Ezeknek egy része pedig az ingatlanpiacra került, még tovább fokozva az egyébként is igen magas árakat. A legnagyobb városnak számító Aucklandben a medián ingatlanár manapság 1, 1 millió új-zélandi dollár, ami 24 százalékos emelkedésnek számít az egy évvel korábbi szinthez képest. Brutális mennyiségű jeget veszítettek az új-zélandi gleccserek | 24.hu. Szinte elviselhetetlenül drágák lettek az új-zélandi ingatlanok Forrás: Shutterstock Az új-zélandi ingatlanpiac sajátosságát mutatja, hogy az 500 000 dollár alatti házak a teljes piac 17, 6 százalékát teszik ki, míg az 1 millió fölöttiek a 30 százalékát. Ez pedig hatalmas drágulás egy év alatt, mivel tavaly még a mostani helyzetnek a fordítottját lehetett tapasztalni – az olcsóbb ingatlanok adták a piac nagyjából harmadát. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne eladni viszonylag gyorsan az ingatlanokat. Jelenleg az országban jellemzően 30 nap az értékesítési idő, ami a legalacsonyabbnak számít az elmúlt 17 évben. Ennek oka, hogy a vásárlók elsősorban a befektetők, akik 2020 utolsó negyedévében a teljes vásárlások 40 százalékát adták – Új-Zéland lakossága hozzávetőleg 5 millió fő.
Kevesen tudják, de Új-Zéland többek között a bungee jumping hazája is. Elsőként Queenstown közelében, a Kawarau hídról ugrottak az extrém sport szerelmesei, ami máig a bungy mániások mekkájának számít. Ha már levegő, akkor szabadesés, aminek segítségével újra feltornázhatod a pulzusod. Nem is lehetne kalandosabb módját választani a panoráma megcsodálásának. Ha azonban nem lelkesít az ugrás öröme, akkor pattanj be egy hőlégballon kosarába és élvezd onnan a kilátást! Új-Zéland azoknak is biztosít extrém sport lehetőségeket, akik szívesebben maradnak a földön. Lehetőséged van raftingolni, barlangászni és akár quadozni is a világ legszebb helyein. Akkor is van programod, ha a bringázás a szenvedélyed. 23 különböző bringaútvonal között választva tekerhetsz hegyen-völgyön fel és le.. Mindezt egyedül vagy csoportban, vezetővel is megteheted, mind az északi, mind a déli szigeten. A téli sportok szerelmeseinek is tud mit ajánlani Új-Zéland. A síszezon júniustól októberig tart, a déli szigeten 9 sípark várja a hó szerelmeseit Queenstown és Christchurch környékén.
Elérte március folyamán az ötmilliót Új-Zéland lakossága – jelentette be hétfőn a szigetország statisztikai hivatala. Száz évvel ezelőtt még alig egymillióan laktak a szigetországban, azonban folyamatosan nő a lakosság száma: évente átlagosan 1, 3 százalékkal, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. Brooke Theyers, az új-zélandi statisztikai hivatal népesség-nyilvántartási vezetője elmondta, hogy ez jelentős mérföldkő az ország történetében, egyúttal ez volt "a leggyorsabb millió", mert a négymilliót 2003-ban 17 évvel ezelőtt érte el az Új-Zélandon élők száma. A szigetország lakossága 1908-ban lépte át az egymilliót, majd 1952-re, és 1973-ra gyarapodott ismét egy-egy millióval az új-zélandiak száma. Annak pontos dátumát, hogy mikor lépte át az ötmilliós határt az ország lakosságának száma, később közlik majd, az adatok felülvizsgálata után. Miután az ország lakossága elsősorban a bevándorlás miatt gyarapszik, Theyers szerint valószínűleg egy repülővel érkező bevándorló lehetett az ötmilliomodik a szigetország lakói között, de elképzelhető, hogy egy helyi újszülött volt az.
A soktápnövényű fekete répalevéltetű például tavasszal cserjeféléken szívogat, majd nyáron répaféléken, zöldségféléken, dísznövényeken és gyomokon telepszik meg. A káposzta-levéltetű tavasszal keresztesvirágú gyomokon szaporodik, onnan települ később a termesztett káposztafélék fiatal leveleire. A zöld őszibarack-levéltetűnek sok száz gazdanövénye van, és veszélyes vírusterjesztő. Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű. Számos levéltetű képes vírusátvitelre Közvetlen kártételüket az esetek nagy részében képesek kiheverni a növények, ugyanis a hajtáscsúcs levelein szívogatnak, nyáluk hatására a levelek elszíneződnek, begörbülnek, felhólyagosodnak, később elszáradnak és lehullanak. Jó néhány levéltetű bőségesen ürít mézharmatot, ami szennyezi a tetűkolónia alatti leveleket, gyümölcsöt vagy éppen a fa alatti tárgyakat, és megtelepszik rajta a korompenész. Mindezeknél sokkal nagyobb veszély, hogy számos levéltetű képes vírusátvitelre, ilyen például a kis málnalevéltetű, az említett zöld őszibarack-levéltetű, a fekete répalevéltetű, a sárga burgonya-levéltetű, valamint a zselnicemeggy-levéltetű.
Sok levéltetű ússza meg a kezelést a különböző növényi szervek árnyékában, majd újból elszaporodva tovább folytatják a károsítást. A levéltetvek kolóniákat képeznek, jól láthatóak, de rendkívül sok viaszt termelnek, amely a kolóniákat többé – kevésbé védi bármilyen vizes közegtől. Ilyen pl. az őszibarack fák hajtásvégein károsító hamvas mandula levéltetű (Hyalopterus amygdali) esetében fordulhat elő. Rózsa levéltetű ellen page. A viasz főképp a szükségesnél kisebb permetlémennyiség használata esetén tudja hatékonyan védeni a kolóniákat, mivel a viaszos bevonaton megtapadni képtelen cseppek nagyobb cseppekké összeállva könnyedén lefolyhatnak a levéltetvek által belepett felületekről. A levéltetvek kolóniákban élnek, de olyan helyen, ahol a növény fejlődése folytán végig fedett helyen károsíthatnak. Erre az esetre a legjobb példa a káposzta levéltetű (Brevicoryne brassicae). Bár ez is egy eléggé intenzív viasztermelő faj, de védettségét leginkább annak köszönheti, hogy a káposztafej belsejében, a levelek között is alakít ki nagy kolóniákat.
Egyedeik tömegesen lepik el a növény egyes részeit, akár a hajtást, a bimbót, a kocsányt, esetleg magát a gyümölcsöt – és persze a levelet. Ezek a tetvek a növények nedveivel táplálkoznak; szívogatásuk miatt látható problémák keletkeznek a növényen. Például: a levelek legörbülnek, sodródnak, eldeformálódnak, de egyes fajok esetében az elszíneződés (sárga, piros) sem kizárt. A levélpirosítók táplálkozásának következtében a levél felületén hólyagosodást is tapasztalhatunk. De akkor is gyanakodjunk, ha a palántát vagy rózsát hirtelen nagy mennyiségű hangya lepi el, hiszen a hangyák szimbiózisban élnek a levéltetvekkel. Rózsa levéltetű ellen macarthur. Ennek oka, hogy előbbiek kedvelik a levéltetű által kiválasztott cukros váladékot, a mézharmatot. A fertőzött növénynek azonban nemcsak a leszívással kell megküzdenie, de az esetek többségében azokkal a betegségekkel (vírusokkal, bakteriális fertőzésekkel) is, amelyeket egyik növényről a másikra visznek át a levéltetvek. Arról nem is beszélve, hogy a keletkezett mézharmatban akár még penészgombák is megtelepedhetnek.