A Falvak Kultúrájáért által 1998-ban alapított a magyar államnak millenniumra ajándékozott elismerés a Kultúra Lovagja cím, amely valamennyi földrészre kiterjedve a civilszervezetek legmagasabb elismerése, az esélyegyenlőség példája. A gála kulturális programjának alapját a díszvendég adja, amely áll a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában megőrzött magyar, és a befogadó ország kulturális bemutatóiból. ALKOTÓHÁZAK küldetést támogató helyek Az alapítvány küldetésének fontos pontjait jelentik az alkotóházak. Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2021. évi pályázata Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegy elnyerésére. 1996 és 2019 között létrehozta az Adrianus Nemzetközi Alkotóházláncot (1999). Tagjai 2021-ben: Bodrogközi Kulturális és Információs Központ Nagykövesd, Szlovákia, Aranyossziget, Négyeshatármenti Művelődési Központ (Aranyosapáti), Ukrán Magyar Kulturális Oktatási és Információs Központ (Rahó, Ukrajna) Az alkotóházak kedvező feltételt nyújtanak az egyéni és csoportos alkotómunkához, valamint a helyi és a régiós kulturális rendezvényekhez. Képen: Négyeshatármenti Művelődési Központ alkotóterme ADRIANUS NEMZETKÖZI ALKOTÓKÖZÖSSÉG Az alapítvány küldetését a szervezetén belüli és a vele együttműködő partnerközösségekkel (Falvak Kultúrájáért Civilhálózat, 2002) valósítja meg.
Képen: Az egykori Új Élet TSZ központi irodájának romhalmazából 2013-ban létesült Böszörményi László Faluház. Nemzetegyesítésről A falvak fejlődéshez szükséges a kulturális kapcsolat. Kultúra Lovagja cím : Civilek. Ez nyit "ablakot a világra". Ebbe a Kárpát-medencében a határontúlon élők vagy az emigrációban élők - megfelelő programokkal - bevonhatóak. Ide tartozik - teljesség igénye nélkül - az Adrianus Nemzetközi Alkotóközösség (1996), annak alkotótáborai és kiállításai, a Kultúra Lovagja elismerés (1998) és az ennek következtében működő Kultúra Lovagrendje (2004), a Magyar Kultúra Napja Gála (1997) és annak díszvendégei, a határon túlra szervezett táborok és kirándulások, az ifjúsági közösségek Örökség serleg (2005) elismerése és nemzetközi tábora, valamint a Jókai díj is. A képen: a Fehér Tisza és a Fekete Tisza találkozója Rahónál, (alkotóházunktól 2 km-re) Művelődési központ a négyeshatár mentén Aranyossziget a nemzet otthona Aranyossziget a "Kárpátok ölelésében" a Tisza partján jött létre. Aranyosapáti település révaranyosi részén.
Az alapítvány ezt a címet a kultúra különböző területein huzamos ideje, önzetlenül tevékenykedők elismerésére 1998. októberében alapította. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, támogatóknak, szponzoroknak és mecénásoknak is. Az alapítvány - küldetésének megfelelően - kiemelten támogatja a "falvak lámpásainak" elismerését. Az elmúlt évtizedekben a cím a civiltársadalom kiemelt jelentőségű, népszerű elismerésévé vált. Az alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza még az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is, nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért is, továbbá a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet is. A cím adományozásának rendje [ szerkesztés] Az alapítvány által adományozandó címre az előző év nyarán meghirdetett nyílt pályázatra a társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést, október 15-i határidővel.
ezredes; Mezősi László (Sátoraljaújhely) gázkészülék-szerelő, hagyományőrző; Máté Istvánné Orosz Margit (Bánhorváti) pedagógus, költő; dr. Medvigy Endre (Budapest) irodalmár; Kovács Kati (Budapest) előadóművész, dalszövegíró, színésznő; Losoncziné Szentandrási Erzsébet (Csongrád) pedagógus; Lóczi Miklós (Jászapáti) elnök-vezérigazgató; Juhász Judit (Budapest) közgazdász, Táncsics Mihály- és Kováts Flórián-díjas újságíró; Illés Sándor (Monostorapáti) plébános; Hegedűsné Kripák Ildikó (Csörög) polgármester; Haklik József (Vásárosnamény) nyá. építéstervező, tehetséggondozó; Böszörményi Gergely (Budapest) közgazdász, lemezkiadó; Bognár József, (Úrhida) polgármestere; Dr. habil. Bodó Barna (Temesvár, Románia) író, politológus, egyetemi tanár, doktorátusvezető; B. Dobos Teréz (Olaszfalu) szakács, szakoktató, csuhészobor-készítő és szövő népi iparművész; Baráth Sándor Kristóf (Vásárosnamény) faszobrász; dr. Babós Lajos (Kiskunlacháza) ny. egyetemi docens, író, helytörténet-kutató. Felterjesztő: II.
A Jaffa Kiadó gondozásában megjelenő, Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor című kötet bemutatójára december 3-án kerül sor.
Ha pedig az általános iskolai tornatanárod fültövön vágott, ahányszor csak nem tudtál felmászni a kötélre, akkor minden olyan illatösszetevőre összerándul majd a gyomrod, ami az ő dezodorjára emlékeztet. Miért nincsenek nálad nemek szerint kategorizálva a parfümök? Mert ezt szakmailag hülyeségnek tartom. A kategóriákat a marketing gyártja. A női parfüm dobozára egy dekoltázst biggyesztenek, a férfiéra meg egy szőrös sportolólábat. Pedig lehet, hogy azt az illatot az alkotó egy olaszországi nyaralás emlékeiből építette fel: akkor ez most női vagy férfi illat? Aki viseli, azon majd férfiassá vagy nőiessé válik ugyanaz az illat! Azt mondtad, egyfajta kultúrmissziót is végzel. Parfüm: minden ami magyar!. Igen, igyekszem terjeszteni az illatokról szóló ismereteket. Ha már kaporszakállú vénember leszek, szeretnék illatórákat tartani az általános iskolákban. Hiszen van rajz-, technika- és énekóra, szóval a többi érzékünket karban tartjuk, de a szaglásról nem esik szó. Persze nem kell mindenkinek azzal foglalkoznia, amivel nekem, de egy képzettebb orrú kisgyerek később kifinomultabb ízléssel rendelkezik majd.
Akkoriban a nők nem vettek maguknak parfümöt, férjük vagy vőlegényük feladata volt kedveskedni különböző illatokkal. Estée kezdetben fürdőolaj formájában adta a nők kezébe a választást, később a nagy népszerűség hatására parfüm formájában is kiadta a Youth Dew-t.
Mi magyarok sok mindenben élen járunk/jártunk, nincs ez másképp a parfümök terén sem. Az első, modern értelemben vett parfümnek I. Károly felesége Erzsébet igényei által készített Hungary Water, azaz Magyar Királyné Víze nevű kölnit nevezhetjük. Sok helyen a The Queen of Hungary's Waterként emlegetett kölni volt az első alkohol tartalmú parfüm Európában, a XIV. században használta a királyné. "Természetesen" a parfümöt elnyelte a történelem vihara, nem tudható, hogy ki készítette, összetevői között lehetett a rozmaring, levendula, menta, zsálya, majoránna, narancsvirág és citrom. Zólyomi zsolt felesége elköltözött. A legenda szerint V. Károly francia király is, aki igencsak lelkesedett az illatokért, kapott pár üveggel. Egészen az Eau de Cologne megjelenéséig (XVIII. századig) a Magyar Víz igen népszerű volt Európában, sőt, nem csak mint illatosító használták a gyógynövény alapú parfümöt, hanem orvosságként is ajánlották, belső (! ) fogyasztásra borral, vodkával keverve:) ( A Magyar Víz ihlette illat a Crabtree & Evelyn angol kozmetikai cégtől) Kevesen tudják, de van nekünk egy parfüm Oscar-díjas parfümőrünk is, Judith Müller.
Olyan, mint egy hollywoodi sztár, aki szürke pólót és baseballsapkát visel, hogy elsőre egy laza egyetemistához hasonlítson. Közben pedig ő "a magyar Orr", az a parfümőr, akit a legnagyobb világmárkák illatfejlesztői hívnak fel, ha elakadtak valamiben. Egy kávézó teraszán beszélgetünk elegáns parfümériája mellett, amiről azt mondja, csupán "hobbi" a többi tevékenysége mellett. Az orrunk nem csap be, igaz? Zólyomi zsolt felesége öngyilkos. Igen, hihetünk a s zaglásunknak, ami az egyik legősibb, legintimebb érzékelés. Az illatok önkéntelenül is hatnak ránk: onnantól kezdve, hogy itt a sarkon kiszálltál a metróból, és a pékség felől megcsapta az orrodat a csokis croissant illata, s úgy érezted, venned kell egyet, pedig nem is voltál éhes… Ráadásul az illatok érzelmekkel telítődve raktározódnak el bennünk, talán egész életünkre. Ezeket a hatásokat tudatosan is fel lehet használni. Hogyan? Akár olyasvalamihez is társíthatunk illatot, amiről elsőre nem is gondolnánk! Például a bankszektorból is érkeznek megrendelőim. A pénznek nincs szaga?