Hirdetés Jöjjön Csukás István: Dalocska verse. Csengő szól: gingalló, röppenj már, pillangó! Pillangó messze jár, volt-nincs nyár, vége már. Züm-züm-züm, zúg a szél, táncol a falevél, züm-züm-züm, ez a szél! Egy reggel itt a tél. Köszönjük, hogy elolvastad Csukás István versét! Mi a véleményed a Dalocska versről? Írd meg kommentbe! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Elszállt a fecske, Üres a fészke, De mintha most is Itt ficserészne, Úgy kél a nap, és Úgy jön az este, Mintha még nálunk Volna a fecske. Még egyelőre Minden a régi, Bár a szúnyog már Bőrét nem félti, És a szellő is Be-beáll szélnek, Fákon a lombok Remegnek, félnek. Valami titkon, Valami készül: Itt-ott a dombon Már egy-egy csősz ül: Nézd csak a tájat, De szépen őszül. Tüskéshátú sün barátom, Merre jártál, mondd, a nyáron? Itt az ősz, a lomb lehullt már, Most látlak, hogy előbújtál. Körmöd kopog, eliramlasz, Vigyázz, itt a tél, te mamlasz! De a sün nem jön zavarba, Belebújik az avarba. (hujj, hujj, én a szél vagyok! ) Kék udvarban seprűjével Megkergette a napot. Szél mondta: Hujj, hujj, hujj! Nap mondta: Bújj, bújj, bújj! Szél kergette, Utolérte, Jól megverte, Összetörte, Kék udvarból kiseperte, Kendőjébe bekötötte, Mondjátok meg: hová tette? Zsebre tette a napot. Zsebre tette? Hétszín Pécs Németh László utcai óvoda - G-Portál. Zsebre ő! Azért van most rossz idő. Jött őszanyó Hideg széllel, Aranysárga vízfestékkel, Sárgák lettek A levelek, Fújtak, fújtak Őszi szelek.
A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. Csukas istván dalocska . A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát. Bezár
Őszi szelek, Lehullottak A levelek. Ott vannak A fák alatt. Látod a sok Aranyat? Jön immár az ismerős, Széllábú deres ősz. Sepreget, kotorász, Meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, Krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat S harapja, kurtítja A hosszú napokat. Csengő szól: gingalló, Röppenj már pillangó! Pillangó messze jár, Volt-nincs nyár, vége már. Züm, züm, züm, zúg a szél, Táncol a falevél, Züm, züm, züm, ez a szél, Egy reggel itt a tél! Piros már a csipkebogyó Tetején ül egy kismanó Hűvös szél fúj a nyakába Les a szélre, les a fákra. Megjött az ősz, súgja halkan Nyuszi bújkál a bokorban Aludni ment most gyíkanyó Egyet, kettőt szól a rigó. Rókafiúk is elbújtak Ködösek már mind az utak Elmúlt a nyár, - szól a manó Hajlik, leng a csipkebogyó. Ki lakik a dióhéjban? Nem lakhat ott bárki, Csak Dióbél bácsi. Őszanyó: Őszi vers - Csukás István: De jó a dió. Ha rácsapsz a dióhéjra, Kinyílik a csontkapuja, És cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi – Csak a szádat Tátsd ki! Ez aztán a ribillió Lepottyant egy rakás dió Hogy lepottyant, összekoccant, Összekoccant, nagyot koppant.
Zelk Zoltán: Ki kelti fel a tavaszt? -Hegytető, te hófehér, mondjad, meddig tart a tél? -Megmondhatom én azt néked: míg a tavasz föl nem ébred… -Szürke téli fellegek, hol alszik a kikelet? -Túl az Óperenciákon, ibolyából vetett ágyon… -Zúzmarás ág, mondd meg azt, ki kelti fel a tavaszt? -Három szellő keltegeti, másik három öltözteti, rózsafából a szekere, margaréta a kereke, ha elindul, olvad a hó, szalad előle Télapó! Szabó Lőrinc: Tavasz "Mi az? " – kérdezte Vén Rigó. "Tavasz" – felelt a Nap. "Megjött? " – kérdezte Vén Rigó. "Meg ám! " – felelt a Nap. "Szeretsz? " – kérdezte Vén Rigó. "Szeretlek! " – szólt a Nap. "Akkor hát szép lesz a világ? Csukás István: Dalocska. " "Még szebb és boldogabb! " Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, menni, mendegélni, este hazatérni: fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel.
Az asztalfoglalásokat legkésőbb 20 óráig tudjuk fenntartani!
Benne szürke festék, mellyel mindenki megjelöli magát, s melyből csak az a személy mosakszik ki végül, aki a darab elején is egyedül, kívül állt a másik négyhez képest… Ariel Freedman, Chen-Wei Lee, Rachael Osborne, Michal Sayfan és Bobbi Smith egyaránt nyújt (ha különböző egyéniségekkel és mozgásstílussal is) kiváló és főként élvezetes teljesítményt. S talán épp a gyönyörű és képességes test (emberi és egyúttal a legszebb értelemben állati test) méltósága aratta a legfőbb sikert számomra ezen az estén.
Ugyanis nem hogy segítene rajtad, még rosszabbá alakulhat az életed. Tapasztalatból mondom, hisz én is, mit értem el vele? Majdnem összevesztem a családommal, nincsenek barátaim, és talán elvesztettem a lányt is, akit mindennél jobban szeretek. Nem foghatom arra, hogy részeg voltam vagy épp arra, hogy be voltam szívva, mert ez az én hibám. Az én hülyeségeim miatt vesztettem el majdnem mindent, ami fontos nekem. Arra eszméltem fel, hogy a Megan kórházi szobáját körülvevő üvegfalon bámulom azt az angyalt, akiért bármit megtennék. Annyira védtelennek tűnt, ahogy csak ott feküdt mozdulatlanul, és az volt a legrosszabb, hogy én semmit sem tehettem. Mégis mit tehetnék? Túl nagy volt a terpesz - vad tánc közben szétrepedt a ruhája - Hirmagazin.eu. Hát pont ez az, semmit. Egy kezet éreztem meg a vállamon, és mikor hátrafordultam, Megan apukáját pillantottam meg, aki megértően nézett rám. - Alex, jól vagy? -kérdezte aggódóan. - Én igen, de Megan nem. -folyt le egy könnycsepp az arcomon. - Az én hibám ez az egész. Annyira sajnálom. -mondtam, és az utolsó mondatnál lehajtottam a fejem.