Mind azt mondod, te ügyetlen, Hogy érted vagyok kedvetlen, Se nem érted, se nem másért, Csak a sok idegen szájért, Salalala-lala… Azt gondolod, te csipás, Hogy engem nem szeret más, Szeret engem még más is, Náladnál szebb virág is, Fölszántatom a füzesi fõutcát, Vetek bele piros pünkösdi rózsát, Magamat is belevetem virágnak, Aki szeret, szakasszon le magának. Rég megmondtam barna babám, ne szeress, Nincs egyebem, mit a két karom szerez, Keress olyat, kinek ökre, szekere, Gazdagítsad a patikát belõle. Ha meghalok, meghagyom a babámnak, Ne sirasson hétköznap, csak vasárnap, Akkor is csak jobb szemével sirasson, Bal szemével babájának kacsintson. Végigmentem a füzesi temetõn, Eszembe jutott a régi szeretõm, Jaj, Istenem, hogy is jutott eszembe, Három éve, hogy el van már temetve. Édesanyám, beteg vagyok, Fáj a szívem majd meghalok, Édes fiam ne halj meg, de ne halj meg, Inkább házasodjál meg, sajlalala. Népdal « Magyar népdalok szövegei. Édasanyám fia vagyok, A szép lányért élek-halok, A szép lányért élek-halok, salala, Add el apám a házadat, salala, Házasítsd meg a fiadat, salala.
Harmatos a csokros rózsa levele, Csak egy kislányt neveltek a kedvemre, Ezt a kislányt nem adnám az anyjáért, Az anyjának a mennybéli jussáért. Ez a kislány mind azt mondja, vegyem el, De nem kérdi, hogy én mivel tartom el, Eltartanám tiszta búzakenyérrel, Havas alji szép tiszta folyóvízzel. Száraz fából könnyû hidat csinálni, Jaj, de bajos hû szeretõt találni, Mert akadtam szeretõre, de jóra, Ki elkísér a bánatos utamra. Kidõlt a fa mandulástul, ágastul, Kis angyalom, meg kell váljunk egymástól, Úgy elválunk kis angyalom egymástól, Mint a csillag fényes ragyogásától. Adj egy kicsit, te Kati, Az Isten megfizeti, Az Isten megfizeti, de fizeti. Hogy így élem világom, de világom. Lovas népdalok, mesék. Szívembõl azt kívánom, de kívánom. Három kupa máléliszt, Megcsókolt egy gazdatiszt, Megcsókolt egy gazdatiszt, de gazdatiszt. Ha megcsókolt, õ bánja, Õkerül a kórházba, Õ kerül a kórházba, de kórházba. Mind azt mondják az irigyek, Hogy nem élek többet én, De én azért nem haragszom, Adok korpát a kutyának, Vége van az ugatásnak, salala.
(Ördöngösfüzes) Ne bánd, édes virágom, Hogy így élem világom, Éljed te is, nem bánom, Szívembõl azt kívánom, Sajla-lala… Én is voltam valaha, Szépasszonynak kocsisa, De megrúgott a lova, El sem felejtem soha, Le az utcán, le, le, le, Le a falu végére, Ott árulják a rózsát, A szép csokros violát, Gyere rózsám, végy egy párt, Kössél nékem bokrétát. Megyek az utcán lefelé, Senki se mondja, gyere bé, Csak egy kislány mondta nekem, Gyere be te szerencsétlen. Ez az utca bánat utca, Bánat kõbõl van kirakva, Az én rózsám kirakatta, Hogy én sírva járjak rajta. Népdalok – Külföldi Magyar Cserkészszövetség. Nem járok én sírva rajta, Járjon, aki kirakatta, Járjon, aki kirakatta. Árok, árok, de mély árok, Nem gondoltam, hogy így járok, Beleestem, benne vagyok, Egy kislánynak rabja vagyok Mindenféle szeretőm volt, hopp, Csak még cigánylegény nem volt, hopp, Már ezután abban járok, cigánylegényre találjak, Salala-lala. Túl a vízen mandulafa virágzik, Mandulája vízbe hull és elázik, Az én éltem fájáról is lehullott, Az a virág, amely szépen virított.
Kossuth Lajos táborában Két szál majoránna Egy szép, nyalka de magyar huszár Sej, lovát karéjozza Ezen az oldalon lovakkal, lovaglással kapcsolatos népdalokat, népmeséket fogunk gyűjteni. Ez persze akkor lesz igazán élő, ha majd szöveggel, kottával és hangzó anyaggal együtt tudjuk föltenni őket. Egyelőre - kezdetnek - álljon itt a lovaglással kapcsolatban föltehetőleg leggyakrabban idézett népdal szakasz a közismert 48-as nótából, amelyet Kun Péter is idéz a Szelek szárnyán című nagyszerű művében, mint a lovaglás tudományának dalba foglalását: Lovas népdalaink, mármint azok, amikben lóra, lovaglásra utalás található, nagy számban vannak, akár a legismertebbek közt is. Ilyen pl. a Csitári hegyek alatt, vagy a "Megkötöm lovamat, szomorú fűzfához", amit érdemes is idéznünk: Megkötöm lovamat Szomorú fűzfához, Lehajtom fejemet Két mellső lábához. Ez megintcsak tanulságos szöveg. A ló lába elé heveredni ugyanis nem éppen a legbiztonságosabb cselekedet. Aki megteszi, annak vagy nem volt még lóval sok dolga, vagy éppenséggel nagyonis bizalmas viszonyt alakított ki a lovával.
1930. július 15. Dr. Zalay József 1930. július 16 1962. április 30. Dr. Mécs László 1962. május 1. 1967. október 31. Dr. Virág Sándor 1968. április 1. 1988. június 30. Dr. Bacsa Barnabás 1988. július 1. 1995. Verasztó Hermin 1995. május 1. 1999. március 9. Dr. Gőbel Gyula 1999. március 12. 2002. november 14. Dr. Fehér Miklós 2003. február 1. 2004. október 15. Göbölyös Ivett 2004. október 16. 2009. április 30. Németh András 2008. november 18. 2009. augusztus 31. Dr. Baksai István 2009. szeptember 1. 2009. november 22. 2009. október 20. 2010. január 15. Kovács Róbert 2009. december 11. 2011. április 26. Dr. Dr szigetvári andrás kórház. Berecz János 2011. április 27.
A szigetvári mártírok hosszú névsorát mementóként emléktábla őrzi a Szigetvári Városi Könyvtárban. Munkatársainktól | 2015. 04. 28.
Lovrich József egyet. tanár, egészségügyi főtanácsos; Dr. Gortvay György egyet. tanár, m. Társadalomegészségügyi Intézet és Múzeum igazgatója; Dr. Licskó Andor egyet. Fleischmann László kórházi főorvos; Dr. Wein Zoltán egészségügyi főtanácsos, egyet.