Az ateisták hite a mesterséges intelligenciában kérdés nélküli, a rejtélyes istenben hívők pedig konkrét jeleket kapnak, így hitük aligha áll próbatétel előtt. Sol csupán hangban jelentkezik az emberek fejében, amíg a Bizalom – ugyan amorf – de kézzel fogható testet kapott. A farkas gyermekei második évadja azon megkezdett úton halad, amit az első évadban kijelölt. A helyszínváltás csupán emelte a tétet, de megmaradt a minden bokorban veszélyt rejtő bolygó nyomasztó hangulatánál. A két rész alapján több számítógép generálta tájat látunk, de ezek is illenek az első évad különös dél-afrikai tájához. A farkas gyermekei szereplők. A farkas gyermekei története továbbra is egyszerre idézi egy bibliai példázat egyszerűségét és szokatlanságát. Van a sorozatban valami különleges, ami egyszerre taszít, de ugyanakkor vissza is húz a következő részre. Alapvetően felborult világkép, ahol a robotok emberibbek, az emberek pedig humánumot elfelejtett módon viselkednek. Ha az első évad a teremtésé volt, akkor a második az ősapák (és ősanyák) kora lesz.
A szereplőknek látomásaik vannak (vagy nem), hallják Mithrászt (vagy nem). Valójában azonban épp olyan vakon (vö. : a szem elvesztése/megtalálása), értetlenül és kétségektől gyötörten bukdácsolnak ebben a világban, mint mi a sajátunkban. És közben még valami értelmeset is mondani kellene a következő generációnak erről az egészről. Fotó: Coco Van Oppens/Photos By: Coco Van Oppens Photo Ridley Scott, aki a sorozat vezető producere és rendezője, megcsinálta azt, amit talán már a Prometheusszal és a folytatásával is kívánt. A farkas gyermekei ügyesen hasznosítja újra, egyben relativizálja, és ilyen mód értelmezi át az antihős hagyományát, de vizsgál közben olyan alapvető, filozófiai kérdéseket is, amelyek mindenkit foglalkoztatnak. Visszatér A farkas gyermekei - Sorozatjunkie. Most azonban ez utóbbit szabadon, az Alien-mítosz terhétől megszabadulva teheti. A sorozat pedig képeiben akár meg is idézi azokat a rossz emlékű mozikat a fakó, rongyos világával, amely mintha épp most próbálná eldönteni, hogy újjászülessen vagy végleg elpusztuljon.
A történet szerint ugyanis az emberiség a hívők és az ateisták két csoportjára oszlott és végül ez a konfliktus volt az, amely felmorzsolta őket, a két android pedig (Ádám és Éva után szabadon: Anya és Apa) egy olyan kolóniát tervez létrehozni, amely nyomokban sem tartalmazza a vallásosságot, a hitet. Életfilozófiájukat a tudományosságra, a gyakorlatiasságra alapozzák, így igyekeznek nevelni egyetlen életben maradt "gyermeküket", Campion-t is - ezzel is kiküszöbölve a vallás negatív hordalékait: a fanatizmust és a tőről metszett bigottságot, a szűklátókörűséget. A sorozat tehát lényegében annak szenteli a maga tíz epizódját, hogy szembeállítson két látásmódot, ütköztesse azokat majd pedig rávilágítson, igazából egyik véglet sem jobb a másiknál. A farkas gyermekei videa. Guzikowski története nemcsak hogy egyik oldalt sem teszi meg egyértelműen jónak és megmutatja azt is, hogy egyik mederből bőven át lehet kerülni a másik mederbe. Nemcsak a vallásosság és ateizmus kerül azonban terítékre, hanem a teremtés, a nevelés, az identitásválság, illetve androidok öntudatra ébredése is.
Ezt az isten nélküli idillt pedig aztán megzavarja a mithraisták törvényszerű érkezése. A sorozat első fele-kétharmada tehát mára klasszikus recept szerint építkezik. A kétezres és a kétezer tízes évek high concept hagyományát porolja le, és fog egy állandó települést (ez a droidok által alapított szutykos kis kunyhók és magtárak együttese), valamint egy antihőst, aki ezt a közösséget vezeti. Ez utóbbi pedig Anya, az egyik android, akire a gyerekeket bízták (kitalálhatatlan, de a másik android: Apa). Anya titka – kezdetben saját maga előtt is –, hogy ő valójában a földi háború tömegpusztító fegyvere, amolyan repülő Terminator, egy Nekromanta. Nem az, akiről – hogy így mondjuk – feltételezhető, hogy csak úgy habzik benne a női princípium. A farkas gyermekei kritika. Ráadásul a Nekromanta mithraista fegyver. Azonban Anya ellenfelei sem igazán kumbájázó kiscserkészek: a mithraisták közt jelen van az idióta hitvezér, a nemi erőszakot tevő, az ostobán megalkuvó, valamint ez a brancs sincs híján a vérszomjnak. Anya, Apa és a mithraisták közti kapcsot pedig a jövőt jelképező gyerekek testesítik meg.
A hívők ebben az esetben egyik jelenlegi világvallásnak sem a hívei, ehelyett egy bizonyos szempontból fiktív vallási hagyományt követnek, és egy Sol, pontosabban Sol Invictus nevű istenségben hisznek. Sol Invictus kultusza egyébként valójában is létezett a Római Birodalom késői éveiben, i. sz. 274-ben nyilvánította hivatalos vallássá Aurelianus császár. Maga Sol Invictus pedig a katonák védőistene volt (ez magyarázza, hogy miért ennyire militáns ez a vallás a sorozatban is). A farkas gyermekei - Catch The Net. A sorozat amúgy – dicséretes mód – hallgatagon építgeti háttérvilágát, és a nézőre bízza a puzzle-darabkák összerakását. Eszerint pedig a hátrahagyott bolygó egy olyan alternatív Földnek tekinthető, ahol Róma talán nem omlott össze (erre utal az egyik ereklye, amely nem keresztény szenthez köthető, hanem a birodalom központját alapító Romulushoz), ugyanakkor a kereszténység sem jelent meg, helyette az egykori Sol Invictus kultusza emelkedett kizárólagos vallássá, miközben összeolvadt Mithrász misztériumvallásával – ami különben a valóságban is megtörtént.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének, Kulcsár Krisztiánnak és a főtitkár Vékássy Bálintnak a távozását kérik a MOB-ból kirekesztett szervezetek. A MOB csütörtökön tart rendkívüli közgyűlést, amelyen Kulcsár bizalmi szavazást kezdeményez a tisztségéről. A Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Sportjogász Társaság által megfogalmazott, az MTI-nek megküldött közös nyilatkozatban azt írják: egyetértenek abban, hogy a MOB jelenleg hatályos alapszabálya nem felel meg az olimpiai mozgalom hazai hagyományainak, nem biztosítja a közgyűlés hagyományosan bevált működését, funkcióit, tekintélyét, legitimitását. Ezek a szervezetek a MOB-ban évtizedekig az alapszabályban garantált képviselettel rendelkeztek, de onnan a legutóbbi változtatással kirekesztették őket. A nyilatkozat szerint azért csak most deklarálják aggályaikat – hiszen többen is voltak a képviselőik közül, akik meg is szavazták a jelenlegi helyzetet előidéző alapszabályt –, mert senki sem akart olyan színben feltűnni, hogy a saját pozícióját félti, az egyéni érdekeit a közös ügy elé helyezi.
A bizalmatlansági szavazáson a jelenlévők közül 24-en voksoltak arra, hogy a MOB elnöke távozzon, 18-an arra, hogy maradjon, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Kulcsár Krisztián ezután közölte, hogy január 31-ével távozik, így ha az új elnököt február 1-jéig megválasztják, ő ott lehet a pekingi téli olimpián. Később, a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mit csinálna másképp, azt felelte: nem az irányon változtatna, ugyanakkor hiba volt a részéről megengedni, hogy félreértelmezzék a szándékaikat, és többet beszélgetne a tagokkal arról, hogy igazából mi is történik az olimpiai bizottságnál. "Túl nagy teret adtam azzal, hogy az átalakulási folyamat útját nem magyaráztuk el, ezzel táptalajt tudtam adni a támadásoknak, aminek ez lett a vége. Egy kis politikai bölcsesség is kellett volna" - fogalmazott. A jövőjéről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, azt viszont hangsúlyozta, hogy nem távolodik el a magyar olimpiai családtól, mert továbbra is a tagjának érzi magát.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csütörtöki rendkívüli közgyűlésén az 51-ből megjelent 43 tag többsége megvonta a bizalmat Kulcsár Krisztián elnöktől. A bizalmi szavazást maga az elnök kezdeményezte, miután többek között a szeptemberben életbe lépett alapszabály-módosítás miatt a tagság részéről számos bírálatot kapott, az elnökség és a MOB-ból kirekesztett szervezetek pedig lemondásra szólították fel. A közgyűlés bevezetőjeként Kulcsár Krisztián elismerte, hogy kudarcot vallott, mert a tokiói sikerek és a pekingi várakozások helyett az elmúlt hetekben az ő elnöki működéséről szólnak a hírek. Úgy gondolta, az a kulturált megoldás a részéről, ha a bizalmatlansággal kapcsolatban annak a tagságnak a véleményét kéri ki, amely megválasztotta, majd elfogadta a MOB alapszabályának módosítását. Hozzátette: azért nem mondott le önként, mert az a vádak beismerését jelentette volna. A közgyűlés elfogadta Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) első emberének javaslatát, így levették az elnöki beszámolót a napirendi pontok közül és nem voltak hozzászólások sem.
1/7 Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) új elnöke, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója (k) a MOB éves és tisztújító közgyűlésén a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában 2017. május 2-án. Kulcsár Krisztián a szavazás második körében 108, míg Borkai Zsolt - aki 2010-től irányította a szervezetet - 51 voksot gyűjtött be. (Fotó: MTI /Illyés Tibor) 2/7 Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke 3/7 Kulcsár Krisztián, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója, MOB elnökjelölt (b) beszélget Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) elnökével, elnökjelölttel (j), középen Bartha Csaba, a MOB főtitkára a szervezet éves és tisztújító közgyűlésének kezdete előtt a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában 2017. május 2-án. 4/7 Kulcsár Krisztián, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója, Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökjelölt (j3) és Kulcsár Győző négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, sportvezető, a Nemzet Sportolója (j2) beszélget a MOB éves és tisztújító közgyűlése kezdete előtt a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában 2017. május 2-án.
Mindezt azért tehették, mert a bizalmunk sokáig kikezdhetetlennek tűnt, ám végül már az elnökség is érezte, hogy vállalhatatlan, ami történik és megálljt parancsolt a roppant káros folyamatnak. " Hangsúlyozták: " mára pedig mindenki számára világossá vált, hogy az elmúlt hónapok fejleményei milyen súlyos károkat okoztak a 126 éves magyar olimpiai mozgalomnak és a MOB-nak. Ezeket jóvátenni rövid távon talán nem is lehet, de a kárenyhítés mindenképpen az elnök távozásával és egy új alapszabály megalkotásával kezdődik ". A nyilatkozatot aláíró szervezetek ezért kérik – immár a MOB-tagságon kívülről – Kulcsár Krisztián és Vékássy Bálint távozását. " A közgyűlést jelenleg alkotó sporttársainktól pedig azt, hogy ennek, a magyar sportéletben immár általánosnak mondható igénynek szerezzenek érvényt, elsőként a december 30-ra összehívott rendkívüli közgyűlésen, amelyen megvonhatják a bizalmukat – a mi nevünkben is – a MOB jelenlegi elnökétől, Kulcsár Krisztiántól " – áll a közleményükben. Korábban a MOB elnökségének többsége is jelezte, hogy leváltaná Kulcsár Krisztián elnököt, akinek vezetési stílusát számos bírálat érte a kinevezése óta eltelt bő négy esztendőben, de az elnök a MOB szervezeti keretének tervezett átalakításával hívta ki végleg maga ellen a sorsot.