Erdei kisvasút 2021. 05. 28. 10:45 "Hosszú és csendes pandémiás kényszerpihenőt követően" újra közlekedik a 139 éves Zsuzsi erdei vasút – jelentette be a debreceni polgármester a szezonnyitó ünnepségen csütörtökön. Papp László (Fidesz-KDNP) utalt rá, hogy a másfél éves üzemszünet idején kormányzati támogatással több mint 770 millió forintból több mozdonyt és kocsit, illetve hét kilométeres pályaszakaszt is felújítottak. A polgármester fontos értéknek nevezte, hogy az 1882-ben útjára indult kisvasút, Magyarország leghosszabb ideje, folyamatosan, megszakítás nélkül üzemelő kisvasútja a 21. században is zökkenőmentesen működjön. Zsuzsi vonat debrecen 1. Papp László utalt rá, hogy Debrecent több mint 15 ezer hektár erdő veszi körül, és reményét fejezte ki, hogy újra sok helybéli keresi fel az Erdőspusztákat a Zsuzsi vonattal. Tasó László (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője fontosnak nevezte, hogy a jövő generációinak is megőrizzék a Zsuzsi vonatot, és a "páratlan kincset, az erdőket". A kormánypárti politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogyan lehetne integrálni a Zsuzsi vonatot Debrecen közösségi közlekedésébe.
Ekkor mindössze egy gőzmozdonnyal és 45 kocsival indult meg a forgalom – a lokomotív a Zsuzsi nevet kapta, innen ered a vasút mai neve is. Természetesen a gördülőállomány egyre bővült, de Zsuzsi az 1961-es átépítésig szolgálta az erdei vasutat. A vasút említett gyenge felépítménye számos műszaki problémát okozott, mégis rendületlenül üzemelt a kisvasút, számos (ideiglenes) szárnyvonalat is kiszolgálva az éppen kitermelés alatt álló erdőrészletek felé. Az egyik, komolyabb forgalmat bonyolító mellékvonalon épült meg 1903-ban Magyarország első vasbeton, illetve vasbetétes beton szerkezetű hídja a Szatmárnémetibe vezető vasútvonal felett. A vasútvonalat az 1920-as évektől kezdve több ízben meghosszabbították, végül 1950-ben érte el legtávolabbi pontját, Nyírbélteket. Index - Belföld - Nekiment Zsuzsinak egy teherautó. 1923-ban indult a személyszállítás, ugyanis a megyeszékhely vezetése felismerte, hogy a kisvasút mentén elszórtan fekvő tanyák és az érintett községek lakói jelentős mértékben részt vállalhatnak Debrecen lakóinak mezőgazdasági terményekkel történő ellátásában.
A lakossági tiltakozás ellenére 1977. augusztus 31-én közlekedett az utolsónak hitt vonat. Azonban a Zsuzsi Vasút úttörővasúttá alakult: a vágányokat ugyan felszedték Hármashegyalja és Nyírbéltek között, de így is maradt 16, 6 kilométernyi sínpár, három Mk48-as mozdony és 12 személykocsi, az üzemeltetést pedig átvette a Debreceni Közlekedési Vállalat. A mozdonyok és a személykocsik ma is üzemelnek (kettő közülük már a 950 mm-es korszakban is itt volt), mellettük egy gőzmozdony (394, 023), egy pályamesteri vágánygépkocsi, "Gebus", a kéttengelyes kismozdony és számos megmaradt teherkocsi szolgálja a kisvasutat. Zsuzsi vonat debrecen hotel. A Zsuzsi Vasút 2005 óta műemléki védettség alatt áll, a pálya felújítása 2020-ban fejeződött be, így remélhetőleg még sokáig zakatolnak rajta a szerelvények a kicsik és nagyok legnagyobb örömére. Állomások: Debrecen-Fatelep Hétvezér * Ballatanya * Fancsika * Csereerdő * Erdészlak * Martinka * Sámsoni út * Haláperdő * Hármashegyi-tó * Hármashegyalja végállomás A *-gal jelölt megállóhelyek feltételes megállóhelyek, azaz a vonatok csak akkor állnak meg, ha a le- vagy felszállási szándékot jelzik az utasok.
Hazánk legöregebb, ma is üzemelő erdei vasútja a Debrecen város erdeiben kitermelt faanyag szállítására jött létre, majd amikor a teherszállítás megszűnt, úttörővasútként üzemelt tovább, végül erdei vasúttá lényegült át a rendszerváltás idején. Bár megszüntetése többször szóba került, az olajzöld szerelvények ma is vígan kanyarognak a megmaradt 16 kilométernyi sínpáron. Debrecen kisvasútja a város erdeinek köszönheti létét: egyre nehezebb volt az – egyébként a 13-14. Zsuzsi vonat debrecen university. század óta meglévő, folyamatosan növekvő területű – megyeszékhely körül fekvő erdőkből a kitermelt faanyag szállítása, így a város vezetése az 1880-es évek elején egy erdei vasút kiépítése mellett döntött. A várostól keletre fekvő erdőségeket feltáró vasút az első tervek szerint párhuzamosan futott volna a Szatmárnémeti felé vezető nagyvasúti pályával, és Vámospércsen végződött volna. A pályát végül egy vállalkozó építette meg, és kezdte üzemeltetni 1882-ben. Ekkor a gúti erdőkig vezetett a 950 milliméteres nyomtávolságú vaspálya, mintegy 26 kilométer hosszban, homokos ágyazatra, közönséges gally- és gömbfára fektetett "kutyafejű" síneken.
[ᴴᴰ]Teljes _Az Aranyember_ Film Magyar Ingyen 1962 – Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa Az aranyember 7. 1 Megjegyzés a filmről: 7. 1/10 4 Választók Kiadási dátum: 1962-12-13 Termelés: Hunnia Filmgyár / Wiki page: aranyember Műfajok: Romantikus Dráma Történelmi A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát – Tímár révén – Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek. Az aranyember Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa Film cím: Népszerűség: 0. 729 Időtartam: 107 Percek Slogan: Az aranyember Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa. Az aranyember film magyar felirattal ingyen. Az aranyember > Nézze meg a filmet online, vagy nézze meg a legjobb ingyenes 1080p HD videókat az asztalán, laptopján, notebookján, táblagépén, iPhone-on, iPad-en, Mac Pro-n és még sok máson Az aranyember – Színészek és színésznők Az aranyember Filmelőzetes Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa Teljes Film
Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Gobbi Hilda · Többet látni » Greguss Zoltán Greguss Zoltán (Budapest, 1904. május 10. – Budapest, 1986. december 20. ) magyar színművész. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Greguss Zoltán · Többet látni » Gyenge Árpád Gyenge Árpád (Asszonyvására, Románia, 1925. december 13. – Budapest, 1979. július 1. ) Jászai Mari-díjas magyar színművész. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Gyenge Árpád · Többet látni » Hlatky László Hlatky László (Budapest, 1911. március 7. – Budapest, 1982. november 9. ) magyar színész, színházigazgató. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Hlatky László · Többet látni » Komlós Juci Komlós Juci, születési neve: Kohn Julianna (Szabadka, 1919. február 10. – Budapest, 2011. április 5. ) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Komlós Juci · Többet látni » Kovács Károly (színművész) Kovács Károly (Mezőszilas, 1902. január 19.
Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Szabó Ernő (színművész) · Többet látni » Velenczey István Velenczey István (Budapest, 1925. – 2006. április 19. ) Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Velenczey István · Többet látni » 1962 a filmművészetben Nincs leírás. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és 1962 a filmművészetben · Többet látni »
sempiternalsoul 2016. szeptember 4., 21:02 Remélem, szegény drága Jókai nem forog a sírjában. Ez az adaptáció kimondhatatlanul borzalmasra sikerült. Először is nem tudom befogadni, hogy Pécsi Ildikó hogyan lehetett Noémi, de ezt meghagyom magamnak. Elvégre ízlések és pofonok. Latinovits amúgy is páratlanul alakított, minden másodpercét élveztem. DE AZ, hogy jeleneteket vágunk szét, mintha egy rúd szalámi lenne és nem számítana, hogy hol a vége, hogy félbehagyunk mondatokat, egymás után dobáljuk a vágóképeket és az értelmetlen részeket, hogy a hülye néző ne értse a történetet, az már több a soknál. Teljesen normális, hogy lövöldözünk a levegőbe, hogy széttörünk egy kardot a másik fején, hogy ÉSSEL FEJEZZÜK BE A MONDATOT és hogy olyan színészi utasításokat adunk ki, mint pl. "figyu, itt süllyed majd a hajó, te csak ülj az ágyon, mikor a térdedig ér a víz és bámulj magad elé, majd lepődj meg, mikor közlik, hogy menekülni kell, jó? ". Teljesen kiborultam. Nagyon közel álltam hozzá, hogy hagyjam az egészet a fenébe, de meg kellett néznem.
Értékelés: 37 szavazatból A szultáni kincstárnok árváját cselédsorban tartják a gazdag komáromi gabonakereskedő, Brazovics Athanáz házában. A milliomos Tímár házasságot köt Tímeával, de nincsen áldás rajta. A gyászos, szomorú, hideg asszony továbbra is a nyalka huszártisztet, Kadisát szereti. Tímár a Senki szigetén, a boldogságot árasztó Noémi mellett ismeri meg az igazi szerelmet. Évekig kettős életet él. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Szereplők Brazovics Athanáz felesége Athália, Brazovics Athanáz lánya a török naszád parancsnoka
Szeretettel köszöntelek a PPS-t kedvelők klubja közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Új: Megrendelheted kedvenc videókliped hamarosan láthatod. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 191 fő Képek - 13 db Videók - 533 db Blogbejegyzések - 41 db Fórumtémák - 2 db Linkek - 15 db Üdvözlettel, PPS-t kedvelők klubja vezetője