Nézzünk szembe az igazsággal: egy betegség vagy baleset valójában nemcsak testi fájdalmakat és érzelmi megpróbáltatásokat jelent, de súlyos anyagi terhekkel is együtt járhat. Ha a gyógyulás elhúzódik, bérünk csupán csökkentett részére vagyunk jogosultak, az egyéni vállalkozók pedig ilyen esetben akár teljes bevételüket is tartósan elveszíthetik. Pedig ilyenkor a megszokott életszínvonal fenntartásán túl a gyógyulás többletköltségét is fedeznünk kell. Ez pedig megfelelő baleset- és betegségbiztosítás nélkül szinte lehetetlennek tűnik. Nyitólap | Biciklis biztosítás | biciklisbiztositas.hu. Azért ajánljuk a Posta Családi Biztosítást baleset és betegség esetére, mert: anyagi segítséget nyújt műtétek, betegség és baleset esetén; családi módozatban szerettei díjmentesen biztosítottak; éjjel-nappal hívható orvosi call center szolgáltatást nyújt; nagy műtétek után az otthoni gyógyulást napi étkezési hozzájárulással támogatjuk. Csomagok és Biztosítási összegek egyéni módozatban (Ft) A Magyar Posta Zrt. a biztosítás értékesítés során a Magyar Posta Biztosító Zrt.
PostaÖrökhagyó – Méltóság Önnek, segítség szeretteinek! 2020. november 27. Egy biztosítás az örök emlékért… A PostaÖrökhagyó temetkezési célú életbiztosítást 55-től 78 éves korig bárki egyszerűen megkötheti a postákon. Nincs szükség hozzá sem orvosi vizsgálatra, sem egészségügyi kockázat-elbírálásra. A Biztosított halála esetén a biztosító kifizeti az aktuális biztosítási összeget a szerződésben megjelölt Kedvezményezett(ek) részére, akik lehetnek családtagok, ismerősök vagy akár temetkezési szolgáltató is. A kifizetés pedig akár 2 órán belül is megtörténhet. További részletekről IDE kattintva tájékozódhat, vagy forduljon postai munkatársunkhoz!
Mint mondta: az alapos előkészítő munka tette lehetővé azt, hogy már a jogszabály által előírt határidő előtt át tudja adni a NAV a szükséges adatokat a Magyar Államkincstárnak, illetve a Magyar Postának. Tállai András kitért arra is, hogy a gyermeket nevelő szülők mellett a várandós kismamák és a velük közös háztartásban élő házastársuk is jogosult a családi adóvisszatérítésre. Szintén visszajár a 2021-ben befizetett adó a saját jogán családi pótlékra jogosultnak, illetve a rokkantsági járadékban részesülőnek vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozói közül annak, aki év közben a családi kedvezményt igénybe vette – sorolta. Februárban az kapja meg a családi adóvisszatérítés összegét, akinek utalási adatait megismerte a NAV, így például az, aki a családi pótlékot kapja, valamint az, aki 2021. december 31-ig benyújtotta az erről szóló nyilatkozatát – emlékeztetett Tállai András. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adóvisszatérítéshez való jog nem veszhet el, ezért aki elmulasztotta 2021. december 31-ig benyújtani a nyilatkozatot, és a NAV sem ismeri az utaláshoz szükséges adatait, az szja-bevallásában veheti igénybe az adóvisszatérítést, amelyhez segítséget nyújt a NAV által elkészített bevallási tervezet.
1956 október 23-án a diákság a lengyelországi változások kapcsán rokonszenv tüntetést hirdetett meg. A tüntetés délután 3 órakor indult el két irányból, Pestről és Budáról. A menet egyre növekedett, mivel a délelőtti műszakokból érkező munkások tömegesen csatlakoztak a fiatalokhoz. A két menet a Bem szobornál ért össze, ahol megszületett a sarló-kalapácsos (sztálinista) címertől megszabadított lyukas zászló, amely a továbbiakban a forradalom és szabadságharc jelképévé magasztosodott. Ezzel a békés tüntetéssel kezdődtek az események. Nem a tüntetőkön múlott, hogy véres harccá, forradalommá alakult, hanem az akkori hatalom vezetőin, ÁVH-sain, a tömegre lövetőkön, akik nem óhajtottak semmilyen engedményt tenni, nemhogy a 16 pont követeléseit teljesíteni. A tömeg egy része ezután a Parlament elé vonult, ahol Nagy Imrét követelték vissza a politikai vezetésbe, a másik része pedig a Sztálin szobornál gyűlt össze. A helyzet kezdett felforrósodni, és amikor a Parlament előtt kikapcsolták a világítást, - remélve, hogy a tüntetők szétoszolnak - a Szabad Népből - az akkori legnagyobb példányszámú napilapból fáklyákat gyújtottak, amire visszakapcsolták a világítást, sőt a tömeg követelésére a Parlament tetején lévő vörös csillagot is kikapcsolták.
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki a forradalom Magyarországon. A történelmi eseményre a Zrínyi Média által kiadott, és a Digitális Könyvtárban elérhető A hazáért mindhalálig – 1100 éve című kiadvány részleteit idézve emlékezünk. A lengyelországi események 1956-ban több vonatkozásban is hatottak a magyarországi helyzetre. Egyfelől a Poznanban történtek, az azt követő megtorlás, valamint az október második felében bekövetkezett események híre eljutott Magyarországra. A szovjet vezetésnek a "lengyel válság megoldása" során szerzett tapasztalatai hatottak a "magyar kérdés rendezésével" kapcsolatos politikai elképzelésekre és döntésekre. Ki kell hangsúlyozni, hogy a szovjet csapatok 1956. október 19-i harckészültségbe helyezése és a Magyar Néphadsereg részére ekkor kiadott intézkedések – elsősorban a szovjet csapatok esetében – katonai szempontból jó kiinduló alapul szolgáltak a nem várt magyarországi események rendezéséhez. Hruscsov 1956-ig több ízben kifejtette, hogy Magyarországon adott esetben készek minden eszközt felhasználni.
A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot. A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt. A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből.