát Magyarországon ezrek ünnepelték, Amerikába emigrált, ahol elszegényedve halt meg. Az első világháború idején kevés szerepet kapott. 1918-ban elfogadta az ajánlatot, hogy legyen Nagyváradon a Vigadó Varieté igazgatója. Ez a vállalkozás a polgárok szociális helyzete, szegénysége miatt nem lehetett sikeres, ezért hamarosan megvált a varieté művészeti vezetésétől. 1919. március 8-án feleségül vette a hadiözvegy Puhalag Máriát (dr. Surányi Imréné), majd Pestre költöztek, ahol nemsokára megszületett közös gyermekük, Kabos István György.
Édesapjának, aki rendkívül büszke fia népszerűségére, jegyszedői állást intéz a Fővárosi Nagycirkusznál, ugyanakkor anyagilag is támogatja az öreget. Komoly összegekkel finanszírozza édesanyját, testvéreit is. Egyik nővére a mamát gondozza, a két másik, optikusnak tanult lány állástalan, ahogy találmányokkal próbálkozó bátyja sem biztos egzisztencia. Ott van még felesége, fia és nevelt lánya is. Ráadásul lesz egy plusz családja. Az Operett Színházban keveredik viszonyba mutatós, amúgy színészileg gyengécske kolleginával. Ábrahám Pál: Zenebona. Fővárosi Operettszínház, 1928. Kabos Gyula (Silvestre), Fejes Teri (Lia) Forrás: Wikimedia Commons Utóbb arról suttognak: a nő valamiképpen megzsarolta Kabost, amikor az kilépett volna a kapcsolatból. Annyi biztos: hamarosan kislány születik a viszonyból, akit anyjával együtt ugyancsak élete végéig támogat. Mária tud mindent, de csak akkor hozza szóba a dolgot, amikor megtudja: a nő csalja Kabost. A feleség valójában védeni akarja férjét a megrázkódtatástól.
Ajnározza a kritika, a színész fajsúlyos, orosz hősökről ábrándozik A friss házas Kabos Gyula Pestre visszatérve először a Medgyaszay Vilma által alapított Dunaparti Színházban játszik. Eleinte – ismét startvonalra sorolva – epizódszerepeket kap a színház fő profilját jelentő francia egyfelvonásosokban, bohózatokban. A kritika mégis minduntalan felfigyel rá. Folyvást említik: habkönnyű csacskaságok karaktereibe is képes mélységet vinni, miközben marad mulattató. A Király Színház korábbi igazgatója, Beöthy László időközben megalapítja a több teátrumot magába foglaló Union Rt. -t. Miután Beöthy megtekinti Kabost egy már direkt a színész számára írt vígjátékban, azonnal leszerződteti, majd beosztja az Andrássy úti színházához. Kabos Gyula 1920 őszétől 1924 nyaráig negyvennégy kisebb-nagyobb egyfelvonásosban, tréfában szerepel. Megesik, hogy egyetlen este két Union-színházban van jelenése. 1923 áprilisában mutatják be az Union Rt. -hez tartozó Magyar Színházban Tersánszky Szidike című darabját.
Feleségével ezért az Egyesült Államokba költözött. Mások is megtették ezt, sokuknak sikerült is megvetniük a lábukat az idegen földön – de neki nem. 1939-ben kötöttek ki New Yorkban azzal a tudattal, hogy a kinti magyarok biztos és fizető közönséget jelentenek. Az ezt biztosító kapcsolattartóval, Szenes úrral azonban egy félreértés miatt összeveszett, így egyetlen filmvállalat sem alkalmazta. Maradtak az alkalmi fellépések, később a teljes mellőzöttség. Magyarországról azért kellett elmennie, mert zsidó volt, de amikor pénzt küldött haza a rászoruló gyerekeknek, vagy kiállt az országáért, már nácinak bélyegezve szidták. Eddigre a felesége egészsége is megrendült. Kabos 1941-ben lett nagyon rosszul előadás közben, s miután nem tartotta be az orvos által előírt pihenőidőt, ezt további betegeskedés követte. Tüdőgyulladással vitték kórházba, ahol hiába töltött két hetet oxigénsátorban, szervezete feladta a küzdelmet. Még a sírfeliratát is elrontották Alig két és fél évvel Amerikába érkezése után Kabos Gyula elhunyt.
A harmincas évek legnagyobb komikus sztárjaként (mind színházban, mind filmen) állandó anyagi gondjai vannak, mivel gázsijának nagyobb részét elviszik a bankok az oprettcsőd adósságainak fejében. Mivel angolul és németül kitűnően beszélt már ekkor, felmerült benne a gondolat, hogy külföldön próbál meg pénzt keresni, de bécsi kiruccanása nem hoz sikert se szakmai, se anyagi tekintetben. Ekkori amerikai ajánlatát nem tudja elfogadni, mert a Vígszínház nem engedi el. Az anyagi gondok mellett a végső lökést 1939-es távozásához a zsidótörvények adják meg. Az apolitikus Kabos nem is érti, hogy lehet, hogy faji szempontok felülírhassák a szakmai szempontokat egy-egy film vagy színházi szerep odaítélésekor. Én mindig úgy tudtam, hogy Kabos a fasizálódó hazai viszonyok miatt emigrált Amerikába, a levelek tanúsága szerint azonban emigrációról szó sincs. Egyértelműen kiderül belőlük, hogy kizárólagos célja, hogy minél több pénzt keressen, s alig várja, hogy teli bukszával hazatérhessen szeretteihez.
Mondjuk Bibót kár volt költségcsökkentett módon kiadni. Vagy nem olvas senki a kiadónál, és csak dísznek szánták a polcra... Szokás mondani, hogy a kiadók bajban vannak a grafomán írókkal (Cs. Szabó László is ilyen volt), hiszen nagyon sok pénz kell a teljes életművek kiadásához. Túl kellene lépni ezen a hozzáálláson, és csak a minőséget képviselő írásokat kiadni. (Igaz, akkor a magyar könyvpiac is eltűnne. ) [Mészárost egyébként nem ismerem, csak a kiadott művek alapján tudom megítélni – az utóbbi években interjúkban nekem fideszesnek tűnt: "mindenki csak állami támogatásért kuncsorog, éljenek meg a piacról", miközben az összes általunk megvett könyvükben szerepel vagy a szlovák állam, vagy a magyar állam támogatása... Hadházi lászló 2010.html. És sajnos Mészáros el is hiszi, hogy minden évben 40-45 világrengető könyvvel állnak elő... ] Nem szeretném bántani az MMA Kiadót, de két pozitív dolgon kívül (lásd a két korábbi Csé-kötet, bár azokból is lehetett volna bőven nyesni) mást nem tudok róluk elmondani. Mindenki tudja, hogy a "magyar" "jobboldal" miért hozta létre a MMA-t: az MMA egy tipikus fideszes kifizetőhely, itt aztán lehet pénzt, címeket, kitüntetéseket stb.
osztogatni a "méltatlanul el nem ismerteknek". Szánalom a köbön. [Náluk nem hiszem, hogy el fog fogyni a pénz, de a Digitális Irodalmi Akadémia közbeszólhat, értsd: miért kellene megvenni, ha a világhálón is elérhető ingyenesen? Sokan gondolkodnak így. ] A "magyar" "jobboldal" több évtizede kétségbeesetten próbál keríteni legalább egy írót, akit fel tud mutatni, akire tud hivatkozni – eddig megpróbálták Bibót, Sántát, Márait stb. (hosszú a sor) felhasználni, de mindig kiderült, hogy az aktuálisan kinézett író teljesen összeférhetetlen maffiájuk "filozófiájával"... Enyhén szólva világok választják el kinézettjeiket tőlük, most valahogyan rábukkantak Csére, valószínűleg azért, mert "Ő aztán szidta a komcsikat! Akkor a miénk! " Majd rájönnek, hogy Cs. Szabó sem az ő emberük... Végre elérkeztünk Cséhez. Hadházi László. ;) Amikor tavasszal megtudtam, hogy újabb kötet jön, nagyon örültem, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a színházi kritikákra, esszékre számíthatunk. Az MMA szerint Cs. Szabó megérdemli, hogy 8–10 éven keresztül, évente egy kötettel jelentkezzenek írásaival.
00 órától 20. 00 óráig. +36/20/369-7552 Az előadásokon az ülőhelyeken való maszkviselés szabályairól a helyszín dönt, erről a beengedés során adunk felvilágosítást. A színházak többi területén (pl. Hadházi lászló 2010 relatif. ruhatár, mosdó, beléptetés) kötelező lesz. Nagyon várjuk, hogy ismét találkozhassunk! Amennyiben a védettséget már megszerezték, de az igazolvány még nem érkezett meg, abban az esetben az EESZT mobilalkalmazáson felmutatott igazolást is elfogadjuk. A védettségi igazolványt külön igényelni is lehet: