Ezzel lehetőség nyílt mérlegre tenni a várhatóan különböző véleményű csoportok által leggyakrabban említett fogalmakat (diskurzusokat). A kutatás adatait 2020. november első napjaiban vettük fel közösségi média alapú adatfelvétel segítségével. A 626 válaszadó túlnyomó része 30 év feletti volt, és – szemben az IDEA Intézet kvantitatív adatfelvételeivel, mely reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében – a felmérés a lakosságára nézve nem reprezentatív statisztikai mintát eredményezett. Jelen esetben ugyanis kvalitatív eredményekről beszélhetünk, amikor egy-egy csoport asszociációiról számolunk be. Elszámoltatás? Káosz? Ez jut eszébe a magyaroknak a kormányváltás szóról. Ami itt van, az maga a káosz Először válaszadók által küldött szavak említéseit összegezzük – az azonos jelentésű, de különbözőképpen írt kifejezések számait összeadva. Az eredményben a szavak betűmérete arányos az említések gyakoriságával. Az öt leggyakoribb szót más színnel emeltük ki. Talán nem meglepő módon egyáltalán nem találunk pozitív töltetű szót, ami a valamivel több mint 600 válaszból elért volna egy-két említésnél többet.
Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy sokan a kisebbik rosszként tekintenek a jelenlegi rendszerre, és az esetleges kormányváltás utáni hanyatlást elkerülendően szavaznak inkább a jelenlegi kormányra. A kormánypárti szavazók pesszimistán állnak egy esetleges kormányváltáshoz: az asszociációjuk szerint egy kormányváltás után az új, hatpárti ellenzék által vezetett kormány olyan szakpolitikai döntéseket hozna (adóemelés, áremelés), ami káoszt, gazdasági romlást, katasztrófát, államcsődöt és rombolást hozna a hatalmi harcok mellett. Pozitív töltetű szavak jelentese. A kormánypárti szavazóknak egyetlen egy pozitív szó sem jut eszébe a kormányváltás szóról. A kutatás eredménye azonban egyáltalán nem meglepő abból a szemszögből, hogy az eltérő pozícióból kampányoló pártok mindig más tétet adnak a választásoknak: a hatalomon lévők igyekeznek úgy bemutatni, hogy a dicső múltat és jelent felváltaná a bizonytalan, rideg és rossz jövő, míg ellenzékből a politikusok úgy igyekeznek beállítani a választásokat, hogy a sivár és borzasztó jelent a fényes jövő váltaná fel egy esetleges siker esetén – ez pedig nem csak Magyarországra jellemző kampánystratégia.
Krisztina eredetileg műszaki menedzser, az egyetemen, bormarketing-gyakornokként szeretett bele a pincébe. A Csetvei Pincészet borait mi is kipróbáljuk majd, de addig, amíg eljutunk Mórra, házi kísérletbe kezdünk. Tejet, halat, narancsot, párizsit és baracklevet vizsgáztatunk kedvesen és nem kedvesen, pozitív és negatív üzenetekkel, szavakkal. Csetvei (és Emoto) szerint a vízmolekula a lényeg, víz pedig a fenti alapanyagokban bőven van, tehát a módszernek hatnia kell. Pozitív töltetű szavak a falakon. A kísérlet eredményéről beszámolunk, addig - mivel Krisztina szerint egy embernek kell végezni a kísérletet, valaki (én) cukiskodik az étel egy részével és megveti a másikat. A kísérlet hétköznapjait végigkövethetik a blogon. "Az üzeneteknél üzenhet a termék, de akár mi is neki. Nem maga a szó számít, hanem a pozitív vagy negatív tartalma a szónak és az ezáltal generált rezgések" - mondja Csetvei. "Például a tejre is írhatjuk, hogy Hitler, pedig csak mi társítunk negatív gondolatokat és rezgéseket Hitlerhez, magának a tejnek nyilván nincs fogalma. "
A későbbi városplébános, Primes György a templom egységes barokk berendezését készíttette el. A mai neogótikus templombelső id. Storno Ferenc tervei alapján készült. Sopron legrégebbi katolikus temploma és közvetlen környezete, a Sekrestyésházzal és a Szent Jakab kápolnával 2021-ben teljesen megújult, és a templom ismét a régi fényében pompázva a poncichter-gazda negyed kimagasló turisztikai látványossága lett. NYITVATARTÁS okt. 1. -márc. Szent Mihály főangyal-templom, Sopron • Templom » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, .... 31. : szerda, csütörtök, péntek, szombat 10:00-14:00, vezetés a templomban: 10:00, 13:00 ápr. -szept. 30. : hétfő kivételével minden nap nyitva 10:00-18:00, vezetés a templomban: 11:00, 13:00, 15:00, 17:00 BELÉPŐJEGY Felnőtt: 1000 Ft Diák, nyugdíjas: 500 Ft Csoportoknak 10 fő felett: felnőtt 800 Ft, diák, nyugdíjas 400 Ft A belépőjegyek ára tartalmazza a vezetés díját is a megadott időpontokban. Galéria
Imponáló méreteivel könnyedén észrevehető a soproni Tűztorony kilátószintjéről is. A templom külsején és belső kialakításán egyaránt fellelhetőek az eredeti gótikus és a 19. századi neogótikus jellemzők. Középkori például a torony alsó szintje, a hajó támpillérei és az ülőfülkék, a bejárat béllete azonban már 19. századi, ahogy a torony felső szintje is a csúcsíves ablakokkal és a kőcsipkés, körbefutó erkéllyel. A templomon belül több, 15. századból fennmaradt falfestmény látható, habár ezeknek nagy részét az évszázadok során felújították. Van viszont itt egy, az 1460-70-es években készült fa Madonna-szobor, amely eredeti szépségében látható. A barokk korból egyedül a főoltárkép maradt meg, a mellékoltárok képeit többnyire Storno Ferenc festette az 1860-as években. A templom mellett áll a 13. században épült, román stílusjegyeket őrző Szent Jakab-kápolna. Sopron szent mihály templom miserend. A szabályos nyolcszög alaprajzú rotundát gótikus ablakok díszítik, amelyek a fertőrákosi püspöki kastélyban működő üvegfestő műhelyben készültek 1860 és 1867 között.
A belvárostól északra, a városfalon kívül találjuk az eredetileg a 13. században épített Szent Mihály főangyal-templomot. A 15. században gótikus, a 18. században neogótikus formában átalakított templom méreteivel a budapesti Mátyás-templom után hazánk második legjelentősebb gótikus alkotása. A kora középkor építészeti szokásai szerint a templomot a városfalon kívül, a temetőben építették fel. Sopron legkorábbi plébániatemploma, a Szent Mihály főangyal-templom eredetije a 13. században épült, román stílusban. A templom első írásos említése egy 1278-ban kelt dokumentumból származik, ettől az évtől kezdve ismerjük a helyi plébánosok nevét is. Első jelentős átalakítására a 15. században került sor, amikor gótikus stílusúra formálták. A 18. század első felében az épületet barokk jegyekkel gazdagították. Ennek nyomait id. Storno Ferenc tervei alapján tüntették el, és ő alakította ki a ma is látható neogótikus stíluselemeket is a templomon. A Szent Mihály-templom méreteivel és arányaival a budapesti Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása.