Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató. ( Via)
Pedig Brodarics István nem írt arról, milyen széles és milyen magas volt a Földvár közelében lévő domb. Bár a hatvanas, hetvenes években találtak a Törökdomb környékén halott katonákat, mégis tartotta magát az az elmélet, hogy a csatatér nem ott, hanem valahol Majs környékén lehetett – mondta a Pécsi Tudományegyetem történeti és politikai földrajz professzora. Forrás: Mapire – Történelmi térképek archívuma A kutatócsoport víziók helyett a bizonyítékokon alapuló megközelítést alkalmazta, amelyről Pap Norbert előadást tartott az MTA székházában. Mivel a táj tagoltságát nem a domborzat, hanem a vízrendszer határozta meg, ezért utóbbit vették górcső alá. A vízrendszerre a korabeli forrásokban is több utalás található, mint a domborzatra. Pap Norbert elmondta, a Duna fontos szerepet töltött be Mohácsnál. Az oszmán sereg a Dunán vonult északra, és a keresztény sereg utánpótlása is a Dunán érkezett. Mohacsi csata térkép . Mohácstól északra a Dunát magas partok szegélyezték, míg délre mindkét partját kiterjedt mocsár övezte, elzárva a folyót a száraz területektől, így mintegy húsz kilométernyi szakaszon lehetetlenné téve az átkelést.
1526 augusztus 29-én Mohácstól, délre a Duna mentén állt csatarendbe a magyar sereg. Az utolsó pillanatban még befutott a horvátországi csapatok jelentős része, így a seregben már 12–13 000 lovas és 12–13 000 gyalogos volt. Hamarosan kiderülhet, pontosan hol volt a mohácsi csata. A katonákat 5000 szekér, 15 000 igásló kísérte, és 500 nehéz "prágai" szakállaspuskát valamint 85 ágyút is vittek magukkal. Ez a csapatösszevonás az egyik legnagyobb volt a középkori Magyarország történetében, Közép-Európa szinte minden népének katonái ott voltak a táborban, így a magyarok mellett horvátok, szerbek, szlovákok, csehek, németek, lengyelek is szép számmal voltak a seregben. Ekkora erő a korabeli Európában bárhol igen tekintélyes erőnek számított volna, de az Oszmánok elsőrangú katonasága még így is legalább háromszoros túlerőben volt vele szemben. A magyarok bal szárnyukkal a Duna mocsaras árterére támaszkodva két harcrendet alakítottak ki, s eléggé széthúzták erőiket, nehogy jobbszárnyukon túl nyúljon az oszmánok csatarendje. Az első harcrendben állt két szárnyra tagolódva a gyalogság és a könnyűlovasság zöme, vagyis 15–20 000 harcos, és közéjük ékelődve a nehézlovasság kisebb csapatai.
Fotó: Wikimedia Commons Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne pécsi kutatók vizsgálatai alapján - Tudás.hu. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert. Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá.
Egy nappal az utazás előtt az egyik tudós hazavitte Lajkát a gyerekeihez: A kilövést megelőző napon Dr. Vladimir Yajdovsky úgy döntött, hogy hazaviszi a gyerekeihez a kutyát. Az ezt megelőző négy hétben Dr. Vladimir Yajdovsky állt a legközelebb Lajkához, hiszen annak a csapatnak a tagja volt, amely befogadta, edzette az állatot. A tudós azért vitte haza a kutyát, mert szerette volna, ha Lajka legalább életében egyszer megtapasztalná, hogy milyen egy szerető családdal élni. Dr. Vladimir Yajdovsky később elárulta, hogy valamivel kedveskedni akart a kutyának, akiről jól tudta, hogy már kevés ideje van hátra. Első kutya az űrben 4. A tudós ott volt, amikor Lajkát az utolsó útra kísérték. Mindenki tudta, hogy akkor látják utoljára, amikor rázárják az űrhajó ajtaját. Tudták, hogy meg fog halni: Albinával ellentétben, Lajkáról mindenki tudta, hogy el fog pusztulni, hiszen a Szputnyik nem volt alkalmas a biztonságos visszatérésre. A terv az volt, hogy Lajka néhány napig a világűrben kering, majd mérgezett étellel eutanáziát hajtanak végre rajta.
Űrhajós macska Az első macska az űrben egy fekete-fehér kóbor macska volt, akit állítólag Párizs utcáiról szedtek össze. A Felix nevű állatot 1963-ban lőtték fel Algériából a Veronique AGI rakéta fedélzetén, a macska agyába ültetett elektródák a repülés közben keletkező agyi impulzusokat közvetítették a földi központ felé. Sokkoló tények Lajkáról, az első űrbe küldött kutyáról | Hír.ma. A rakéta orrába zárt macska túlélte az űrutazást, kapszulája ejtőernyővel landolt. A szovjetek folytatják a kísérleteket Az állatkísérletek meggyőzték arról a kutatókat, hogy az emberi szervezet kibírja az űrutazást. Az Apollo-küldetések során az amerikaiak ezért nem is nagyon végeztek állatkísérleteket, hiszen az űrhajósokon végzett kísérletek sokkal érdekesebb eredményeket produkáltak. Belka és Sztrelka A Szovjetunió ezzel szemben 1973 és 1996 között tizenegy biológiai kísérleti műholdat bocsátott fel, együttműködve a keleti blokk országaival. A műholdakon sokféle állat és növény élhette át a súlytalanságot, például teknősbékák, patkányok, rovarok, muslincák, gombák, növények, kacsatojások, halak, gőték, továbbá magok és sejtek.
A Szputnyik-2 1958. április 14-én, 162 napnyi keringés után tért vissza a légkörbe, ahol elégett. Összesen 2570 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy emlékdal az első asztronautának: Az, hogy Lajkának esélye sem volt a túlélésre, természetesen kiverte a biztosítékot az állatvédő szervezeteknél (a szovjetek állítólag egy hét után mérget adagoltak volna élelmébe, így a kegyes halál útjára terelték volna az ebet). Több tüntetés is volt akkoriban szerte a világon az állatok védelme érdekében. Lajkának egyébként több helyen is szobrot állítottak, elsőként a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet közelében. "Ahogy telik az idő, egyre jobban sajnálom. Nem kellett volna ezt tennünk. Nem tudtunk meg annyit a küldetésből, hogy igazolja egy állat halálát" – ezt egy az állatok az űrben programban dolgozó szovjet szakértő nyilatkozta Lajka szerepéről. Az első kutyák, akik 60 éve élve visszatértek az űrből: Bjelka és Sztrelka - Az Én Kutyám. AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK: Az igazság Lajka haláláról Az első élőlény az űrben Lajka emlékoldal Lajka szerepe Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Szerző: · 2001. május 1, kedd Az előzmények a múlt század elejéig nyúlnak vissza. Az ember űrrepülésének elméleti lehetőségével, illetve ennek technikai-műszaki megvalósíthatóságával több nagy lángelme is foglalkozott. Ezek közé tartozott az orosz Ciolkovszkij, aki az elsők között vetette fel a rakéta alkalmazását, illetve a földkörül keringő űrállomás gondolatát. Az egykor magyar állampolgárságú, erdélyi szász Hermann Oberth Németországban, míg Robert Goddard az Egyesült Államokban kísérletezett folyékony hajtóanyagú rakétákkal – megalapozva így a jövő űrutazásainak műszaki hátterét. A II. világháború a haditechnikai fejlesztésekkel rokon rakétatechnikában is ugrásszerű fejlődést hozott. Ez elsősorban egy német mérnöknek, Wernher von Braunnak volt köszönhető. A zseniális tervező alkotta meg a V2-t, a ma is használt hordozóeszközök alapjául szolgáló rakétát – amely azonban sokak számára halált és a pusztulást hozta. Belka és Strelka - az első kutya a térben, amely visszatért a Földre életben. A Harmadik Birodalom bukását követően Braun amerikai, jó néhány munkatársa pedig szovjet "pártfogásába" került, míg a megmaradt kész-félkész rakétákat hadizsákmányként az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország – egymással is versengve – szerezte meg.
És a sokak meglepetésére, azt kell jelentse, hogy ez a válasz rossz. És ki az összes azonos volt az első? A kezdeti szakaszban a kutatás, amerikai tudósok küldött az űrbe főemlősök. Ezeket az állatokat választottuk, mert a fiziológiás közelség az emberekhez. Az első ilyen szuborbitális repülést végzett szakemberek NASA június 11, 1948. Sajnos, a majom nem élte túl kísérlet során. A következő néhány menetből élőlény ugyanolyan eredménnyel. De ezekben a járatok továbbra is képes információkat gyűjteni, hogy fejlettebb technológia, és az állatokat, hogy repült az űrbe, acél biztonságosan vissza a Földre él és egészséges. A 60-es években elkezdtünk végre járatok is hozzáférést biztosít a pályára. Összességében a kutatási programok által végzett az Egyesült Államokban 1948-tól 1969-ben indult az űrbe 32 főemlős. Space Travel Dog Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok a Szovjetunió tartotta űrkutatási. Első kutya az űrben 2020. Számukra a kutyákat használják gyakrabban. Tudja, hogy mi az első állat, olvasztott űrbe az orosz űrrepülőtér?