Így született meg a ma is érvényben lévő, Igazgatóságunkat jelképező logo. Különböző természetvédelmi versenyeken a feladatok között többször szerepelt már az a kérdés, hogy az egyes nemzeti parkok emblémája mit ábrázol. Néhány nemzeti parknak egyértelműen egy állatfaj (foltos szalamandra - Aggteleki NPI, havasi cincér - Duna-Ipoly NPI) vagy egy növényfaj (szártalan bábakalács körülvéve bükk levelekkel - Bükki NPI, lisztes kankalin - Balaton-felvidéki NPI), másoknak, mint nekünk is, szimbolikus grafika jelenik meg a logoján. A szimbolikus jelkép nem köti a figyelmet egy valamihez, legyen az növény, állat vagy bármi más, hanem összességében testesíti meg az adott intézményt, annak minden értékével együtt. Ennek fényében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság emblémáját a következőképp "olvashatjuk": Zöld kör A zöld a növényzet színe. A növényvilág miként a zöld kör, körbe vesz bennünket, átöleli az élő világot. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Ökoturizmus. Kisebb-nagyobb foltokban de folytonosan kísér bennünket. Megtört kék vonalak A kék színről az ég és a víz jut eszünkbe.
A Duna-Dráva Nemzeti Park emblémája Mi az a Logo? Eredete egy ógörög szó. A "logosz" az észlelt törvényszerűségeket fogalommá formálja és a világegyetemet működteti. Miért kell és milyen legyen a jó logo? Nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. Vannak általános jellemzők és vannak olyanok, melyeket az adott téma határoz meg. Általánosan az embléma feladata csupán annyi, hogy egy könnyen megjegyezhető, jellemző ábrával szimbolizálja és könnyen azonosíthatóvá tegye bárki számára az adott intézményt vagy tevékenységet. A szín- és formavilág milyenségét viszont már az alany egyedi jellemzői határozzák meg. Összegezve a szakemberek így fogalmazták meg a lényegét: A logo bemutat, rendkívüli tömörséggel fejezi ki azt, amit akár a hétköznapok során az első pillantás alapján megláthatunk a másikból. Duna-Dráva Nemzeti Park - Mohács város weboldala. A logo megjelenésünk fontos eleme, egyszerre kell felvillantania belőlünk a lényegeset, valamint a későbbiekben is könnyen felismerhetővé kell tennie minket mások számára. A logót adaptálni kell a különböző környezethez: fax, színesen nyomtatott levél, internetes megjelenés.
Az ég kupolaként borul fölénk, néha ragyogó kékségében, néha vészjósló szürkeségben. Az éltető víz is egyszer tiszta, friss kék, másszor barnászöld. A nemzeti parkok, így a Duna-Dráva Nemzeti Park is a tiszta, kék vizet kell, hogy kínálják embernek, növénynek, állatnak egyaránt. A két kék vonal számában a két folyót, a Dunát és a Drávát jelképezi. Egymással összefonódva az ökológiai egységet jelenítik meg. A folyók vize lehet békés vagy vadul háborgó, örvénylő, áradó is. Ezt juttatja eszünkbe a folyamatos, nyugodt és a szaggatott vonalvezetés. Méltatlan lenne az állatvilágot kihagyni ebből a szimbólumrendszerből, de agyonzsúfolni sem helyénvaló ezt a puritán képi világot. Szerencsésen ötvöződik a szín, a számszerűség és a forma. A kék vonalak alakja, melyek a repülő madarakat szimbolizálják, elénk idézik a madarak röptét a fák és rétek vagy a folyók felett, ahol táplálékukat keresik. Ez a megszületésekor hazánkban még szokatlan embléma ma már ismertté vált és a tőlünk nyugatabbra fekvő országok neves nemzeti parkjainak szintén szimbolikus logoihoz hasonlóan, elegáns egyszerűséggel testesíti meg mindenki számára a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot és magát a nemzeti parkot.
A logo benyomást ad és ismereteket közöl rólunk. A logók tervezésekor különösen figyelni kell arra, hogy az embléma nem határozó könyv, nem kimerítő monográfia, melyben mindent sűrítve be kell mutatni. Ezért a fejlett vizuális kultúrákban kialakult az a szabályrendszer, ami meghatározza az emblémák, jelvények és a hasonló feladattal rendelkező grafikák fő ismérveit. Ezek vezérfonalat adnak a tervezőknek arra nézve, hogy a forma és színvilágot hogyan harmonizálják a tartalommal, mely az adott intézményt vagy tevékenységet rá jellemzően képviseli. Itt is érvényes az az aranyigazság, hogy a kevesebb néha több. Visszatekintve jól megfigyelhetők különböző korszakok és ezeken belül különböző stílusok. A profi munkában a stílust megfelelően igazítják a tartalomhoz, például egy számítástechnikai cég emblémájánál nem szerencsés cirkalmas, barokk stílusú betűtípust és szecessziós formarendszert alkalmazni. A Duna-Dráva Nemzeti Park létrejötte után természetesen szükség volt új emblémára. Több grafikus számos tervet készített, melyeket sokan véleményeztek.
Augustus befejezett olyan épületeket, melyeket Julius Caesar befejezetlenül hagyott, és sok templomot is helyreállított. Cicero se obracel na Julia Caesara, ne na Claudia Cicero Julius Cézárt kérte meg, nem Claudiust Římská válka proti Galům, kterou vedl Julius Caesar a další velitelé, srazila vojenskou mašinérii Keltů na kolena. A rómaiak gall hadjárata, melyet Julius Caesar és más parancsnokok vezettek, térdre kényszerítette a kelta katonai erőket. Ptali se Julia Caesara, která smrt je je nejvýhodnější? Júliusz Cézárt, egyszer azt kérdezték, milyen halált választana? 15. března 44 př. n. l. Julius cézár halála szabadság. byl v Římě zavražděn Julius Caesar. 44. március 15., Róma – Caius Julius Caesar meggyilkolása a római szenátusban. i. sz. WikiMatrix Pamatuješ, co se stalo Juliu Caesarovi o březnových idách? Emlékszel, mi történt Julius Caesarral március idusán? Sekvanové poté apelovali na Julia Caesara, aby jim pomohl. A sequanusok ezután kénytelenek voltak Caesarhoz fordulni segítségért. Marcus Krassus, Julius Caesar, a Pompeus Veliký, sešli a zformovali první triumvirát.
Hadúr dühödten toppantott a lépcsőn S csak a szemével mondá meg neki, Hogy hallgatása szótalan ítélet S ne védekezzék - úgyis ismeri. S villámhajító ujjával sötéten Kimutatott a csarnokok felé, Hol rőt bíborban állt a tűzkemence, Amely az elkárhozott lelkeké; S teremrázó léptekkel elhagyá őt... S magába' volt a cézárok fia. Ő is körültekintett, majd elindult - És véget ért az audiencia...
Bár március 15-e számunkra leginkább az 1848-49-es szabadságharc eseményeinek megemlékezéséről szól, egy másik fontos történelmi eseményről sem szabad megfeledkeznünk, mely Kr. e. Julius cézár halála. 44-ben, ezen a napon történt. Új cikksorozatunkban a történelem legvéresebb merényleteit vizsgáljuk meg közelebbről, első állomásunk pedig Róma, ahol március idusán Julius Caesar sorsa megpecsételődött. Vincenzo Camuccini: Cézár halála Leemage/Getty Images Eutropius leírásai szerint több, mint hatvan összeesküvő vett részt a Julius Caesar ellen elkövetett merényletben. A római államférfivel 23 késszúrással végeztek. Tragikus halála nem csupán történelmi fordulópont volt: boncolása az első hivatalos, ilyen jellegű írásos feljegyzés, amit emberölés kapcsán is felhasználtak, valamint ez volt az első alkalom arra, hogy patológus szakértői véleménnyel szolgált egy nyomozás során.
Sok éven át Caesar parancsnoksága alatt szolgált, később neki köszönhetően elérte a konzuli méltóságot, majd Ázsia konzulja lett, vagyis a mai Nyugat-Törökország kormányzója. Mielőtt elindult volna a provinciába, részt vett jótevője gyilkosságában. Amikor a többi összeesküvő Cézárt gyilkolta, Trebonius megállította Marcus Antoniust egy beszélgetésre, aki Juliushoz tartott. Ha gyorsabban érkezik, talán megállíthatták volna a gyilkosokat... Ezt követően Trebonius elutazott Ázsiába és elzárkózott Szmirnában (ma Izmír). Julius cézár halal.com. Egy bizonyos éjjelen az őrizetlen városba betörtek Dolabella konzul csapatai, egy embere, aki úgy váltogatta, hogy melyik oldalon áll, mint a kesztyűit, és ezúttal Marcus Antonius pártján állt. Treboniusnak nem volt ideje elmenekülni; elfogták a saját ágyában. Nem állt ellen, azt mondta, hogy önként áll Dolabella elé. De menj - szólt az egyik százados -, csak a fejedet hagyd itt, mert nekünk az lett kiadva parancsba, hogy ne téged vigyünk elé, hanem a fejedet. És lefejezte.