A súrlódás az egyik legizgalmasabb jelenség a mechanikában. Csúszós talajon, például jégen, alig tudunk járni, a kerekeken guruló járművek nem nagyon képesek elindulni. Ugyanakkor a személyautó, menet közben az elégetett üzemanyagnak átlagosan 20%-át a különböző súrlódások leküzdésére fordítja. A nehéz ruhásszekrényt még arrébb tolni is szinte lehetetlen, a síelő ugyanakkor szinte akadály nélkül siklik le a havas domboldalon. Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos hasáb alakú testet, és erőmérőnkkel húzzuk vízszintesen egyre nagyobb erővel! Tapadási súrlódási együttható meghatározása - YouTube. A húzóerőt egy bizonyos mértékig növelve a test nem mozdul el, tehát egy azzal ellentétes irányú, egyenlő nagyságú erő is hat rá. Ez a nyugalmi vagy tapadási súrlódási erő, amely mindig akkor lép fel, amikor két test egymáshoz képest elmozdulni igyekszik. A tapadási súrlódási erő a felület síkjában, a testre ható többi erőtől függő irányban hat, nagysága pedig zérus és egy maximális érték között akármennyi lehet a húzóerőtől függően. Végezzünk kísérleteket arra nézve, hogy mi befolyásolja a tapadási súrlódási erő maximumát!
2010. 15:05 Hasznos számodra ez a válasz? 6/15 anonim válasza: maci, Gravitáció, test tömege nem tökmindegy? Ha a holdon összeraksz egy kísérletet alfa szöggel, m tömegű testtel. Földön nem ugyanannál az alfa szögnél fog megcsúszni a test? Egyetlen kitétel, hogy a felületi minőségek ugyanolyanok legyenek. A test akkor fog megcsúszni, ha tg(alfa)>mű0 test tömegétől, gravitációtól függetlenül, egyetlen kikötés a gravitációra, hogy legyen bármilyen minimális is. (A leejtőn maradjon a test, és felléphessen a súrlódási erő) 2010. 15:16 Hasznos számodra ez a válasz? 7/15 anonim válasza: De mindegy, csak a példákban van, hogy azt adják meg. Mire végigírtam beugrott, hogy az lehet a feladat, ami végülis lett, és nem volt kedvem újra írni:) 2010. 15:19 Hasznos számodra ez a válasz? 8/15 anonim válasza: Pontos feladat leírás: Mekkora a súrlódási együttható értéke, ha a rakomány (test) a lejtőn h=90 cm-es dőlésnél kezd el csúszni? (1)tapadási súrlódási erő: mű0*m*g*cos(alfa) (2)gravitációs erő leejtő irányú komponense: m*g*sin(alfa) Megcsúszik, ha (1)<(2) azaz mű0*m*g*cos(alfa) Balogh Ádám az egyik legbátrabb kuruc tisztként vált ismertté, az ő nevét viseli a II. kerületben található sziklaképződmény és a körülötte lévő zöld oázis. Remek célpont, ha nincs időnk egy hosszabb túrához, de mégis egy kicsit szusszanni szeretnénk a természetben. A terület meglehetősen kicsi, viszont természetvédelmi szempontból annál fontosabb, hiszen olyan ritka fajok nőnek erre, mint a piros madárbirs, a magyar repcsény, a budai imola, a fehér madársisak és a budai berkenye. A zöld háromszöggel jelzett útvonal az Endrődi Sándor utca és a Balogh Ádám utca kereszteződésénél kezdődik, a szikla tetejére két irányból, kb. 30 méternyi lépcsőt megmászva juthatunk fel. A csúcson mindenképp nézzünk a lábunk elé, mert a panorámaponton csak 2-3 fő fér el, de érdemes felmászni, hiszen szépen látszik onnan a János-hegy környezete, az Erzsébet-kilátó és a Hárs-hegy is. Bóklászás Budapesten – A Balogh Ádám-szikla parányi védett területe. Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest Innen kb. 20 perc kellemes séta szinte végig, csendes, hangulatos utcákon. A rejtés elég közel van kilátási ponthoz, de nyugodtan lehet keresni akkor is, ha vannak mások is a sziklánál (látótávolságon kívül van). Ez az első ládám, amit kihelyeztem, és sikerült egy olyan területet választani, mely természeti, és vizuális értékeit tekintve is megérdemel egy hagyományos ládikát. Én rengeteg kellemes órát töltöttem már itt, remélem Nektek is tetszeni fog. Leírás
Botanikai érték:
Növénytársulásai a mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes karsztbokorerdő valamint a kisebb dolomit sziklagyep maradványok. Balogh Ádám szikla, Budapest. Sajnos a nagymérvű használat következtében a gyepek degradálódnak. A terület több védett növényfajjal is rendelkezik, de csekély egyedszámuk veszélyeztetettségükre utal: budai imola (Centaurea sadleriana), fehér madársisak (Cephalanthera alba), piros madárbirs (Cotoneaster integerrima), nagyezerjófű (Dictamnus albus), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), apró nőszirom (Iris pumila), lisztes berkenye (Sorbus aria), magyar repcsény (Erysimum odoratum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), stb. Mindig is izgatták a fantáziámat a barlangok, sikerült is jó párat bejárnom az elmúlt években, ezért bepróbálkoztam barlangász ismerőseimnél, hátha sikerül ide is lejutnunk. Sajnos nem sikerült, a József-hegyi barlangot kutatási célból lezárták, ezért az izgalmas belsőről meg kell elégednünk egy fotóval, amit Egri Csaba barlangász bocsátott rendelkezésemre:
4 / 7 Fotó: Egri Csaba
Aki nagyon elszomorodna a fenti hírre, talán felvidítja, hogy a Zöldmáli deltán tovább haladva, a Pusztaszeri út egyenesen a pár száz méterre található Szemlő-hegyi barlang bejáratához vezet, ami a híresebb Pál-völgyi-barlanghoz hasonlóan belépőjeggyel látogatható. Ez a barlang viszont az én ízlésemnek azonban túlságosan is kiépített, ráadásul a fiaimmal megnéztük már, amikor még nagyon kicsik voltak, tehát most kihagytuk a lehetőséget. Inkább tovább mentünk, és elértük az izgalmas nevű Zöldmált. Ez a hosszúkásan elnyúló terület a Felső Zöldmáli út két oldalán helyezkedik el, és városrészként a Daubner cukrászda kereszteződésétől a Rózsadomb Center üzletközpontig tart. Az orom több irányból is megközelíthető, én a Törökbálinti út felől, a Sün utcán értem el a hajdani kőfejtőt, ahol egykor dolomitot és mészkövet bányásztak. Innen a zöld jelzést követve lehet feljutni a közel 320 méter magas orom tetejére, ahol tanösvénytáblák mutatják be a hely élővilágát. Az Ördög-orom az egyik legjobb állapotban fennmaradt védett természeti érték a fővárosban. Ezt jelzi az itt talált fajok sokasága is. A közel húsz hektáros területen mintegy 300 növényfajt találtak a kutatók, melyek közül 44 védett, de kiemelkedő a terület lepkefaunája is, és előfordul itt a pannon gyík is. Az Edvi Illés utca felőli meredek falakon több helyen is láthatunk vasajtókat. Ezek a szikla belsejében kialakított járatrendszereket rejtenek, melyeket a II. világháború elején német katonák létesíthettek. 2 / 10 A kőfejtőből fel az oromra Fotó: Tóth Judit
3 / 10 A vasajtók a sziklában kanyargó világháborús járatokat rejtik Fotó: Tóth Judit
Az orom tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a közeli Széchenyi-hegyre, a Farkas-völgyre, de belátni a Tétényi-fennsíkot, és szinte az egész 11. kerületet a Sas-heggyel és a Gellért-heggyel. A konklúzió rövid, de velős: ha van egy hétvégi délutánon 3-4 szabad órád, ne habozz, irány a Zöldmáli delta, ez a hét kilométeres túra sokkal többet ad, mint gondolnád. A 3-4 órát természetesen az utazással értem, mert maga a nettó menet körülbelül két óra kényelmesen, és felfelé is mindössze csak 200 méternyi szintet kell megtenni. Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is, sőt lájkold a blogot, ha még nem tetted! A cikk először 2019. májusában jelent meg. Forrás: A Kálvária-hegy tetején például már nyiladozik a bájos törpe nőszirom. Hasonlít a kertekből ismert nagy, gyönyörű lila virágokra: csak ez kicsi, tömött. Mellette sárgállik a homoki pimpó is. Sárga virága van a hegyi ternyének is, belőle is látni már itt-ott, például az Apáthy-sziklán. Itt egyébként tájékoztató tábla is segít felfedezni a dolomit sziklagyep különleges – és fokozottan védett! – értékeit. A sziklák a tavaszi napsugarak nyomán egyre jobban átmelegszenek – ez most igen jólesik. De ez csak ott igaz, ahol sok nap éri őket: az északi oldalon éppen az a jellemző, hogy ezek a sziklás hegyoldalak nyáron is hűvösek maradnak, hisz a kövek nemcsak a meleget, hanem a hideget is tudják sugározni. Épp ezért az a különös helyzet állt elő, hogy ezeken a hűvös sziklákon meg olyan fajokat találunk, amelyek éppen a havasi, hegyi növényekkel állnak rokonságban. Ezen az oldalon több a moha és zuzmó is, általában a gyep is zártabb, vastagabb a humuszréteg, hisz ez nem szárad ki nyáron sem. A Budai-hegység (és a Pilis) egyes dolomithegyeinek ilyen, főként északi lejtőin, a köves-sziklás talajon nő egyik különleges, védett fajunk, a bájos budai nyúlfarkfű, bár igaz, hogy néhol a melegebb hegyoldalon is találkozhatunk vele, például az említett Apáthy-sziklán.Turista Magazin - Zöldmáli Delta: Budapest Ismeretlen Zöldfolyosója
BóKláSzáS Budapesten – A Balogh ÁDáM-Szikla ParáNyi VéDett TerüLete
Balogh Ádám Szikla, Budapest
Balogh ÁDáM-Szikla
Kevés Fővárosban Van Ennyi Természeti Kincs