2021. november 23. 07:35 Közélet | Szerző: Major Zsuzsanna Elhunyt Tatár István, Makó talán legismertebb Apáczai Csere János és Rátz Tanár Úr Életműdíjas matematika- fizika szakos tanára, a Nemzedékek Nevelője. november 20-án 97 éves korában követte feleségét, Ágota nénit, a mindenki által szeretett magyar-ének szakos tanárnőt, az égi tantestületbe. Forrás: Facebook
Ez a szócikk a pedagógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Tatár István (egyértelműsítő lap). Tatár István Született 1925. június 20. Csongrád Elhunyt 2021. november 20. (96 évesen) [1] Makó Állampolgársága magyar Foglalkozása pedagógus matematikatanár Iskolái Szegedi Tanárképző Főiskola (–1953) József Attila Tudományegyetem (–1975) Kitüntetései Beke Manó-emlékdíj (1969) Apáczai Csere János-díj (1973) Rátz Tanár Úr életműdíj (2009) Tatár István ( Csongrád, 1925. június 20. – Makó, 2021. ) magyar pedagógus. Életpályája 1944-ben szerzett tanítói diplomát a kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőben. 1953-ban matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát kapott a Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatójaként. 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia-pszichológia oklevelet kapott. Pályafutása 1944-ben az erdélyi nagyszokondi népiskola pedagógusa volt. 1945-ben Budapesten fogságba került, ahonnan megszökött. 1945–1951 között Kunágota -Urbánpusztán tanító volt. 1952–1955 között Nagykamarás - Gádoroson igazgató volt.
A gyászhírére a,, Tanár Úr, a mi szemünkben Ön Makó város Díszpolgára! " nevű csoportban találtunk rá. 97 éves volt. Makó talán legismertebb, Apáczai Csere János és Rátz Tanár Úr Életműdíjas matematika-fizika tanára, a Nemzedékek Nevelője 2021. november 20-án 97 éves korában követte feleségét, Ágota nénit, a mindenki által szeretett magyar-ének szakos tanárnőt az égi tantestületbe – olvasható a gyászközleményben. Tatár István 1925. június 20-án született Csongrádon. A Kiskunfélegyháza állami tanítóképző, 1944-ben kapta meg a tanítói oklevelét. Budapesten a pénzügyminisztériumban állt munkába abban az évben. Az ostromot átélve 1945-ben fogságba került, majd sikeres szökés után jelentkezett munkahelyére. Tavasszal azonban hazatért, majd 1953-ban matematikai-kémia szaktanári, korábban fizikai szakos szaktanítói oklevelet szerzett. Ezt követően főleg matematika tanítással foglalkozott. Makón 1961-től megyei szakfelügyelő volt 1986-ig, nyugdíjazásáig. 1964-től a matematika tanítást korszerűsítő könyveket adott ki.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! A Szovjetunió afganisztáni háborúja egy tíz évig elhúzódó intervenciós háború volt Afganisztán területén a Brezsnyev-doktrína jegyében. Tartalomjegyzék 1 Előzményei 2 A bevonulás 3 Háború 4 Kivonulás 5 Jegyzetek 6 Külső hivatkozások Előzményei A szovjet beavatkozást az országon belüli hatalmi harcok előzték meg. Közvetlen előzménye, hogy a szovjetbarát M. Taraki kormányát megdöntötte Hafizullah Amin 1979 szeptember 17 -én. Az iráni iszlám forradalom könnyen átterjedhetett Afganisztánra, destabilizálva ezzel a SZU közép-ázsiai köztársaságait és ez aggasztotta a szovjet vezetést. [1] A bevonulás A támadás menetrendje szerint először a kabuli repülőteret kellett megszállni. 1979 december 24 -től 26-ig három napon át érkeztek a szovjet szállítógépek a kabuli és a bagrami repülőtérre.
1985-ben ismét több nagyszabású szovjet hadművelet zajlott a Kunar- és a Pandzsír völgyben, ezek azonban rövid idejű sikert értek el, mert a pakisztáni határt nem tudták lezárni, ahonnan a mudzsáhidok folyamatos utánpótlást kaptak. 1985-ben a Szovjetunióban megindult peresztrojka hatására az afganisztáni háború is más megítélés alá került. Egyrészt a sajtóban szabadabban beszélhettek a témáról, másrészt a legfelső vezetés is belátta, hogy a további szovjet részvétel a háborúban értelmetlen. Kabult és a megyeszékhelyeket ellenőrzésük alatt tartották ugyan, de az elfoglalt vidéki területeken képtelenek voltak megszervezni a helyi szervezetek munkáját. A konfliktus ebből a szempontból is hasonlít a vietnámi háborúra, mivel az amerikai ott sem tudták ellenőrizni a vidéki területeket, azok mindvégig az ellenség erős bázisai maradtak. Az afgán ellenállás természetes védművekként ki tudta használni a hegyi barlangrendszereket. A vietnámiak a sűrű dzsungel rejtekét használták, továbbá mesterséges vájatokat ástak a föld alá, ahol könnyen elrejtőzhettek az amerikai csapatok elől, illetve ahonnan meglepetésszerű támadást indíthattak ellenük.
A múlt héten egy bulgáriai szélfútta gyakorlótéren Ryan Mannina, az amerikai hadsereg őrnagya a régies nevű 2. lovasezredből azt mondta, hogy érezhető a feszültség. "Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy tőlünk alig néhány száz mérföldre háború folyik. " Az AP jelentése nyomán.