Összesen már kilenc embrió van, amit beültethetnek a nőstényekbe. Az északi szélesszájú orrszarvú megmentése komoly nehézségekbe ütközött a koronavírus-járvány miatt. 2020 áprilisában a fertőzésveszély miatt fel kellet függeszteni a tudósok munkáját, és egészen augusztusig nem is tudtak dolgozni a szakemberek. Akkor viszont egy nagyon fontos előrelépés történt. A fajmentő programban dolgozó tudósok akkor tíz petesejtet tudtak begyűjteni Kenyában az Ol Pejeta rezervátumban a két utolsó, még élő nőstény északi szélesszájú nőstény orrszarvútól. Most egy újabb jó hírrel szolgálhattak a szakemberek, ugyanis négy életképes emberiót is sikerült így létrehozniuk. A kenyai vadvédelmi hivatal (KWS) és a vele együttműködő nemzetközi kutatócsoport közölte, hogy az embriókat márciusban hozták létre 19 éretlen petesejtből, amelyeket Fatutól, a két megmaradt északi szélesszájú orrszarvú egyikétől vettek le. A petesejteket egy Suni nevű néhai hím lefagyasztott spermájával termékenyítették meg. Ezzel együtt már kilenc embrió van, amelyekkel a kutatásban részt vevő partnerek megkezdhetik a projekt következő szakaszát, az embriók beültetését az Ol Pejeta rezervátumban élő, déli szélesszájú orrszarvú dajkaanyákba.
Azt már korábban megállapították, hogy sem Fatu, sem Najin nem képes kihordani borját, ezért az embriókat béranyaként szolgáló déli széles szájú nőstény méhébe ültetnék be. Életképes embriókat azonban csak a fiatalabb orrszarvú petesejtjeinek mesterséges megtermékenyítésével tudtak létrehozni, és a program kockázatos annak ellenére, hogy nagy gondossággal járnak el a szakemberek – mondta Jan Stejskal, a csehországi Dvur Králové-i állatkert nemzetközi programjainak igazgatója. Ebben az intézményben született Najin 1989-ben. Mint hozzátette, Najin a jövőben is hozzájárulhat majd a fajmegőrző erőfeszítésekhez, például őssejt-programhoz sejtmintákat nyerhetnek tőle, ami minimális beavatkozással jár. Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.
Nemzetközi összefogással két újabb északi szélesszájú orrszarvúembriót hoztak létre a kihalás szélén álló faj megmentéséért küzdő tudósok – közölte csütörtökön a Kenyai Vadvédelmi Szolgálat (KWS). A két embriót hamarosan nőstény déli szélesszájú orrszarvúkba ültetik be, mivel a megmaradt két nőstény északi szélesszájú rinocérosz nem tudja kihordani az utódokat. A két nőstény egyikétől, Fatutól nyert petesejtek segítségével eddig 14 embriót sikerült létrehozni. Legutóbb 2021 októberében nyertek petesejteket a kenyai Ol Pejeta vadrezervátumban élő nősténytől. A két embriót egy olaszországi laboratóriumban hozták létre. A petesejteket egy északi szélesszájú orrszarvú, Angalifu ivarsejtjeivel termékenyítették meg. Az embriókat folyékony nitrogénben konzerválják, amíg sor nem kerül a beültetésükre. A közleményben hozzátették, hogy minél több embriót sikerül létrehozni, annál nagyobb az esély egy északi szélesszájú orrszarvúborjú születésére. Emiatt a nemzetközi tudóscsoport rendszeresen nyer majd petesejtet Fatutól.
Maradt tehát Fatu, akiről azonban kiderült, hogy nem képes teherbe esni. Azt gondolnánk, hogy ezzel végképp megpecsételődött az északi szélesszájú orrszavúk sorsa, de a kutatók nem adják fel. Fatutól petesejteket vettek, amiket egy korábbi hím spermájával megtermékenyítettek laboratóriumi körülmények között, és az embriókat lefagyasztották. Kérdés azonban, hogy ha nem maradt több állat a fajon belül, akkor hogyan lesz az embriókból kifejlődött példány? A tudósok szerint van rá esély, hogy egy másik faj, az északihoz legközelebb álló déli szélesszájú típusba ültetik az embriót, akkor életképes lehet. Ezzel csak az a probléma, hogy míg táplálni és nevelgetni ugyan képes lehet, ám az úgynevezett fajspecifikus tudást nem képes átadni anya a borjának. Gondoljunk itt például arra, hogy a különböző szarvval hogy tud boldogulni. Ezek olyan természetesen bekódolt dolgok, amik típusról típusra öröklődnek, a kicsik a nagyobbaktól tanulják. De ha nincsen hozzá hasonló felnőtt, akkor milyen mintát tudna követni a borjú?
Nem csoda hát, hogy a nyári, nagy hőségek idején, előszeretettel fogyasztjuk a hűsítő hatású gyümölcsöt, hiszen víztartalmával nagy százalékban pótolja szervezetünk elvesztett folyadékmennyiségét. A sárgadinnye gazdag ásványi anyagforrás; 100 gramm elfogyasztásával 3 mg karotinhoz juthatunk, de nem elhanyagolható a gyümölcs foszfor-, vas- és nátriumtartalma sem. Vitaminok közül elsősorban A-, B1-, B2 -és C-vitamin-tartalma jelentős, 100 grammban 0, 04 mg B1-, 0, 02 mg B2- és 35 mg C-vitamin található. Fontos megjegyezni, hogy a sárgadinnye energiatartalma igen csekély, mindössze 39 kcal, így egyszerre nagyobb mennyiség elfogyasztása sem hordozza magában a pluszkilók veszélyét, azonban magas szénhidrát-tartalma (9 mg 100 gramm gyümölcsben) miatt cukorbetegek számára csak kevés elfogyasztása ajánlott, a napi megengedett szénhidrátmennyiségen belül. Mindemellett magas rosttartalma segíti az emésztési folyamatokat, helyreállítja a bél- és gyomorműködést. A nagy mennyiségű karotinnak köszönhetően pedig, hatékonyan képes az immunrendszer ellenálló-képességét növelni a gyulladásokkal szemben.
A kalcium és foszfortartalma pedig a csontok és a fogak egészségéhez elengedhetetlen. Fotó: Magas a rosttartalma A rost egészségügyi előnye túlmutat a székrekedés megelőzésén. A magas rosttartalmú étrend csökkentheti a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatát, és segíthet a fogyásban azáltal, hogy a magas rosttartalmú ételektől tovább van telítettség érzetünk. A gyümölcs rendszeres fogyasztása helyreállítja a megfelelő gyomor- és bélműködést, tisztítja és egészségesen tartja a bélrendszert. Alacsony kalóriatartalmú A sárgadinnye kalóriatartalma alacsony, egy negyed dinnyében körülbelül 60 kalória van, továbbá zsírt és koleszterint sem tartalmaz. Magas a víztartalma A sárgadinnye nagy százalékban tartalmaz vizet, így rendszeres fogyasztásával biztosíthatjuk a szervezet folyadékszükségletét is. A sárgadinnye segít egész nap hidratált maradni, ami fontos a szív egészségéhez. Ha valaki kellőképpen hidratált, a szívnek nem kell annyira keményen dolgoznia, hogy szivattyúzza a vért. A jó hidratáció támogatja az emésztést, az egészséges vese működését, és segít fenntartani az egészséges vérnyomást is.
Hogyan fogyasszuk? A sárgadinnye esetében a fogyasztással kapcsolatos kihívások a megfelelően érett dinnye kiválasztásánál kezdődnek, amihez a legcélszerűbb megoldás az orrunkat követni. Az érett sárgadinnye ugyanis meglehetősen erős, édeskés illatot bocsát ki, ami megkönnyíti a vásárlók dolgát. A héj lemosása, a dinnye felvágása, majd a magok eltávolítása után a belső részt esszük meg. Érdemes mindössze fél órával az elfogyasztás előtt lehűteni, mert hosszabb hűtés esetén a gyümölcs húsa szívóssá válhat, emellett elveszítheti izét és kellemes illatát. Bár a sárgadinnyét elsősorban nyersen élvezzük, készíthetünk belőle lekvárt vagy bólét is, remek kiegészítője a gyümölcssalátáknak. Kiváló ízfokozó lehet húsok, sonkák, sajtok és szalámik mellett. Tárolásakor érdemes figyelni arra, hogy a sárgadinnye rengeteg vizet tartalmaz, ezért igen érzékeny, és nagyon könnyen megromolhat. Az, hogy mennyi ideig őrzi meg az állagát, függ a gyümölcs érettségétől, illetve attól hogy milyen hőmérsékleten tartjuk el.
Egybevetve az üvegház légterében meglévő szén-dioxidot, a talaj által kibocsátott és az éjszaka képződő mennyiséggel, megállapítható, hogy nem fedezik a növény igényét. Csak óránkénti kb. 50-60-szoros légcserével, vagy a szén-dioxid mesterséges adagolásával lehet a növény optimális növekedéséhez szükséges CO 2 -ot biztosítani.