Harris barátja és irodalmi ügynöke, Morton Janklow így nyilatkozott róla: " Egyike a jófiúknak. Nagy, szakállas és bámulatosan vidám. Hogyha találkozol vele, azt hiszed, hogy ő egy kórusvezető. " Thomas Harris már fiatalkorában írogatott, első regénye azonban csak 1975-ben jelent meg, Fekete vasárnap címen. A regény egy tudathasadásos férfiról szól, aki terrorista merényletet tervez a Tulane stadion 80 000 nézője ellen, akik között ott ül az Egyesült Államok elnöke is. A könyvet megjelenése után alig két évvel megfilmesítették, John Frankenheimer vitte vászonra, Robert Shaw és Bruce Dern főszereplésével. A siker hatására Harris teljes egészében az írásnak szentelte további életét. Ennek ellenére nem nevezhető egy termékeny szerzőnek, első könyvét ugyanis mindössze öt további követte: a Hannibal Lecter-sorozat négy darabja, és a Cari Mora 2019-ben. Az 1981-ben publikált regényében, A vörös sárkány ban Hannibal Lecter még csak mellékszereplőként jelenik meg, az 1988-ban megjelent, A bárányok hallgatnak című nagysikerű könyvének azonban már egyik főszereplője.
Először nem ismertem fel szőke frizurával, de jellegzetes orra, és csontos arca végül nyomra vezetett - enyhén Marlene Dietriches design. Bedelia du Maurierként szerencsére elhagyta sipákoló hanghordozását, lágy, mély tónusban beszél - a magyar szinkron elég felejtős, főként, ha felismerjük benne A rém rendes család bosszantó szomszédját: Marcy Dancyt - és nemcsak külsejében, de mozgásában, viselkedésében is a film noir szabályaihoz igazodik. Nem véletlen, hogy elsősorban őt tekinthetjük Hannibal Lecter méltó "párjának", hiszen már kezdetben átlát a "gondosan szabott személyiség öltönyön", bár azt még nem sejti, a valóság minden képzeletét felülmúlja. A 3. szezonban talán kétségek merülhetnek fel a nézőben, mert nem igazán értjük, hogy mi motiválja az olykor törékenynek máskor oly erélyesnek látszó doktornőt: Hannibalt akarja megtéríteni vagy csak a túlélésre játszik, vagy egyszerűen megszédült, mint lepke az erős lámpafénytől. Mielőtt azonban elítélnék, vegyünk számba azt, hogy Hannibalnak nemet mondani nem könnyű feladat.
FIGYELEM! A cikk enyhe SPOILEREKET tartalmaz a Clarice 1. évadának 1. részére vonatkozóan! Kétségtelen, hogy a Thomas Harris pszichothriller regényei alapján készült filmek onnantól kezdtek igazán működni, sőt klasszikusokká érni, hogy Sir Anthony Hopkins öltötte magára a félelmetesen szerethető, művelt, udvarias és intelligens kannibál sorozatgyilkos, Dr. Hannibal Lecter szerepét. Nem véletlenül hozott Hopkins számára is Oscar-díjat az 1991-ben bemutatott A bárányok hallgatnak, amelynek a 2001-es Hanniballal együtt természetesen emlékezetes karaktere volt Clarice Starling feltörekvő FBI-ügynök, aki lelki traumáival, saját démonaival és persze belé szeretett mentorával, Lecter doktorral küzdve próbálta megóvni a hozzá hasonló elesetteket és megsebzetteket. A kifejezetten gyengére sikerült Hannibal ébredése után nem hittük volna, hogy Anthony Hopkins nélkül is működhet egy Hannibal-sztori, ám Mads Mikkelsen és Hugh Dancy közreműködésével Bryan Fuller bebizonyította 2013 és 2015 között futott sorozatában, hogy ez lehetséges.
Hannibal Lecter karakterének megalkotója, Thomas Harris 1940. április 11-én született a Tennessee állambeli Jackson városában. Gyerekkorát a Mississippi állambeli Rich városában töltötte, ahol édesapjának farmja volt. A texasi Wacóban a Baylor Egyetemen angol nyelvet tanult, 1964-ben diplomázott. Egyetemi évei alatt a Waco Tribune-Herald című lapnak dolgozott, majd egy ideig Európában utazgatott, hazatérve pedig New Yorkba költözött, ahol az Associated Press bűnügyi tudósítója volt. Munkája nagy hatással volt későbbi írói pályájára, hiszen ennek hatására kezdett írogatni különböző magazinok számára fiktív krimiket. Magánéletéről keveset lehet tudni, ugyanis kerüli a nyilvánosságot, nem vesz részt könyvbemutatókon vagy író-olvasó találkozókon, és csak nagyon ritkán ad interjút. Az egyetemi évek alatt összeházasodott egy Harriet nevű diáktársával, akivel született egy közös lányuk, Anne, viszont még a '60-as években elváltak. Jelenleg a floridai Miamiban, valamint New York-i Sag Harborban, él partnerével, Pace Barnes-szal.
A Thomas Harris műveit kifejezetten formabontó módon átértelmező Hannibal sajnos minden eredetisége és zsenialitása ellenére 3 évad után kaszát kapott, pedig a 4. etapban Lecterhez és Will Grahamhez csatlakozott volna Clarice is. Ebből egyelőre úgy tűnik, nem lesz semmi, ám ha mégis, addig be kell érnünk a CBS február 11-én indult szériájával, ami nemcsak Anthony Hopkisnt mellőzi, hanem magát Hannibalt is, és a fiatal Starling ügynököt állítja a centrumba. De vajon a Buffalo Bill-féle traumatikus ügy után még inkább lelkileg sérültté vált nő elég erős karakter ahhoz, hogy elbírjon egy egész szériát a hátán? Lehet rá esélye, de a Clarice legelső része erről még nem győzött meg minket. Azt beszélik a bárányok, avagy erről szól a sorozat Alex Kurtzman ( Star Trek: Discovery) és Jenny Lumet ( A múmia) sorozata tehát A bárányok hallgatnak történései után veszi fel a fonalat: 1993-ban, több mint 1 évvel Buffalo Bill elfogása, illetve lepuffantása után járunk. Clarice Starlingnak sikerült megmentenie Ruth Martin szenátor lányát, Catherine-t, és ezzel a tettével ugyan kivívta a szenátornő elismerését, de az FBI-ét nem igazán.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenderfélék témájú kategóriát. Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) A szenderfélék (Sphingidae) a valódi lepkék alrendjébe tartozó Heteroneura alrendág Sphingoidea öregcsaládjának családja. Mintegy 800 fajt magában foglaló lepkecsoport. Megjelenésük [ szerkesztés] Megjelenésük hasonlít a bagolypillékhez. A nyúlánk testű, karcsú, erőteljes lepkéket sűrű sötétszürke szőrzet borítja. Az első szárnyaik keskenyek és hosszabbak, mint a hátsók. A mellékszemek [2] hiányoznak. A pödörnyelv (szívóka) rendszerint jól kifejlődött, néha feltűnően hosszú. A csáp az európai fajokon legtöbbnyire orsóidomú, a végén gyakran finom kampócskával. A csáp felső része pikkelyes, alsó része szőrös, a hímé csomósan álló szőrpillákkal borított. A hengerded alakú, tizenhatlábú, rendszerint rikító színű szenderhernyók az utolsó előtti testszelvény háti részén hátrafelé görbült (néha csak gombszerű, tompa kiemelkedéssel helyettesített) "farszarvat" viselnek. Bábozódáskor a földbe húzódnak, kis üreget simítanak ki maguknak.
A KACSAFARKÚ SZENDER A "MAGYAR KOLIBRI" 2021-ben az év rovara a kacsafarkú szender. A "szender" szót Frivaldszky Imre 19. századi természettudós használta először. A lepkék ezen családját másképpen "zúgólepkéknek" neveztek. Frivaldszky a nyelvújítóktól megihletve nagyon sok rovar nevet alkotott (az ő alkotása pl. a cincért is). A Szender szó arra utal, hogy a lepkefaj akkor kezd repülni, amikor a természet elcsendesedik, elszenderedik, míg napközben ezek a rovarok "szenderegnek" és ilyenkor nehéz őket felébreszteni. A szender kacsafarka egy, a potroh végén található fekete-fehér farpamacs, amit repülés közben kormánylapátnak használ. A szenderek a lepkék között a legjobb repülőnek számítanak, egyes fajok vándorlásuk során akár több ezer kilométert is megtehetnek, és a mediterrán területekről induló vándorútjuk során akár Svédországig és a Brit-szigetekig is eljuthatnak. Nálunk április és október között lehet vele legtöbbször találkozni, hozzánk a Földközi-tenger térségéből érkeznek, de a klímaváltozás miatt már egyre többször áttelelnek, leginkább az ország délnyugati területein.
Méretében és repülési stílusában is hasonlít a kisebb kolibrikhoz. Ugyanolyan elképesztő sebességgel (másodpercenként 80-szor) csapkod a szárnyaival és a többi lepkétől eltérően nem száll le a virágra, hanem kolibriszerűen egy helyben lebeg, miközben nektárt szívogat. Mindezt villámgyorsan teszi, néhány perc alatt száznál is több virágot meglátogat, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van. Gyors cikázó repülése közben folyamatosan érzékeli a saját helyzetét, repülési irányát, ebben legfőképpen a csápja segíti, amelyen elmozdulást érzékelő szőrök helyezkednek el. Ezek az érzékszőrök nyújtanak információt a gyors elmozdulásokról, míg a lassabb mozgásoknál látására támaszkodik. A kacsafarkú szender hímje és nősténye egyforma kinézetű. Szárnyfesztávolsága 40–50 mm, így a hazai szenderek között viszonylag kicsinek számít. Pödörnyelve olyan hosszú, mint a teste (nagyjából 30 mm). Amikor épp nem táplálkozik, akkor spirál alakban felcsavarja. Feje, tora, potrohának elülső fele felül egyszínű barnásszürke, alul piszkosfehér és sötétszürke pamacsot hordoz ("kacsafarkat") Szaporodása… A párosodás után a nőstény felkeresi a hernyó tápnövényét (leggyakrabban galaj, és csillaghúr fajokat), hogy petéit lerakja.
A Magyar Rovartani Társaság nyílt szavazással a kacsafarkú szendert választotta 2021-ben az év rovarának, a fajról Dr. Tóth Balázs biológust, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének segédmuzeológusát kérdeztük. Boris Roessler / dpa / AFP Kacsafarkú szender A lepke és a hernyó is egyedi A lepkék rendszertani rendjébe mintegy 170 ezer fajt sorol a tudomány, és jó eséllyel még ugyanennyi vár felfedezésre. A szenderek a lepkéken belül alkotják a szenderfélék családját több mint 1600 ismert fajjal, ezekből hazánkban 20-szal találkozhatunk. Még ennél is kevesebb, 15 azon fajok száma, amelyeket "hazai lakosnak" tekinthetünk, magyarán nem csak vonulásuk során töltenek el itt több-kevesebb időt, hanem Magyarország területén szaporodnak, és alkalom adtán át is telelnek. Ilyen a kacsafarkú szender is. A szenderek vastag csápjai és nagy szemei, nagy és erős, mégis áramvonalas – a has és a hát oldaláról is enyhén lapított, mindkét végén elkeskenyedő – testük alapján könnyen azonosíthatók.
Röpte rendkívül gyors. Megfigyelték, hogy négy perc alatt, több mint négyszáz ibolyavirágot látogatott meg. Jelentős szerepük van a virágok beporzásában. [1] Hernyói főképpen galajféléken táplálkoznak, zöld színűek, világos hosszanti csíkokkal és kékes farkocska díszíti. Lepke alakban telel át pincékbe, barlangokba húzódva. A kacsafarkú szender petéje, a hernyója, és a bábja. Kifejlett példány Egy szender a levendula nektárját szipkázza Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Bundás kolibri., 2013. augusztus 15. (Hozzáférés: 2017. június 22. ) Források [ szerkesztés] Állat és növényhatározó természetjáróknak Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék (A Collins Gem Guides sorozat magyarra fordított könyve). Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 103. További információk [ szerkesztés] Moths and Butterflies of Europe and North Africa: Macroglossum stellatarum'.
Túlzás nélkül állíthatjuk azt is, hogy szépek. Wikipedia Kacsafarkú szender hernyója Éjjel-nappal csak esznek és esznek, de gazdasági kárt nem okoznak, a leggyakrabban galaj-, müge- és csillaghúrfajokat fogyasztanak. Amikor pedig eljön az idő, a talajon növényi törmelékek közé vagy kövek alá bújva bebábozódnak, az első, itthon született generáció júniusban bújik elő lepkévé fejlődve. "Szüleik" ezt már nem élik meg, még tavasszal elpusztulnak, de mivel a bevándorlás folyamatos, bárhol és bármikor láthatunk kacsafarkú szendert. A nálunk fejlődött első nemzedék is megteszi a kötelességét, utódaik szeptemberre válnak imágókká. De ha meleg az év, fejlődésük felgyorsul és három generáció is kirepülhet – jegyzi meg a szakember. A tavaszi lepkék nyárra elpusztulnak, az őszi népesség tagjai pedig általában visszavonulnak délre, de magyar viszonyok közt is áttelelhetnek, amennyiben találnak erre alkalmas, fagymentes helyet. A klímaváltozás eredményeként erre egyre nagyobb az esély, és a melegedő környezetben egyébként is egyre több kacsafarkú szendert láthatunk magunk körül.