Felelős-e a szerződéses örökös a hagyatéki tartozásokért? A szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felelős, kivéve, ha az öröklési szerződés érvénytelen (pl. színlelt szerződés) vagy hatálytalan (pl. harmadik személy kielégítési alapját sértően fedezetelvonó) illetőleg ha a szerződés tárgyát képező vagyontárgyon a hagyatéki hitelezőnek zálogjoga van. Ugyanakkor a szerződéses örökös is viselni köteles az örökhagyó illő eltemettetésével és a hagyaték megszerzésével járó költségeket. Mikor érvénytelen az öröklési szerződés? Öröklési szerződés ⋆ Öröklési jog. Az öröklési szerződés érvényessége tekintetében az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
Abban az esetben, ha az öröklési szerződés tárgya ingatlan, a szerződéses örökös akként biztosíthatja ezt a vagyontárgyat, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet fel az ingatlan-nyilvántartásba. Fontos megjegyezni, hogy a törvény nem írja elő kötelezően az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését, azonban ennek elmaradása esetén a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző személy megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. Öröklési szerződés kötelesrész. Így amennyiben az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalom nem kerül feljegyzésre, és egy harmadik személy nem tud az öröklési szerződés létezéséről, és ekként köt visszterhes adásvételi szerződést az örökhagyóval, ezt a szerződést a szerződéses örökös nem támadhatja meg, figyelemmel arra, hogy a vevő jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlant. Ez esetben a szerződéses örökös az örökhagyóval szemben léphet fel szerződésszegés miatt. Javasolt tehát a fenti eset elkerülése érdekében minden esetben az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék (Ptk. 7:12. §). Végrendelet Az írásbeli magánvégrendelet általános érvényessége, egyrészt elegendő a készítés helyének a feltüntetése, másrészt az örökhagyó által saját kezűleg írt, un. holográf [Ptk. 7:17. § (1) bek. a) pont] végrendelet esetén elegendő az utolsó lap aláírása. Új fajtája a közös végrendelet, mert más szabályok érvényesülnek: szükséges a másik házastárs nyilatkozata [Ptk. Az öröklési szerződés szabályai | drujvary.hu. 7:23. § (2) bek. a) pont] is. A szóbeli végrendeletre kivételesen akkor van lehetőség, ha az örökhagyó nem tehetett írásbeli végrendeletet (vö. 7:20. §). Emellett a hatályát szűkíti 30 napra (7:45. Feltétel, hogy a bíróság meg tudja állapítani a szóbeli végrendeletről, hogy az érvényes és létrejött. Pl. a megfogalmazó, a szerkesztő és a leíró közreműködőnek minősül. Azaz a nekik szóló, vagy az õ hozzátartozójuknak adott juttatás érvénytelen lesz [Ptk.
Ingatlan esetében ilyenkor is biztosítékot jelent, ha az ajándékozó korábban magának holtig tartó haszonélvezeti jogot tartott fenn, ugyanis így a megajándékozott, ha el is adja vagy megterheli az ingatlant, az ajándékozó haszonélvezőként élete végéig az ingatlanban maradhat. Visszakövetelhető-e az ajándék? Az ajándék visszakövetelése nem egyszerű, különösen akkor, ha a megajándékozott nem együttműködő, hiszen ilyen esetben csak a pereskedés marad. Öröklési jog, végakarat, kötelesrész örökös | Ügyvéd Bp.. Az ajándék visszakövetelésére az alábbi esetekben van lehetőség: ha az ajándék még megvan, az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van – és a visszakövetelés a megajándékozott létfenntartását sem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték még megvan, azt az ajándékozó visszakövetelheti, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.
Ha leszármazó mellett örököl – a hatályos szabályoktól eltérően –holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, -az új szabályok kizárják a túlélő házastárssal szemben a haszonélvezeti jog korlátozását (megváltását), és ez a jog újabb házasságkötés esetén sem szűnik meg – azonban az kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon [Ptk. 7:58. § (1) bekezdés a) pont], míg állagörökös – egy gyermekrész erejéig – a hagyaték többi részében [Ptk. § (1) bekezdés b) pont]. Ha leszármazó nincs (vagy nem örökölhet) és a házastárs az örökhagyó szülei mellett örököl, megszerzi ugyanúgy az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat [Ptk. 7:60. § (1) bekezdés]; ezen felül a fennmaradó hagyaték felét örökli [Ptk. § (2) bekezdés]. (Ez utóbbi esetben a hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik. ) Változások a VÉGINTÉZKEDÉS körébe A végintézkedés jelentősége megnő, mert részben megkerülhető vele, a törvényes öröklés szabályai folytán létrejövő "kényszerű jogközösség" előfordulásának lehetősége a túlélő házastárs és vele egy sorban öröklő személyek (leszármazó, szülő) között.
Az egyik gyermek még az örökhagyó életében kapott egy 600 Ft értékű ingatlant, a másik gyermek nem kapott semmit. Az örökségen való osztozkodáskor annak a gyermeknek, aki ajándékot kapott, az ajándékát osztályra kell bocsátania, és úgy kell számolni, mintha a hagyaték értéke, amit fel kell osztani, nem 300 Ft hanem 900 Ft lenne. Ezt a 900 Ft-ot kellene osztani kettővel, hiszen két gyermek van, tehát mindkét gyermeknek 450 Ft értékű örökség jutna. De itt jön a lényeg: ha valakinek már az örökhagyó által adott ajándékkal több jutott, mint az örökrésze, akkor a többletet nem kell visszatérítenie, viszont nyilvánvalóan a maradékból (a tényleges hagyatékból, ami 300 Ft), nem kap semmit. Azonban még így is több jut annak, aki korábban ajándékot kapott, mint aki csak az örökséget kapja meg. A végrendelet joghatásai A végrendelkezés jelentősége abban rejlik, hogy az örökhagyó eltérjen a törvényes öröklés rendjétől – valakinek többet, valakinek pedig kevesebbet juttat annál, mint ami a törvény szerint megilletné.
A vételárat 3 számlaszámra elküldeni egyszerűbb lett volna. "Megvolt, hogy ki mekkora részt örökölt, a vételárat elosztották ez alapján. " Valószínűleg egyenlő arányban örököltek, és pont hogy nem eszerint történt az elosztás. 2018. 14:58 "Ő osztotta szét. A vételárból lett levonva a másik testvér tartásdí ezt a papírt amin levezették az osztozkodást már mindhárman aláírták. " Akkor nem igazán van esélyed ezen már módosítani... Mivel ez "Egyezségnek "minősül (szerintem). Az egyezség felrúgásához pedig, bizonyítanod kéne pl. Öröklés testvér után - Adózóna.hu. azt hogy: erőszak hatására írták alá. 2018. 12:48 Adózás pedig a hagyatéki és az adásvételi alapján. Megvolt, hogy ki mekkora részt örökölt, a vételárat elosztották ez alapján. 2018. 12:46 Milyen jogcímen? Az adásvételi szerződés alapján. 2018. 12:42 Majd lett volna, ha a számlatulajdonos mindenféle költség, meg egyebek címén jó pár milliót visszatartott volna. És igenis, az adózás szempontjából egyáltalán nem mindegy. Milyen jogcímen utal ilyen nagy összeget a testvérnek, hogy adómentes legyen?
ObudaFan # 2007. 01. 26. 21:50 Özvegyi jog csak akkor jár, ha a jogosult az örökhagyó halálakor annak házastársa volt. Ha már nem volt, akkor nem jár. Kovács_Béla_Sándor 2007. 21:25 Kicsi az esélye, hogy nem volt hagyatéki, valószínűbb, hogy csak te nem tudsz róla. Ugyanis nem kellett, hogy értesítsenek róla. klara08 2007. 20:09 Semmilyen hagyaték eljárás nem volt. Az történt, hogy külön éltek 2000. márciusától. Ingatlan: Mennyi illetéket kell fizetnem oldalági rokonként? - részletes örökösödési táblázat! | hvg.hu. A feleség beadta a válópert majd terhes lett (nem a testvéremtől) júniusban és az öcsém augusztusban öngyilkos lett. Mivel özvegyként szült a született gyermek az öcsém nevét kapta, majd a feleség kérte a bíróságot, hogy az igazi apa (aki vállalta is) nevét kapja. Az édesapámat is behívták tanúnak, akinek kellett bizonyítani, hogy nem az öcsémé a gyermek (ennyi év távlatából ez így elég vicces). Az ítélet vége az lett, hogy az igazi apuka nevét kapta a gyermek. Aztán férjhez ment a volt sógornőm a gyermeke apjához. És még ezek után sem volt hagyatéki tárgyalás az édesapám sem szorgalmazta, hogy legyen.
Az, hogy ez a pénz a lakás eladásából jár nekik, miért érdekelné a NAV-ot? Miért nem kérte mindeki saját magának a pénzét? Nem kérte, nem kérte, kit érdekel, így járt, de ha a testvérétől kap, akkor fizessen illetéket. 2018. 05:25 " A testvérek nem egyenesági rokonok, " Akkor lehet, rosszu értettem. A szülők halála után örököltek. Az nekem egyeneságinak tűnik. 2018. 21. 20:50 "2. Egy jókora kisebbség meg nem tekinti adónak. " Más jogtudósok is megteszik!!! tehát nem akkor gond ez... Hisz nincs egységes álláspont, csak többségi van. "3. A törvény minek tekinti? " Erre mi a válaszod? 2018. 20:48 Jogod van vitatkozni a jogtudósokkal (egyetemi professzorok, némelyik akadémikus is), csak kicsit komikus. Testvérek közötti öröklés – Jogi Fórum. 2018. 20:25 KBS Pedig ugye nem az, hanem: de facto a vagyon névre írásának a (munka)díja... Csak éppen ügyvéd módra számolják, azaz vastagon:-) - -... és a többi illetéket nem tekintik adónak? 1. Mire föl a kivételezés? 2. 3. A törvény minek tekinti? 2018. 19:01 Végre egy fajsúlyos szemantikai vita.
Házastárs lehet csak törvényes örökös, és csak abban az esetben, ha férje/ felesége az örökhagyó. Szülők, mint örökhagyók után a leszármazó gyermek házastársa nem örököl, akkor sem, ha fennáll a házasság, vagy ha elváltak. Testvérem 1992-ben a szülői házból kivásárolt 1/4 részt. 2013-ban Édesanyánktól megörököltünk 1/4 részt, 1/2-1/2 részben a testvéremmel. Testvéremnek van 3 nagykorú gyermeke. Hamarosan házasságot köt. Kérdésem, halála után a feleség örökölhet-e, illetve haszonélvezethez juthat-e a testvérem tulajdoni hányadából? Abban az esetben, ha eladásra kerül az ingatlan, majd annak értékéből örökölhet-e? Végrendelettel kizárólagosan a 3 gyermekére hagyhatja-e a ráeső ingatlant, vagy annak értékesítéséből származó pénzből kizárhatja-e? Miután az ingatlanrész a házasságkötés előtt már a tulajdonát képviselte, mennyi idő elteltével válik közös vagyonná, mikor örökölheti azt a feleség is már, örökölheti-e egyáltalán? A törvényes öröklés rendjét az alábbi táblázatban foglaltan találja, mely alapján beazonosíthatja, hogy alakul az öröklés házastárs és leszármazó megléte esetén.
chevron_right Testvérek közötti öröklés 2020. 05. 06., 15:12 0 Tisztelt Adózóna! Vér szerinti testvér örökölt az elhunyt testvér után. NAV illetékkiszabása megtörtént a bankszámlák, gépkocsinyeremény-betétek és befektetési jegyek után. Állampapír öröklése is történt, illeték kiszabására nem került sor. Az illetéktörvényben mentességet élvez, ha jól értelmeztem. A testvérek nem egyensági rokonság fogalmába tartoznak, ha jól gondolom. Az illetéken kívül van-e még adófizetési kötelezettsége a még élő, örökös testvérnek, például 15% szja a megöröklött pénzvagyon után? Természetesen a továbbiakban a befektetésekből hozam/árfolyamnyeresége keletkezik, azt leadózza. Köszönettel: Forgács Ágnes A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Ugyanakkor édesapjuk hagyatéka vonatkozásában az édesanyjukkal közös osztatlan tulajdonuknak csupán arról a részéről (feléről) rendelkezik a törvény, amely az édesapát illette meg, még ha – éppen a közös osztatlan tulajdon természetéből fakadóan – korábban nem is lett nevesítve, meghatározva, hogy ez konkrétan milyen és mekkora tulajdont jelent. Féltestvérük csak ezt a tulajdonrészt illetően, illetve adott esetben az elhunyt egyéb, a személyes tulajdonát képező vagyoni elemek vonatkozásában rendelkezik az önökével és az édesanyjukéval azonos jogokkal a hagyatékból való részesedés tekintetében. Édesanyjuknak a férjével közös osztatlan tulajdonból való részesedéshez fűződő joga ily módon nem sérül. hk
9/12 anonim válasza: Persze mivel az apának úgyis haszonélvezete van, és mivel (remélem) jó a viszony, a legegyszerűbb megoldás, ha az apa visszautasítja az örökséget. Ekkor minden a testvérre szál, az apa holtáig maradhat a házban. Így az apa halálakor nem kell újra átírni a házat, elég törölni a haszonélvezetet. 12:55 Hasznos számodra ez a válasz? 10/12 anonim válasza: 52% Itt nincs szó ági öröklésről, az csak házastárssal szemben érvényesül(ne). Itt a szülői parentéla érvényesül, itt nézhetsz utána: [link] "- A szülői parentéla: Az első parentélába tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. " Egy jogász 2012. 18:06 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: