Tisztelt megrendelőnk! A DRV Zrt. akkreditált vizsgálólaboratóriumai fizikai, kémiai, bakteriológiai és mikroszkópos biológiai vizsgálatokat végeznek. A laboratóriumok tevékenységi körének részét képezik a külső megrendelésre végzett egyéni mintavételek és vízvizsgálatok. Saját célú vízvizsgálat esetében (pl. saját kút, szennyvízrendszer stb. ) az Ön által kért komponensek vizsgálatát végezzük el, ezzel kapcsolatos szakmai kérdésekben állunk rendelkezésére. Amennyiben a területileg illetékes hatóság (pl. Ivóvíz vizsgálat. NÉBIH, NSZSZ stb. ) kéri Öntől a vizsgálatot, úgy a vizsgálandó paramétereket a kérelmező hatósággal szükséges egyeztetni. Megrendelés esetén a vizsgálat díja a vizsgálandó komponensek függvényében változik, ennek figyelembevételével kerül meghatározásra. Árajánlatot az oldal alján található űrlap kitöltésével tud kérni.
vezetékek 2017. 07. 15. 09:31 Az ivóvíz és a szennyvíz bekötésére egyaránt kiterjed a közműcsatlakozások díjmentessége − ismertette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. De csak az igénybejelentés elbírálása, a terv, valamint az adategyeztetés, a vízmérőóra és annak felszerelése, illetve a nyomáspróba ingyenes. Az állami vagyonkezelő szervezet emlékeztet arra, hogy térítésmentessé vált 2017. július 1-jével a többségi állami tulajdonú víziközműtársaságoknál a legfeljebb 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték új bekötésénél az igénybejelentés elbírálása, a terv, valamint az adategyeztetés, a vízmérőóra és annak felszerelése, illetve a nyomáspróba. A vállalkozók mentesülnek a víziközműfejlesztési hozzájárulás fizetése alól is. Azért azt jó tudni, hogy mindez kizárólag a július 1. után épített új bekötésekre vonatkozik, a mellékvízmérő beszerelésekre viszont nem érvényes. Az ivóvíz- és szennyvízbekötésnél a kedvezmény az új építésű ingatlanoknál, illetve lakóingatlan és üzlethelyiség átalakításánál vehető igénybe.
A vállalkozók mentesülnek a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól is. Kiemelték: a közműcsatlakozások díjmentességéről szóló kormányrendelet kizárólag a július 1. után létrejövő új bekötésekre vonatkozik, a mellékvízmérő beszerelésekre viszont nem érvényes. Az ivóvíz- és szennyvízbekötésnél a kedvezmény az új építésű ingatlanoknál, illetve lakóingatlan és üzlethelyiség átalakításánál vehető igénybe. A kormány rendelete értelmében díjmentessé váltak az esetleges jogorvoslati eljárások, valamint a szolgáltatói szemlélet erősítése miatt jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozással összefüggő ügyintézési határidők is. Azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyes ivóvíz bekötővezetékeket kizárólag az illetékes víziközmű-szolgáltató kötheti rá a fővezetékre, az eljárás díjköteles. A többségi állami tulajdonú vízközmű-társaságok közül az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) az MTI érdeklődésére közölte: a csatlakozás kivitelezése és a bekötővezeték kiépítése, továbbá a vízmérőn kívüli szerelvények beszerelése nem szerepel a térítésmentes szolgáltatások között, így azok díját továbbra is meg kell fizetni a szolgáltatók részére.
Kereki, alsó buszmegálló (164 m) Koordináták: DD 46. 788512, 17. 914620 DMS 46°47'18. 6"N 17°54'52. 6"E UTM 33T 722452 5185788 w3w ///pattan. elugrik Itiner: A buszmegállóból északi irányba indulunk. A ZL jelzés vezet Kerekiből Fehérkő várába, majd pár száz métert tovább déli irányban a gerincen. A gerincről jelzetlen erdőgazdasági úton jutunk vissza Kerekibe. A buszmegállóhoz a már ismert ZL jelzések kalauzolnak. A túráról részletesen: Kereki déli végéből indulunk északi irányba. A településhez tartozó Amáliapusztára bevezető úton balra kanyarodva a ZL jelzésre térünk. Balatoni látnivalók – Kereki, Fehérkő vára | Élő Értékek. Az enyhén lejtő úton az éppen születő Kőröshegyi-Séd hangulatos fűzfaligetekkel, völgytalpi kaszálókkal övezett folyását keresztezzük. A házakat hamar elhagyjuk, és a faluszéli játszótérnél balra kanyarodunk az erdős domboldal irányába. Bár Fehérkő vára közvetlenül felettünk trónol, a meredek leszakadást balról kikerüli az ösvény, és a lankásabb keleti oldalban, gyertyános-tölgyerdőben kapaszkodik a gerincre. Egy szakaszon így is megerőltető az út, de segítségként fakorlát nyújt kapaszkodót az ösvény mellett; az erdőben is több lankásabb csapás kerül a gerinc irányába.
A Balatonhoz közeli Kereki község legfőbb nevezetessége a középkori várrom, ahova egy romantikus, természetközeli túra alkalmával is eljuthatunk. A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtől délnyugatra, a Levelesi erdő északi részén emelkedő 283 m magas Várhegyen láthatók. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedő kaputoronyhoz csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külső falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretű várudvart fogták közre. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerősebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerű része, melynek hatalmas külső falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival.
Hunyadi Mátyás király halála után a Dunántúlra betörtek Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai, akik Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült Kinizsi Pálnak és Báthory István erdélyi vajdának visszafoglalnia a " fekete sereg " segítségével. Majd sokáig romokban hevert, mivel a dúsgazdag Báthoryak nem lakták épületeit, csak a lakosságtól behajtott adók voltak számukra fontosak. Változás sorsában csak 1530 -ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. Nem szerepelt a török idők másfél évszázados csatározásaiban a fent említett okból, omladozó maradványainak nagyobbik részét 1830 -ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le.