Emma a legboldogabb lány e föld kerekén! Barátnőjéhez, Cheyenne-hez készül látogatóba, ám ennél is nagyobb izgalommal tölti el, hogy viszontláthatja kedvenc lovát, Tróját. Emma két évig sajátjaként gondoskodhatott kedvencéről, de most valóban az övé lehet! Hát lehetne szebb az élet? A csodálatosnak ígérkező szünidő azonban csakhamar rémálommá válik: valaki a lovakra támad. Hol van trója pictures. Senki sem érti, mi lehetett az indíték, s mire az igazságra fény derül, talán már túl késő lesz… Trója csapdába kerül…
A falu fölött fellegvárhoz hasonló sziklaorom magasodott, ahol több forrás tört a felszínre. Tudósok több mint két nemzedéke hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a források vize azonos hőmérsékletű… Ezért jött ide végül Heinrich Schliemann is, hogy Tróját felkutassa. Miután nyomát sem találta a keresett városnak, nagy reményű ásóját áthelyezte a hisszarliki földhalomhoz. Ez az alacsony fekvésű domb csaknem 4, 8 km-re van a tengerparttól, a trójai síkság két fő folyója között, melyeket az Iliász Szimoeisz és Szkamandrosz néven ismer. Ikon polgárai mégsem bizonyultak hiúnak, mert városuk romjainak közelében fedezte fel Schliemann Tróját… Kilenc Trója Dr. Heinrich Schliemann, a régészet fenegyereke módfelett céltudatos ember volt. Gyerekkora óta álmodozott arról, hogy felkutatja Homérosz eltűnt városát, Tróját. Hol van trója full. A hisszarliki ásatások 1870-ben kezdődtek el, s 20 évig tartottak. Leginkább úgy, ahogy buldózerrel szokás… Schliemann lelkes, de felettébb rendszertelenül dolgozó amatőr régész volt.
Khioszon vagy Szmürnában született a Kr. e. 8. században. Kétségtelen hírnévre tehetett szert, mely elkísérte halála után is. Épp ott fog esni, ahol a leginkább szükség van rá - időjárás - Infostart.hu. A történet sokáig szájhagyomány útján terjedt, a mesélő mindig "ahogy Homérosz megénekelte" szavakkal fejezi be a maga részét. A város bukását a trójai király, Priamosz fiának a választása okozta. Parisz azt a kétes és veszélyes megbízást kapta, hogy döntse el, ki a legszebb, Héra, Helené vagy Aphrodité. Az istennők lelkiismeretlenül megvesztegették Pariszt. A királyfi kényszerű választását nem egyszerűen a tetszés vagy a vesztesek bosszújától való félelem vezérelte, választania kellett a gazdagság és egész Ázsia trónja, a bölcsesség és legyőzhetetlenség, valamint a spártai király, Menelaosz feleségének, Helenének szerelme között, aki a világ legszebb asszonyának hírében állt. Választása Helenére esett, s ezzel tíz évig elhúzódó tragédiát indított el, mely elpusztította népe városát, s számtalan férfi, asszony és gyermek életébe került. A trójai háború fordulópontja akkor következett be, amikor a görögök megépítették a hatalmas falovat.
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső novellái (Révai, 1943) - Kiadó: Révai Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1943 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 545 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Révai nyomása. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: "Holnap április elseje- mondotta Viktor. -Te, - szóltam- most igazán valami újat kellene kieszelnünk. Kosztolányi Dezső novellái - Kosztolányi Dezső - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az üllőiúti diákszobában ketten tanácskoztunk. Bálintról volt szó, közös... Tovább Fülszöveg Költőnek, regény- és tanulmányírónak egyformán nagy volt Kosztolányi, mégis, nem egy kritikusa hangoztatja, hogy legtökéletesebb remekművei a novellái. Mértéket szabni lehetetlen e téren, annyi azonban bizonyos: fölülmúlni e remekbeszabott elbeszélések tökélyét nem lehet. Az élet egy-egy furcsa, vagy egészen köznapi mozzanatában kísérteties pontossággal és gazdagsággal vetíti elénk a sorsok - és sorsunk - leglényegesebb tartalmát. Első olvasásra sokszor úgy érezzük, nem több a novella fölényes biztonsággal elmondott történetnél, - de aztán sokáig megmarad bennünk, érik, gazdagodik, teljessé válik, s csak ekkor eszmélünk rá, milyen végtelenül sok fér el az utánozhatatlan remekművekben.
Keresés a leírásban is Főoldal Kosztolányi Dezső novellái - Kosztolányi Dezső (17 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 2 8 Az eladó telefonon hívható 5 3 1 6 4 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Kosztolányi Dezső novellái - Kosztolányi Dezső (17 db)
A Nyugat körül létrejött írói csoportosulás kiemelkedő tagja, író, költő, esszéista. A délvidéki Szabadkán született, polgári családban. Tanulmányait az apja által igazgatott gimnáziumban kezdte meg. Beteges gyerek volt. Később a pesti egyetemen volt magyar-német szakos hallgató. Már diákkorában vonzódott az irodalomhoz. Itt ismerkedett meg Négyesi László irodalmi szemináriumán Babitscsal és Juhász Gyulával. Újságíró lett, igen sok lapnak volt munkatársa, természetesen a Nyugatnak is. 1908 és 1910 között sokat utazott. 1910-ben az igazi elismerést és a hajlamának leginkább megfelelő nagy költői Témát, A szegény Kisgyermek Panaszai hozta meg számára. A csodás de félelmekkel és szorongásokkal teli gyermeki birodalmat idézte fel emlékezete mélységeiből. Ez a kötet az érdeklődés középpontjába állította a fiatal poétát. Staff View: Kosztolányi Dezső válogatott novellái. A legjellegzetesebb Kosztolányi művek egyike A szegény kisgyermek panaszai. Ez a kötet emelte íróját a legnépszerűbb költők közé. A szegény kisgyermek panaszai 1910 a Nyugat első nemzedékének, de talán az egész XX.
Édes Anna A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján. Témája egy kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Műfaja lélektani regény: nem a gyilkosság, hanem az ahhoz vezető út érdekli. A középpontban az úr-szolga viszony áll. Az író a regényben a kor pszichológiai tudását is felhasználta. A mű 5 részből áll. A történet előtt egy mottó szerepel, mely egy ősi latin könyörgés. Ez a könyörgés éppúgy szól Édes Annáért, mint a meggyilkolt Vizy házaspárért. Ez az ima később Moviszter vallomásában jelenik meg újra. A regény pontos hely, és időkijelöléssel kezd. 1919 július 31. -én Kun Béla repülőn menekül Budapestről. Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást se a menekülő kommunisták, se az éppen hatalomra kerülők mellett. A megváltozott viszonyok érzékenyen érintik Ficsor úrat Vizyék házmesterét. Az eddig nemtörődöm házmester hirtelen fontosnak érzi, hogy megjavítsa a rég elromlott csengőt, hogy ezzel is bebiztosítsa állását.
A vers voltaképpen nem egyéb, mint részletező hasonlat, s az utolsó sorok fejezik ki az egész ciklus célkitűzését – az impresszionista látásmódnak megfelelően-: "egy percre megfogom, ami örök, / lepkéket, álmot, rémest, édeset". Az emlékidézésben nincs határozott epikus kronológia: a kötet a gyermeki képzelet rapszodikus ugrásait követi. Legfeljebb annyiban fedezhető fel bizonyos előrehaladás, hogy az évek múlásával együtt az élmények száma is egyre nő, s a versek kicsiny hőse egyre tudatosabban tekint szét maga körül. A szegény kisgyerek valójában mindentől fél: retteg a betegségtől, a haláltól, az ébredő nemiségtől, fél az élettől, a sötéttől, apjától; szánalommal szemléli szomorú édesanyját és húgát, akit eljegyzett a bánat. Az impresszionizmus jellemző metaforájaként szinesztéziák szövik át a szöveget A háború lesújtotta, rettegéssel töltötte el. Irói tekintélyét mutatja, hogy a magyar Pen Club elnökének elsőként őt választották meg. A harmincas évek elején kiderült, hogy rákos; hosszú szenvedés után halt meg 1936-ban.
Annából kitör a szeretet éhség, és megöli nyomorúságos helyzetének megteremtőit: a Vizy házaspárt. Anna nem menekül el, pedig volna rá lehetősége. Bevallja a tettét. A bűnügyi bizottság nem érti a tett miértjét, melyet végül Moviszter, a keresztény humanista doktor, vallomása fejt meg (19. – 20. Ő az egyedüli, akit érdekel a lány sorsa, és aki nem saját érdeke szerint cselekedett. Moviszter Kosztolányi szócsöve is egyben. Ő az egyedüli értékember a többi érdekemberrel szemben. A regény tanulsága, hogy az emberi bajokra nem lehet politikai, vagy intézményes megoldást találni. Csak egy megoldás van: az irgalom. Végül ismét a történettől különálló (utolsó) fejezet következik, mely a Kun Bélás első fejezettel keretbe foglalja a történetet. Ebben a részben maga Kosztolányi is megjelenik. Az előbb említett két keret, és a középső, tizedik fejezet (Anna, a mintacseléd) egy-egy legendát tartalmaz. A regényből film is készült Fábri Zoltán rendezésében (1958, fekete-fehér).
Kosztolányi Dezsőnek – ha nem számítjuk a vegyes műfajú köteteket – életében, pontosabban 1908 és 1936 között 11 novelláskötete jelent meg. Különös, hogy életében Kosztolányinak nem jelent meg gyűjteményes vagy akár válogatott novelláskötete – ez bizonyára a korabeli kiadási viszonyokkal magyarázható. Az Osiris Klasszikusok sorozatban több Kosztolányi-kötet után most összes novelláit adjuk közre. Ez a gyűjtemény magában foglalja Kosztolányi valamennyi novelláját, a kötetben megjelenteket kiegészítve azokkal, amelyek az író életében csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. A novellákat időrendben közöljük.