Tüskesarjainak száma kevés, ezek vastagok, hosszúak. Oldalhajtásokat leginkább a sarj alsó részén képez. Levele fűrészes szélű, sziromlevele fehér. Így termessz a tüskementes szederből sokat! | Hobbikert Magazin. Nagyon bőtermő, rengeteg gyümölcsöt hoz. Erős támrendszert igénylő, Jól szállítható, kiemelkedő jelentőségű fajta. Érési ideje: középkései érésű, nagyon hosszú a betakarítási ideje, július végétől szeptember közepéig szedhető, a szüret végét legtöbbször az őszi lehűlés hozza meg Porzói: öntermékeny Permetezése: időszakos permetezésre csak megjelenő kártevők, gombabetegség esetén van szükség Metszése: metsszük rendszeresen, távolítsuk el az oldalhajtásokat, elszáradt vesszőket Felhasználása: friss fogyasztás, konzervipari felhasználás, szörp, gyümölcslé, lekvár, dzsem, bor, pálinka Dirksen Konténeres: 3. 500, - Ft gyümölcsmérete nagy, megnyúlt, sötét fekete, közepesen kemény vagy puha, fényes gyümölcse az érés során sem aprózódik el, teljes érettségi állapotban szedve finom ízű - konténeres változat márciustól novemberig ültethető növekedése félig felálló-kúszó, a sarj 80-100 cm hosszúságig merev, felálló, majd a talajon elfeküdve kúszik, kevés sarjat képez, oldalhajtásokat a vessző egész hosszában fejleszt, a teljes növény tüskementes.
Morus alba – fehér eperfa Morus australis Morus bombycis Morus insignis Morus mesozygia Morus microphylla Morus nigra – fekete eperfa Morus rubra – vörös eperfa Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Jeszenszky Árpád. Oltás, szemzés, dugványozás. Mezőgazdasági Kiadó (1978). ISBN 963-230-440-3 Források [ szerkesztés] Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Ford. Dani Tivadar, illusztrálta Hans Held. Budapest: M-Érték Kiadó Kft. 2006. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 80 0 ISSN 1219-3178 Oleg Polunin. Európa fái és bokrai. Gondolat kiadó (1981).
Az eperfa (Morus) egyfelől az eperfafélék családjának Moreae nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melybe mintegy 100 faj tartozik, másfelől két, e nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Mindkét faj Európa legnagyobb részén elterjedt. A fehér eperfa (Morus alba) Kínából, a fekete eperfa (Morus nigra) feltehetően Közép-Ázsiából származik. Régebben mindkettő az egész országban, majd minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. Termése a faeper vagy eper. Az eperfát egyes vidékeken szederfa ként ismerik, gyümölcsét pedig szeder nek mondják. Fehér eperfa (M. alba) Középmagas, elterebélyesedő koronát nevelő, erősen sarjadó, 10 m magasra is növő formás fa. Sűrű lombozata miatt árnyékot adó díszfaként is ültetik. Kérge barnásvörös, vagy zöldesszürke, nagy levelei változatos formájúak, szíves vállúak, osztatlanok vagy karéjosan osztottak, felszínük kopasz, széleik fűrészesek.
Képek a Szalajka-völgyről, a Fátyol-vízesésről, a pisztrángos tavakról és egyéb látnivalókról. Látnivalók 26 Látnivalók 25 Látnivalók 24 Látnivalók 23 Látnivalók 22 Látnivalók 21 Látnivalók 20 Látnivalók 19 Látnivalók 18 Látnivalók 17 Látnivalók 16 Látnivalók 15 Látnivalók 14 Látnivalók 13 Látnivalók 12 Látnivalók 11 Fátyol-vízesés, 1. kép. Fátyol-vízesés, 3. kép. Fátyol-vízesés, 2. kép. Fátyol-vízesés, 4. kép. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Előző Pause Következő Erdei kisvasút Képek a Szalajka-völgyben robogó kisvasútról. Látnivalók. Szállás-Étkezés Képek a Szalajka-völgyben, Szilvásváradon és a... Korszerűsítés 2012-ben Képek az európai uniós támogatásból megvalósuló... Archív képek A Szalajka-völgy régen. Bővebb információk Pisztráng neveldék Kapcsolat
Kérjük továbbá, hogy a tanösvény és létesítményei állapotával kapcsolatos észrevételeit, információkat az Adatok részben megjelölt elérhetőségen juttassa el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére Kérjük továbbá, hogy a tanösvény és létesítményei állapotával kapcsolatos észrevételeit, információkat az Adatok részben megjelölt elérhetőségen juttassa el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére! forrás: Látnivalók a környéken Millenniumi Kilátó Szilvásvárad A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. Szalajka-völgy » KirándulásTippek. Középkori Börtönmúzeum és Panoptikum Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. Lipicai Lótörténeti Kiállítás Az 1860-ban épült klasszicista stílusú istállóban láthatjuk ma is a ménes legszebb ménjeit, illetve az irodák helyén a Lótörténeti kiállítást.
Szilvásvárad és környéke látnivalói A Szalajka-völgy egyik jelképe, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a fe... bővebben » Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban nyílik. Gyalogosan a Gl... Szilvásváradon, a Szalajka–völgyben található kalandparkban minden korosztály megtalálja a számára megfelelő aktív sportolási, szó... A népszerű és kedvelt kirándulóhely a Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában. A magashegységi jellegű völgy... A Szilvásvárad belterületétől nem messze található a Vadbemutató kert, melynek fő látnivalói a dámszarvasok. A patásoknak ugyan... Szálláshelyek Szilvásvárad és környékén További szálláshelyek a környéken » Étel-ital Szilvásvárad és környékén További éttermek a környéken » Legújabb bejegyzések a portálon
Lovas Múzeum és Ménesistálló A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múze... További látnivalók További programok
További képek Forrás: A Szalajka-patak mentén vezető sétaút (turistaút) állomásai a Bükk természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. A táblák a Bükki Nemzeti Park alapításáról és rendeltetéséről, a karsztvíz-források által táplált vízfolyásokról, a völgy élővilágáról, a Szikla-forrásról, a Fátyol-vízesés mésztufa-gátjainak képződéséről, a befoglalt Szalajka-forrás vízhozamáról és az Istállós-kői-barlang régészeti leleteiről adnak tájékoztatást. Az útvonalat bejárva megismerkedhetünk a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút történetével, megtekinthetjük az Erdészeti Múzeumot (a hajdani bányagrófsági, majd erdőmérnöki iroda épületében) és az 1974-ben megnyitott Szabadtéri Erdei Múzeumot a Horotna-völgy torkolatánál. Az egész évben szabadon látogatható sétaút Szilvásvárad szélétől a Szalajka-völgyben halad az Istállós-kői-barlangig. Bejárásához igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szakvezetést biztosítanak. Kérjük, hogy a látogatás során ügyeljen a terület természeti értékeinek megőrzésére és a tanösvény létesítményeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használatára!
Szilvásvárad és környéke nem véletlenül, és nem csak a Fátyol-vízesés miatt az egyik legkedveltebb hazai kirándulóhely. 1984-ben még Fülöp herceg is elszökött testőrei elől, hogy egyedül fedezze fel a terület szépségeit. A Szalajka-völgyben ugyanis tiszta és friss levegő, védett és óvott őserdő, kristálytiszta vizű patak, szemet gyönyörködtető vízesés, hangulatos kisvasút és madárcsicsergés várja a feltöltődésre vágyókat. A Szalajka-völgy természeti kincseit, az itt folyt gazdálkodás emlékeit és a pisztrángtenyésztés mai módszereit is megismerhetik azok a kirándulók, akik végigjárják a Völgyön végigvezető kiépített turistautat, tanösvényt. A látnivalók mellett ugyanis Szilvásvárad számtalan más érdekességet és programot is kínál például a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban, a Szabadtéri Erdei Múzeumban és a Vadbemutató kertben. Részletesebb információkért kattintson a jobb oldali menü bármelyik pontjára, és tudjon meg többet a Szalajka-völgy látnivalóiról!