2011-ben a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL – Anti-Defamation League) zsidó szervezet a "Bátorságért" elnevezésű kitüntetését in memoriam Esterházy Jánosnak adományozta a szlovákiai zsidótörvénnyel szembeni elutasító magatartásáért. A Szlovákiában és Csehországban élő magyar közösség mindig is a saját mártírjaként tekintett Esterházy Jánosra. Napjainkban mintegy 30 emlékhely hirdeti e közösség tiszteletét Esterházy életműve és áldozathozatala iránt. Gróf esterházy jános rakpart. A szlovákiai magyar mártírpolitikus urnáját befogadó Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolnát az elmúlt egy évben több mint 5 000 zarándok kereste fel.
Tudom, hogy akadnak, akik megszerzik a naptárt csak azért, hogy meglegyen az is. Csak néha-néha tekintenek azután bele, hogy valamely ünnepet kikeressenek, vagy kiböngésszenek egy névnapot, vásárt, esetleg elolvasnak egy-két cikket, egyes tanácsokat, talán még az időjárás iránt is érdeklődnek, de azután félreteszik a naptárt és nem sokat törődnek vele. Pedig nem helyes ez így! Nekünk, magyaroknak más szemmel, magyar szemmel, a múltba tekintő szemmel is kell végigszántanunk a naptár adatain és sorain. Gróf Esterházy János élete | Esterházy János. Vegyük csak a naptári részt. Ha ebben lapozgatunk, ne felejtsük el azt, hogy az évnek minden napjára esik a magyar történelemnek olyan eseménye, amely itt játszódott le Szlovenszkóban, vagy Ruszinszkóban. Ezek az évfordulók bekapcsolnak minket a magyar múltba, annak sok szomorú és sajnos csak kevés örvendetes eseményébe. Ha ezeket családunk körében, gyermekeink előtt, vagy barátaink, ismerőseink meghitt körében naponta felújítjuk, máris szép, hasznos munkát teljesítettünk magyar nemzetünk szolgálatában.
Budapest, 2022. március 21. Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a Triptichon - Esterházy János élete és öröksége című film díszbemutatóján a Pesti Vigadóban 2022. március 21-én. A felvidéki Esterházy János gróf életét, szenvedéstörténetét és az Esterházy-ügy drámai utóéletét mutatja be a dokumentumfilm. MTI/Balogh Zoltán Budapest, 2022. március 21., hétfő (MTI) - A felvidéki Esterházy János gróf életét, szenvedéstörténetét és az Esterházy-ügy drámai utóéletét mutatja be a Triptichon - Esterházy János élete és öröksége című dokumentumfilm, melynek díszbemutatóját hétfő este tartották meg Budapesten, Áder János köztársasági elnök jelenlétében. Budapest, 2022. Gróf esterházy jans cappel. Maciej Szymanowski lengyel történész, hungarológus beszédet mond a Triptichon - Esterházy János élete és öröksége című film díszbemutatóján a Pesti Vigadóban 2022. MTI/Balogh Zoltán Esterházy János - arisztokrata származása miatt is - úgy érezte, elsőrangú felelősséget kell vállalnia a csehszlovák, majd a szlovák parlamentben is - idézte fel a film premierjén Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, bíboros, prímás.
Fenyő, Osvát, Ignotus és a többiek "Nekünk magunkhoz kell fűznünk minden ún. modern mozgalmat színházban, zenében, festészetben, társadalmi meg politikai dolgokban is" – fogalmazta meg a Nyugat szerepét Ignotus 1909-ben Hatvanynak írott levelében. A Nyugat 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je közötti megjelenése a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb időszaka volt. A folyóiratot a költő, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyző Fenyő Miksa és a biztos értékítéleteiről ismert kritikus, Osvát Ernő alapította. A főszerkesztő Ignotus lett, szerkesztőként Osvátot és Fenyőt jegyezték, de igazán meghatározó szerepe Osvátnak volt. Az első szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítólapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható, utalva a literátor hagyományokra. Az első számban jelent meg Ignotus programadó, irányt mutató írása, a Kelet népe, emellett olvasható Ady A magyar Pimodán című tanulmánya, a Figyelő rovatban pedig többek között Gellért Oszkár írt Szabolcska verseiről.
A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, és túl is élte azt. Osvát halála után 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozta meg a Nyugat szellemét, irányvonalát. 1929-től 1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár (1882-1967) volt segítségére. Babits halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék; és a folyóirat összetartó erejének csökkenése jelentős. Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő. Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József, Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs.
A folyóirat nem maradhatott volna fenn anyagi támogatás nélkül. Legfőbb mecénása báró Hatvany Lajos volt, aki emellett számos írót rendszeresen kisegített a bajból, többek között Adyt is. A folyóirat főszerkesztője Veigelsberg Hugó lett, aki az Ignotus írói nevet viselte. A latin eredetű név jelentése: ismeretlen, idegen. Ignotus saját névválasztása jól tükrözi a folyóirat törekvését is: a Nyugat a szélesebb olvasóközönség számára az addig ismeretlen, modern nyugati és magyar irodalmat képviselte. A címlapra Beck Ö. Fülöp szobrászművész Mikes-emlékérme került. Ez lett a Nyugat emblémája. Ignotus legfőbb szerkesztői elve a szellemi függetlenség, az irodalmi liberalizmus volt. A tényleges szerkesztői munkát Osvát Ernő végezte. Az írások elbírálásakor egyetlen kritérium létezett számára: a tehetség és az eredetiség. Az ekkor már nagy költőnek számító Ady verseit is visszadobta, ha nem találta őket elég jónak. Osvát sok új, ma már közismert írót fedezett fel: Babitsot, Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Illyés Gyulát.
Szabó László – csak néhány név a legnagyobbak közül. (az asztalnál balról jobbra) Papp Károly, Erdélyi József, Illyés Gyula, Laczkó Géza, Karinthy Frigyes, Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond (áll, beszél), Gellért Oszkár, Schöpflin Aladár, Németh László, Gelléri Andor Endre, (mögöttük, jobbról balra) Török Sophie, Ascher Oszkár, Horváth Henrik,. Bárdos Artúr, Beck Ö. Fülöp, Bródy Lili, Móricz Virág, Bohuniczky Szefi és ismeretlenek (Budapest, Zeneakadémia, 1932. január 10. ) Egy korszak vége "A Nyugatot ellenségei tették elterjedtté, érdekessé, figyelemreméltóvá" – emlékezett vissza az indulásra Krúdy Gyula 1926-ban. Az első világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztő, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. 1929-ben Osvát öngyilkos lett, Ignotus lemondott a főszerkesztőségről, a lap labilis anyagi helyzete tovább romlott.
A Nyugatnak nem volt egysége világnézeti arculata: a nyugatosokat sokkal inkább az fogta össze, amivel szembefordultak, amit megtagadtak. Az első nemzedék be olyan kiváló nagyságok tartoztak, mint Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szomory Dezső; a kritikusi gárdába tartozott Ignotius, Hatvany Lajos és mások. A második nemzedék: a XX. szd első felében a Nyugat bocsátotta útjukra, csaknem kivétel nélkül, a fiatal írói tehetségeket. A '20-as években jelentkezett ún. második nemzedékbe tartoztak: Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József, Illés Endre, Márai Sándor, Németh László, Cs. Szabó László. Ez a nemzedék két részre szakadt, köreiben két irány alakult ki: egy népi és egy urbánus. A népi ek a népi hagyományokhoz kapcsolódó formanyelvvel, és a vidéki-paraszti élet motívumaira épülő tematikával fejezték ki mondanivalójukat (újságuk a Válasz).