Tudni szeretné Aigner Szilárd családja, hogy nincs örökletes betegség a meteorológus hirtelen, minden előzmény nélküli halála hátterében, ezért döntöttek a boncolás mellett. "A család mindössze bizonyosságot szeretne az orvos szakértőktől kapni mindenre a halálesettel kapcsolatban. Nincsenek rejtélyes momentumok, nincsenek eltitkolt részletek, csak egy szerető család gyásza van, amit első körben egyedül szeretnének megélni" – nyilatkozta a Blikknek dr. Gerencsér András, s a napilapnak azt is hozzátette: a gyászszertartást is szűk körben szeretnék megtartani, de tudják, hogy nem csak az ő, hanem az egész ország vesztesége Aigner Szilárd halála, ezért lehetőséget biztosítanak majd a nagyközönség számára is, hogy leróhassák kegyeletüket. Forrás: Youtube
Aigner Szilárd válaszolt a nagy kérdésre Lassan itt a december, így teljesen természetes, hogy sokakat izgat a nagy kérdés, vajon esik-e majd a hó karácsonykor. Megkérdeztük a szakembert, vajon mire számíthatunk.
2016. jún 7. 8:40 #Aigner Szilárd #agyérműtét #derűs napot 154724_2 Váratlan halála az egész országot megrázta. Hétfőn reggel még remekül érezte magát. Felkelt, majd dolgozni indult... Az ország talán legnépszerűbb meteorológusa halálhírét feleségével közösen működtetett meteorológiai honlapjukon, videóban erősítették meg, amelynek végén maga Szilárd köszönt el, a szokott módon, derűs napot kívánva mindenkinek. Felesége, Pártai Lucia hétfőn nem volt elérhető. A Blikk úgy tudja, a meteorológus tavasszal agyérműtéten esett át, amely után felépült, és bizakodva tekintett a jövőbe. Halálának semmi előjele nem volt, a hetvenedik születésnapján is remekül érezte magát ismerősei körében. Másnap reggel is vidáman kelt, és készült a hétfői munkanapra, ám a sors közbeszólt. – Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Aigner Szilárd június 6-án reggel váratlanul elhunyt – áll az videójában. – A búcsúnak ezt a formáját választva, hiszen az elmúlt években mindennap így köszöntötte önöket. Köszönjük, hogy szerették és tisztelték őt!
Mindig kitartott a saját véleménye mellett, amelyet vállalt, és nyilván ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy az utóbbi években sajnos már nem szerepelt a képernyőn. " A bulvárlap szerint a családot annyira megviselte a meteorológus halála körüli felhajtás, hogy elképzelhető, hogy nyilvános búcsúztatót sem tartanak. Aigner özvegye és lányai szerint apjuk nem örülne neki.
Rávilágít életük legfontosabb igazságaira, és segít rájönniük, milyen emberek akarnak onban útjuk során hatalmas akadályokba ütköznek, és csak akkor tudnak megerősödve túljutni rajtuk, ha képesek hinni egymásban és a barátságuk erejében. Saját véleményem: A magyar megjelenéskor hallottam először Benjamin Alire Sáenz regényéről, és bár a borító is gyönyörű, mégsem amiatt éreztem késztetést arra, hogy elolvassam, hanem a beszédes cím, és az abban szereplő nevek miatt. Arisztotelész és Dante? Világmindenség titkai? Na, ugye, hogy izgalmasan hangzik! Úgy kezdtem bele, hogy lényegében azon kívül, hogy a világon mindenki áradozott róla, semmi egyebet nem tudtam magáról a történetről. Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában. Bevallom, nem lett egyből kedvencem, idő kellett, míg sikerült egymásra hangolódnunk. Nem tudnám megmondani, mikor éreztem úgy először, hogy Aristotle, Dante és a többiek egyfajta képzeletbeli kis családommá váltak. De így történt. Apránként olyannyira belopták magukat a szívembe, hogy egy idő után már fájt a hiányuk, és szerettem volna még többet velük lenni.
Azzal, hogy erősebbik nemként aposztrofáljuk őket, a férfiakat egészen kicsi koruktól kezdve neveljük arra, hogy legyenek sziklából, ne sírjanak (fiúk nem sírnak), hogy az ő szerepük ez, vagy az. De az sosem az érzelmes szerep, sosem az áldozat, sosem a kívülálló. A férfi nagy és erős, fogadd el, ez van. A probléma pedig ott kezdődik pont, amikor Petikének a játszótéren azt mondja anyukája, hogy ne sírj, mert a fiúk nem sírnak. Ez a legnagyobb baromság, úgy... ever. Olyan elfojtásokhoz vezet az, ha egy férfiban elnyomjuk az érzelmeket, amivel sokan életük végéig küzdenek. Nem igazságos, hogy egy férfi nem sírhat, nem igazságos, hogy katonaként kell átmasíroznia az élete csatamezőjén, és pláne nem igazságos, hogy mivel sosem engedik meg neki azt, hogy kicsit maga alatt legyen, ezért, amikor mégis komoly probléma van, akkor nem erős, és nem kel fel az őt ért ütések után könnyen, hanem összedől, mint egy kártyavár. Ekkorra egy nő már megszokja, hogy ha baj van, segítséget kér, vagy a barátaira támaszkodik, míg a férfiak nagy többsége inkább csak sörözni, vagy csajokról beszélni járnak össze, a komoly témákat magukban rendezik le, amíg el tudják viselni.
Az én apám postás. Az Aristotle a nagyapám nevének az angol változata. – Túlhangsúlyozott mexikói akcentussal kiejtettem a nagyapám nevét: – Aristotiles. És az első keresztnevem Angel. – Majd megismételtem spanyolul is: – Angel. – Angel Aristotle-nek hívnak? – Ja. Ez az igazi nevem. Megint nevettünk. Nem tudtuk abbahagyni. Azon gondolkoztam, min is nevetünk igazából. Csak a nevünkön? Vagy azért nevettünk, mert megkönnyebbültünk? Boldogok voltunk? A nevetés is egy volt az élet rejtélyei közül. " A madár halála, ami mindent megváltoztatott: " Dante megint sírt. Én pedig gonosznak éreztem magam, amiért nem voltam szomorú. Nem nagyon éreztem semmit a madár iránt. Hisz csak egy madár volt. Talán nem érdemelte meg, hogy néhány hülyegyerek, akiknek az jelentette a szórakozást, hogy mindent célba vegyenek, agyonlője. De akkor is csak egy madár volt. Keményebb fából faragtak, mint Dantét. Azt hiszem, azért próbáltam meg elrejteni előle ezt a keménységet, mert azt akartam, hogy megkedveljen. De most már tudta.