Füstölés – A füstölés négy napig tart. Füstölésre a nagyobb területen eloszló, gyenge füst alkalmas, ezért füstölőházakat (kalibákat) használnak. A kémény vagy más húsfüstölésre használt füstölők nem alkalmasak ostyepka készítésére. A sajtokat nádból készült kantárokon akasztják fel a füstölőben. Füstölés után a sajt azonnal fogyasztható, értékesíthető. Füstölt tarja recept na. A készítés legkényesebb és legtöbb gyakorlatot igénylő művelete a savótlanítás, mivel ha nyomkodáskor a sajtmassza megreped, akkor füstöléskor a sajt is meg fog repedni. A másik kényes művelet a füstölés, mert ezt a fajta sajtot nem szabad túlfüstölni. A szárazanyag- és zsírtartalom, valamint a laktáció (szoptatás) időpontjának függvényében 1 kg ostyepka készítéséhez 6-9 liter juhtej szükséges, ha a fenti módon készül. Magyarországi története A 19. században a Pestre fát szállító liptói tutajosok kereskedtek vele, akik a Vág menti tanyákról és havasi pásztorkunyhókból összegyűjtötték az olvasztott vajat, a liptói túrót és az ostyepkát, és Pesten a fával együtt értékesítették.
Amint készen vagyunk, helyezzük sütőpapírral bélelt sütőlemezre. Kenjük meg a tésztát a másik felvert tojással. Süssük 25 perc alatt szép pirosra. Várjuk meg, amíg kihűl, és hidegen szeleteljük.
Ha valaki úgy szereti, hogy a fokhagyma jól megérezzék benne, az elkészítés után is lehet a lébe fokhagymát tenni, jól össze vagdalva. Tálalásig meleg helyen tartsuk, de ne forraljuk sok ideig, mert össze túrosodik. "
Téma: életkép Technika: vegyes technika Stílus: naturalista Hordozó: papír Legnagyobb méret: közepes (80 cm-ig) Szignó: szignózott Állapot: korának megfelelő Eredetiség: eredeti Pénzvisszafizetési garancia az eredetiségre: igen Eredetiségét szakértő megerősítette? : nem Eladó a képen feltüntet, Keserű Ilona vázlat terv, mérete 21x30 cm! Befektetésnek is kiváló
1967-ben fedezte fel a balatonudvari temető szív alakú sírköveit, amelyek hosszú időre festészetének központi motívumává váltak. Keserű ilona festményei. 1969 körül művészetében vászondomborítás és textilapplikációk formájában a plasztikus alakítás jelent meg. A kezdetben festetlen műveket fokozatosa n elborítja Keserü 70-es évekre jellemző koloritja: a geometrikus mustrákba rendezett szivárványszínek, majd az azokat kiegészítő semleges emberi testszín árnyalatai. A kép forrása: Külföldi aukciós katalógus A szöveg forrása: keseru-ilona-130
Festő. 1946-ban Martyn Ferencnél tanult. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1952-58 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult. Mesterei: Bencze László és Szőnyi István. Munkásságának szerves eleme a művészetpedagógia. Pécsett és Budapesten működik. 1962-63- ban Itáliában járt tanulmányúton, olasz állami ösztöndíjjal látogathatta az Accademia di Belle Arti nyári szabadkurzusát. 1963-ban, Rómában önálló tárlaton mutatta be grafikáit és festményeit. Rómában készült alkotásaiból 1964-ben rendezett egyéni kiállítást Budapesten, a Jókai klubban. 1968-69-ben elkezdett foglalkozni a vászondomborítással. KESERŰ ILONA – Napi Magyar Festmény. Díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott. A pécsi tanárképzőn 1983 óta rajzoktató, 1990-től a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója, ugyanitt 1995- től a DLA program vezetője. 1983-84-ben a Műcsarnokban nyílt gyűjteményes tárlata, 1989-ban az Ernst Múzeumban. 1999-ben egyéni tárlata a Szinyei Szalonban volt, a Műcsarnokban pedig a Perspektíva kiállításon vett részt.