A gyermekápolási táppénz tekintetében szülőnek minősül: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások Ha a szülők közös háztartásában élő gyermekük után az egyik szülő már gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor ugyanazon gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre már nem lehet jogosult. Ennek oka, hogy egy gyermekre csak egy jogcímen lehet egészségbiztosítási ellátást igénybe venni. A másik szülő gyermekápolási táppénzre oly módon szerezhet jogosultságot, ha az ellátások nem ugyanazon gyermek után járnak. Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól is, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő közös háztartásban, vagy egyedül neveli-e a gyermeket.
A Központi Statisztikai Hivatal táppénzes napokkal kapcsolatos elmúlt évekre vonatkozó adataiból kiderül, hogy a foglalkoztatottak által igénybe vett táppénzes napoknak 3-8 százalékát teszik ki a gyermekápolás miatt igénybe vett táppénzes napok (gyáp) aránya. Ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli vagy a tizenkét évesnél fiatalabb gyermekének kórházi kezelése időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, akkor a gyermekápolási táppénz a szülőt megilleti. A gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályok több vonatkozásban különböznek az általános szabályoktól. Ezek közül a legfontosabb a gyermekápolási táppénz maximális tartama, amely egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében évenként és 84 naptári nap; és a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb esetében évenként 42 (egyedülállónak 84) naptári nap, a hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb esetében pedig évenként 14 (egyedülállónak 28) naptári nap.
A gyermek életkorához igazodóan így alakul a GYÁP-os napok száma: A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár. Az 1 és 3 év között évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napig folyosítható A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napig folyosítható. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Amennyiben az 1 évesnél idősebb gyermek után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült az igénylő gyermekápolási táppénzben, akkor annak időtartamát mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a gyermek életkora szerint járó napokból le kell vonni. A szülő ilyenkor csak a fennmaradó időtartamra jogosult a GYÁP-ra. Ha egyszerre több a beteg gyerek a családban, akkor is csak egyre vehető igénybe a GYÁP.
Ha beteg a gyermek – Gyáp A kórházi ápolás alatt 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptató anya, valamint az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki a 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja, keresőképtelenség miatt gyermekápolási táppénzt (Gyáp) igényelhet. 2011-től feltétel, hogy a gyermek az igénylő háztartásában nevelkedjen, vagyis vizsgálják a lakcímet (főképpen elvált szülőknél van jelentősége). A jogosultság feltétele, hogy az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség a biztosítási jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, vagy harmadik naptári napon következzen be, valamint a táppénzt igénylő személy egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett (2%). Példa: Az anya a 4 éves gyermeke betegsége miatt 2010. 04. 08-08. 13-a között keresőképtelen, az orvos 2010. 14-től keresőképessé nyilvánítja. Az anya határozott időtartamú munkaviszonya 2010. 12-én megszűnik. Az anya a táppénz (Gyáp) jogosultsági feltételeivel rendelkezik, így 2010.
Gyermekápolási táppénzre jogosultak A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül: • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli. A beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ-át, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a kórisme rovatban a gyermek betegségét.
Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos "7"-es kóddal igazolja. Megjegyzendő még, hogy "7"-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá "7"-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. "7"-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a "karantén" a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre kerül. Forrás: Ecovis Hungary
*Lehet helyette házi piskótát (kockákra vágva) vagy lekvárral megkent piskótatekercs-szeleteket is használni, de ezzel én ritkán foglalkozom, mert ebben a desszertben pont az a jó, hogy nem kell sütni és gyorsan megvan. :)
Pillekönnyű piskóta krémes pudinggal, meggyel és őszibarackkal…. A piskóta mindig egy jolly joker sütemény, bármilyen gyümölccsel elkészíthető, viszonylag kevés hozzávalót igényel és egyszerű, mint egy faék… 🙂 Az EPRES-PUDINGOS PISKÓTÁT imádta a család, úgyhogy most kaptak egy hasonlót, mégis mást…. 🙂 Hozzávalók 4 tojás csipet só 10 dkg cukor 2 tk vanília kivonat 1 dl víz 1 dl olaj 22, 5 dkg liszt 2, 5 dkg kakaópor 0, 5 csomag sütőpor 30-40 dkg magozott meggy 1-2 ek cukor (sárga-, vagy őszibarack – opcionális) 1 csomag vaníliás pudingpor (40 g) 3, 5 dl tej 3-5 ek cukor Puding készítése: A pudingot kevés tejjel és a cukorral csomómentesre keverjük. A maradék tejet elkezdjük melegíteni, majd hozzáöntjük a kikevert pudingport és addig kevergetjük, míg be nem sűrűsödik. Félretesszük hűlni, de időnként keverjük át, hogy ne legyen bőrös. Túrókrémes-pudingos piskóta | Nosalty. Piskóta készítése: A kimagozott meggyet 1-2 ek cukorral (ízlés szerint) elkeverjük, a kissé keményebb őszibarackot kockázzuk fel. A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
A tojásokat válasszuk szét. A fehérjét egy csipet sóval verjük kemény habbá. A sárgáját habosítsuk ki a cukorral, adjuk hozzá a vaníliakivonatot, majd az olajat és a vizet. Keverjük el és adjuk hozzá a sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet. Keverjük csomómentesre, majd fakanállal forgassuk bele a kemény tojáshabot. Sütőpapírral bélelt, 30 x 25 cm-es tepsibe öntsük a tésztát. A kihűlt pudingot egy teáskanállal foltokban helyezzük a tésztára. Szórjuk rá a gyümölcsöket a pudingos tésztára. A forró sütőbe téve kb. Vanilla pudingos piskóta . 30 perc alatt szép világosra sütjük. Akkor jó, ha a tészta részbe belebökünk egy hústűt, vagy villát, és kihúzva már nincs ráragadva a tészta. Hagyjuk kicsit hűlni, majd ízlés szerint porcukorral megszórva kínáljuk.
Pihe-puha olajos-vizes piskóta sok-sok vaníliapuding folttal és eperrel gazdagítva…. 🙂 Férj a minap hozott haza 3 kg epret. Ő tipikusan az az ember, aki az akciós dolgokból betáraz. 🙂 De ez amúgy tök jó. 🙂 Most eperrel lepte meg a családot. Ettük üresen, ettük tejszínhabbal, és most ettük sütiben. Nagyon fincsi lett. 🙂 A jól bevált piskóta receptet használtam hozzá, azt, amelyikben van minden. Nem csak tojás, de víz és olaj is, no meg sütőpor. Nyáron, ha gyümölcsös piskótát készítek, mindig ezt a receptet használom, egyszerűen annyira habkönnyű a tészta, hogy imádom. Vanília pudingos piskóta sütése. Hozzávalók 4 tojás csipet só 10 dkg cukor 2 tk vanília kivonat 1 dl víz 1 dl olaj 25 dkg liszt 0, 5 csomag sütőpor 40 dkg eper 1 csomag vaníliás pudingpor (40 g) 3, 5 dl tej 3-5 ek cukor Puding készítése: A pudingot kevés tejjel és a cukorral csomómentesre keverjük. A maradék tejet elkezdjük melegíteni, majd hozzáöntjük a kikevert pudingport és addig kevergetjük, míg be nem sűrűsödik. Félretesszük hűlni, de időnként keverjük át, hogy ne legyen bőrös.