"Ha tágabb összefüggésben akarjuk érteni ennek a lejáratókampánynak a logikáját, akkor az lehet a megfejtés, hogy a Fidesz érzi, hogy a vele szemben álló egyesült politikai közösség és annak miniszterelnök-jelöltje jelentős morális fölénybe került a szavazók szemében. A Fidesz már nem tudhat erkölcsileg talpra állni, hiszen képtelenség meg nem történté tenni a Borkai-ügyet, a Szájer-ügyet, a mérhetetlen korrupciót és az úrhatnám, kivagyi tobzódást, ezért azon vannak, hogy az ellenzéket is lehúzzák a maguk szintjére az emberek szemében. " A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Nem megy el Bajnai és Gansperger A Fidesz budapesti szervezetének Facebook-oldalán azt írják: "Sokat elárul a baloldal együttműködési hajlandóságáról, hogy Bajnai Gordon és Gansperger Gyula sem hajlandó a vizsgálóbizottság előtt megjelenni. Index - Belföld - Karácsony Gergely: A hazug, manipulált hangfelvételek mögött a Fidesz áll. Holott épp nekik lenne érdekük, hogy tisztázzák magukat. " Fürjes Balázs is baloldali? Karácsony Gergely erre azt válaszolta a közösségi oldalán, hogy Gansperger az APV Zrt-ben a Fidesz delegáltja volt, majd "a Bajnai Gordon vezette cégnél kapott munkát, ennek alapján mondja róla a lakájmédia, hogy "baloldali".
Karácsony Gergely tehát továbbra is a jobboldalhoz kötődő üzletembernek tekinti Ganspergert, akiről viszont Bajnai Gordon a pénteken közzétett felvételen a következőket mondta: "A Gyula viszont régi harcostársam, sokszor több mint a barátság, mi együtt küzdöttünk a barikádokon. És az fontosabb. "A főpolgármester ezután arról írt, hogy már megszokhattuk, hogy a Fidesz titkosszolgálati technikákkal próbálja lejáratni az ellenfeleit. Az újdonság az ügyben az orosz szál – tette hozzá Karácsony Gergely, majd a következőket írta: "Egyrészt az egész történet erősen idézi a klasszikus, megtervezett, a zavarkeltést célzó orosz dezinformációs kampányok technikáját. Másrészt nehezen képzelhető el, hogy a Magyarországon élő leggazdagabb család, a Fidesz jóvoltából kiemelt beruházást megvalósító, az orosz államhoz sok szálon kötődő Rahimkulovok irodájában folytatott beszélgetésről úgy készülhetett titokban hangfelvétel, hogy az az orosz titkosszolgálat és így a Putyin-rendszer tudta nélkül vagy akarata ellenére történt. "
Bár Karácsony kétségkívül pártszédelgő, de liberális kapcsoltai máig erősek, a miniszterelnöki, majd főpolgármesteri ambíciókat ápoló politikus tavaly debütált tanácsadó stábjának, majd "árnyékkormányának" kétharmada SZDSZ-esekből és a Soros Alapítvány egykori munkatársaiból áll. Szakértői között mások mellett ott van az MSZP–SZDSZ-korszak volt uniós biztosa, Andor László, Bozóki András egykori SZDSZ-tag, a CEU oktatója, a szintén egykori SZDSZ-es Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, valamint Orsós Éva, aki Soros alapítványának egyik szakkuratóriumi vezetőségének tagja volt. Magyar Nemzet
Elengedett követelés esetei - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Elengedett követelés esetei Akkor jelentkezik a vállalkozás életében elengedett követelés, ha a cég saját döntése vagy egy kétoldalú megállapodás alapján elengedi jogos követelését. A követeléseket addig kell, hogy tartalmazza a könyvelés, amíg azokat nem rendezték. A követelések rendezése történhet úgy, hogy kifizetik azokat, vagy amennyiben nem lehet behajtani, leírják. Behajthatatlan követelés könyvelése - mi az és hogyan tehetjük meg?. A rendezésnek az is egy módja, ha elengedik a követelést. Van úgy, hogy jobb lemondani a követelésről Az elengedett követelést meg kell különböztetni a behajthatatlan követeléstől. Behajthatatlan akkor lesz a követelés, ha a vállalkozás minden jogszerű lépése ellenére nem fog befolyni a pénz hozzá. Elengedni egy követelést viszont nem csak azért lehet, mert annak bizonytalan a befolyása, hanem állhat mögötte egyéb gazdasági érdek is. Gyakran találkozni a jelenséggel kapcsolt vállalkozások között. Egymástól független vállalkozások között akkor találkozhatunk például kényszerből elengedett követeléssel, ha feltételezhető, hogy a nehéz helyzetbe került adós így legalább a tartozás egy részét-az el nem engedett részt- rendezni tudja majd.
Rendkívüli ráfordítás Az elengedett követelés könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az elengedett követelés éves összege növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha ha magánszemély javára történik a követelés elengedése ha külföldi személlyel vagy nem magánszemély belföldi személlyel szemben fennálló követelést engednek el, és nincs kapcsolt vállalkozási viszony a felek között. Elengedett követelés az adós szemszögéből Az adós fél bevételként mutatja ki a könyvelésében az elengedett követelést. Ez a bevétel a társasági adó alapja lesz, azaz ezzel az összeggel nem csökkentheti a vállalkozás az adózás előtti eredményét. Elengedett követelés esetei - EU-TAX Consulting Kft.. Ha magánszemély az adós, akkor szintén bevételt jelent számára az így megszűnt tartozás összege, és az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként kell kimutatnia. Az elengedett tartozás után 27% EHO-t kell fizetni, amelyet a kifizető teljesít, vagy ennek hiányában a magánszemélynek kell befizetnie. A kifizető nem tud adóelőleget levonni az így keletkezett bevételből, hisz nem történik tényleges pénzkifizetés, ezért az szja- előleget magának a magánszemélynek kell megállapítani és befizetnie a követő negyedév 12. napjáig.
Sok esetben a korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék gondot jelent a társaságoknak. Amennyiben visszavonnák az osztalékot jóváhagyó taggyűlési határozatot, az elengedés mellett is dönthetnek a tulajdonosok. Ennek adóvonzata az alábbi: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (3) bekezdése értelmében csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Elengedett követelések - SZÁMVITEL témájú gyorskérdések. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése. A fentieket értelmezve tehát amennyiben az osztalék elengedésre kerül, akkor az osztalékot megállapító társaság esetében az erre tekintettel keletkező bevétel összege adóalap csökkentő tételként elszámolható, illetőleg arra tekintettel nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség; míg az osztalékot elengedő tag esetében – feltéve, hogy a Taotv.
A Számviteli törvény (2000. évi C törvény a számvitelről) 3. §.
A vállalkozások bevallásának határidejét május végével elhagytuk, mégis úgy érezzük, nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen különleges szabályok vonatkozhatnak a behajtatlan követelések könyvelésére. Könyvelőirodánk mai blogbejegyzésében megvizsgálja a behajthatatlan követelések eseteit, és azt, hogyan néz ki ezeknek a könyvelése. Mit tekintünk behajtatlan követelésnek? Ha a lejárt követelés pénzügyi rendezését annak adósa nem teljesítési és várhatóan a későbbiekben sem fogja rendezni, akkor az a nyilvántartásba vett követelés – jogszabályi feltételek teljesülése esetén – behajthatatlan követelésnek minősíthető. A behajthatatlan követelés fogalmáról a társasági adótörvény és a számviteli törvény rendelkezik. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv. ) 4/a. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a behajthatatlan követelésről: Behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
000 Láthatod, hogy ennek az elszámolásnak a tárgyidőszak eredményére nincs hatása, az értékvesztés elszámolásakor volt eredményt csökkentő tétel – 1. 000 Ft. II. eset: T: 86 K: 315 300. 000 Ezután a követelés könyv szerinti értéke a 311-es és 315-ös számlának az egyenlege, ami 700. 000. Mikor kiderül, hogy a követelés behajthatatlan, akkor össze kell vezetned a 311-es és 315-ös számlát (visszavezeted az értékvesztést) T: 315 K: 311 300. 000 Ezután a 311 egyenlege 700. 000 Ft, amit behajthatatlan követelésként egyéb ráfordításként kell leírnod: T: 86 K: 311 700. 000 Láthatod, hogy ebben az esetben az eredményhatás a tárgyidőszakban – 700. 000 Ft, az értékvesztés elszámolásakor pedig -300. 000 Ft. Bízom benne, hogy most már könnyebben meg fogod oldani a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos feladatot. Napi tippekért kövess minket a Facebookon! Katt ide, s csatlakozz! Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel!
Így év elején a záráskor kiderült, hogy egy követelés behajthatatlan? Mit kell tenned? A követelés behajthatatlanná válásakor a korábban elszámolt értékvesztést a követelés számla és az értékvesztést kimutató számla ellenkező oldalára történő könyveléssel kell megszüntetned, a fennmaradó követelést pedig egyéb ráfordításként kell elszámolnod. Nézzünk erre egy példát! Kis Kft. követelésének értéke 1. 000. 000 Ft, s az elszámolt értékvesztés I. esetben 1. 000 Ft, II. esetben 300. 000 Ft, s kiderül, hogy a követelés behajthatatlanná válik. Mit kell ilyenkor tenned? A jobb átláthatóság miatt a a követelés "életének" könyvelését bemutatom a bekerüléstől! I. eset: A követelés nyilvántartásba vétele: T: 311 K: 911 787. 402 T:311 K:467 212. 598 Az értékvesztés elszámolása: T: 86 K: 315 1. 000 Ezután a követelés könyv szerinti értéke a 311-es és 315-ös számlának az egyenlege, ami 0. Mikor kiderül, hogy a követelés behajthatatlan, akkor össze kell vezetned a 311-es és 315-ös számlát (visszavezeted az értékvesztést), s ezzel a követelés jelen esetben kikerül a nyilvántartásból (mivel az egész értékvesztésként le volt írva): T: 315 K: 311 1.