A Miklós név jelentése és eredete, Miklós névnapok és névre szóló képeslap Miklós névnapra. Értékeld ezt a képet! Kulcsszó szerinti képeslap keresés: Névre szóló képeslap férfiaknak, Miklós, A Miklós névnapi képeslapot elkészítettük nagy méretben, és hagyományos képeslap változatban is, a képeket a következő linkre kattintva érheted el: Miklós névnapi kép Jelentése és eredete: A Miklós a görög Nikolaosz név szláv változatából származik, jelentése győzelem + nép, egyes források szerint nép ragyogása. Névnapok: március 21., szeptember 10., szeptember 25., november 13., december 6. Rokon nevek: Mike, Mikes, Mikó, Nikolasz Becézése: Miklóska, Miki, Mikike, Mikus, Mikuska, Mikuci, Mikó, Micu Forrás: Wikipédia Figyelmeztetés: Mielőtt a képeslapot megírnád, kérjük döntsd el hány személynek szeretnéd a képeslapot elküldeni. Ha a képeslap megírása után választod ki a több címzett lehetőséget, a beírt adatok el fognak veszni, mert rendszerünk egy frissítéssel nullázza az űrlap adatokat. Képeslap címsora: Névnapi idézet, vers csatolása: Aláírás: Címzett 1.
Képméret: ( 1440 x 950) A háttérkép letöltéséhez, kattints a kép letöltése linkre, ha a böngésződ nem támogatja ezt a funkciót, jobb egérgombbal mentsd el a képet. A teljes méretű kép megtekintéséhez kattints a képre. A Miklós névnapi képet elkészítettük animált GIF formátumban is, a mozgó képeslap megtekintéséhez, és képeslapküldéshez kattints IDE: Miklós névnap Vissza a kép albumhoz: Névre szóló képek Értékeld ezt a képet! Képeslap küldése: Miklós névnapi kép Kép információk 2 szavazat. Átlagolt érték: 5. 5 Kép azonosító: 67 Statisztika: Eddig 418 IP címről látogatták meg ezt az oldalt. Képméret: Háttérkép szélessége 1440 pixel, magassága 950 pixel. Fájlformátum: image/jpeg Hozzáadás dátuma: 2017-12-05 11:56:01 Háttérkép kategória: Névre szóló » Névre szóló képek HOZZÁSZÓLÁS: Névtelenül nem lehet hozzászólni! Ingyenesen regisztrálhatsz IDE KATTINTVA, regisztráció után ez a szolgáltatás is elérhetővé válik számodra.
A képeslap megosztásához kattints a kép alatt található gombok egyikére! Letöltés
A keresztény egyházak pünkösdkor a Szentlélek eljöveteléről emlékeznek meg. Mennybemenetele előtt Krisztus 40 napig tanított a tanítványok körében, és közben ígéretet tett, hogy követői nemsokára Szentlélekkel kereszteltetnek meg. Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor. A tanítványok különböző nyelveken kezdtek el prédikálni, a hallgatóság pedig saját nyelvén értette őket. Jézus mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon, áldozócsütörtökön, pünkösdöt az ötvenedik napon ünnepeljük. Maga a pünkösd kifejezés is a görög pentekosztész, azaz az ötvenedik szóból ered. Galamb a templomban A középkorban a Szentlélek eljövetelét kürtszóval, harsonával jelképezték. A Szentlélek szimbolikus megjelenítése maradt fenn századunk első feléig Csíkdelnén, ahol mise közben fehér galambokat eresztettek szabadon. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja!. Több régi búcsújáróhelyen búcsúnapot tartottak, például Radnán, Mátraverebélyen, Andocson és Csíksomlyón. A legtöbb kegyhelyen azonban elveszítette jelentőségét a pünkösdi búcsúnap. Egyedül a csíksomlyói búcsú játszik egyre kiemelkedőbb szerepet, sőt az elmúlt évtizedben a katolikus magyarság nemzeti búcsújáróhelyévé lépett elő.
De másra is használták a virág szirmait: a legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Pünkösd szombatja csak félig volt ünnep. A múltban ezen a napon még általános volt hajnalban a Tiszában való fürdés, hogy a fürdőzőt minden betegség elkerülje. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás. Pünkösdkor volt szokás a májfa kitáncolása, eltávolítása is. Voltak viszont olyan települések, ahol a szerelmi ajándéknak szánt fát pünkösdkor állították fel. Pünkösdi hagyományok, népszokások. Pünkösdi királyság, királynéjárás A legismertebb szokás ilyenkor a pünkösdi királyválasztás. "A pünkösdi király választása szintén a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI–XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak.
-18. század óta ismeretes, még egy közmondás is ismert hozzá: "Rövid, mint a pünkösdi királyság. " A pünkösdi királyi címet a pünkösdkor rendezett ügyességi verseny (leggyakrabban lovas próbatétel volt, de a versenyben szerepelt tuskócipelés, karikába dobás) nyertese vehette át. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott, különböző kiváltságokkal, mint pl. minden lakodalomra hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott. És ahol résztvehetünk benne: Pünkösdi királynéjárás A Dunántúlra jellemző ez a szokás. 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak. A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Sixties - Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja. Ahol megnézhetjük: Pünkösdölés Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.
Itthon és külföldön Bél Mátyás irata szerint (mely 1763-ból való) Pünkösd napján, Csallóközben a Szent Özséb nevezetű faluba zarándokolnak. A szomszédos népeknél a királyválasztást, lóversennyel vagy más ügyességi játékkal kötötték, és kötik össze ma is. A hagyománnyal összefügg a rózsa, azaz a pünkösdi rózsa. A pünkösdi rigmusokban igen gyakran ismétlődik Szent Erzsébet neve, valószínűleg az életéből ismert rózsacsoda kapcsolódik össze a pünkösdi rózsa fogalmával. Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Bárki lehet otthonozó, aki egy szeletét is vállalja a fent említetteknek. Velünk tartasz?
Lovadnak a zabláját Hogy el ne tapossa (Schram 1972: 73) A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra, szedje föl a menyasszony, kösse koszorúba. Lányok ülnek a toronyban, gyöngyös koszorúban. arra mennek a legények sárga sarkantyúban. Segélje a királynénkat, Királyné asszonyunkat Pár tojással, pár kaláccsal, Pár katonaforintokkal! (Himod, Győr-Sopron m. ; Tátrai Zs. 1967). Elhozta az isten, piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk, királynéasszonykát, Öreg embereknek csutora borockot, Öreg asszonyoknak, kemence kalácsot, Ifjú leányoknak rózsakoszorujok, Ifjú legényeknek szegfübokrétájok, Kisebb gyerekeknek porba való játszás. Jácintus, jácintus, tarka tulipányos Hintsetek virágot, az isten fiának, Nem anyámtul lettem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján, Hajnalban születtem. Akkor kendergyek legyen, hogy még az esztergyát is megérgye! (Gyöngyösfalu, Vas m. 1966) Klasszikusaink versei Tóth Árpád - Pünkösdi gyermeknap Itt van, nemde, Ön is vette észre, A gyermeknap, Mely terhet ró kendre? Urnák állnak Kint az utcasarkon, S a sarkadra Lépnek s mondják: pardon!