2022. április 7. Arany János egyik elhíresült mondása a fenti mondat, amely egyesek szerint a szájából hangzott el, míg mások szerint a tollából származik. A fene sem gondolta volna. A közhiedelem szerint Arany akkor mondta ezt, amikor az egyik saját versével kapcsolatban olyan értelmezéssel szembesült, amelyet ő soha nem akart kifejezni. A megalapozatlanul neki tulajdonított jelentés kigúnyolása volt tehát a " gondolta a fene ". Mindez azonban nem támasztható alá hiteles forrásokkal. Arany sógora, Ercsey Sándor, teljesen másképp emlékezett vissza a történetre. Véleménye szerint Arany a Budapesti Szemle című folyóiratot olvasva a széllapon tette a következő megjegyzést: várt a f… valamit. Az irodalomtörténészek között nincs egyetértés abban, hogy a fene szó miért lehetett kipontozva a széljegyzetben. Gondolta a fene | 168.hu. Arany ugyanis több levelében is kiírta ezt a kifejezést, amely egy meglehetősen durva szónak számított a korban. Előfordulhat, hogy Ercsey Sándor a szemérmes Arany imázsát kívánta erősíteni azáltal, hogy azt állította, maga a költő pontozta ki a szót, de az sem kizárt, hogy a fenénél még durvább, f betűvel kezdődő kifejezés szerepelhetett a lapszélen.
Az építkezést az SZDSZ-es értelmiség hatalmas médiatúlsúllyal próbálta ellehetetleníteni 2022. 03. 15. 06:59 2022. 18. 13:48 Gyurcsány Ferenc önleleplező, nehezen felejthető szavai néhány hónapja jelentek meg: "Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot. Így van ez rendjén. Higgadtan, racionálisan, szárazon. " Vidnyánszky és társai minden értelemben földönfutók lesznek – még a szóhasználatban is az ötvenes évekbeli Szabad Népet idézi a kinyilatkoztatás, hát még tartalmában. Gyurcsány történelmi jelentőségű kirohanása – ahogy a progresszívek mondják – ordas eszméket idéz. A legvadabb kommunista időkben tettek százezreket földönfutóvá osztályalapon. Ez az ideológia rendelte el a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színház felrobbantását is a hatvanas évek elején, hogy újra kóborlásra kényszerítse a társulatot. A Nemzeti Színház méltatlan története húsz éve zárult le, végre megnyithatta kapuit az új Nemzeti Színház Budapesten, a Duna-parton.
A komikus eposzban fellelhető valamennyi kelléket (segélykérés, seregszemle, haditanács, párbajok, csodás alvilágjárás stb. ) nem sikerült dinamikusan bemutatni, a hangsúly inkább Csóri álmodozására, belső konfliktusára esett. Ám a túlzott allegorizáló szándék következtében a cigánysághoz hagyományosan kapcsolt motívumok (színes ruházat, ékszerek, beszédmód, tettlegesség, testiség, kántáló ima, könyörgés az Úrhoz, cimborálás az ördöggel, gondűző néptánc) szükségessége és értelme nem mutatkoztak meg egyértelműen, az persze kiderült, hogy az általában összetartó kisebbség igencsak széthúz, ha egy konc felett marakodnak. A vándorcigányok vezére hiába álmodott Cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről, a csúf valóságban Nagyida várában rekedt a magyar védőktől elhagyatva (Gerendi Márton, a vár kuruc kapitánya is elmenekült – Kozma Gábor Viktor). Mit tehettek az örökké vidám cigányok? A vajdaválasztás után örömünnepet rendeztek, hiszen ehhez értettek a legjobban. Sorsukkal megbékélve várták az osztrák gyilok sújtását… Ugyanakkor azt éreztem, hogy nincs konkrét ellenfél, Csóri magában elmélkedik, monodrámát látok, a többiek (a cigány jósasszony, Rasdi néne / Dundi asszony / Éva – Sebestyén Erika – és a várvédő cigányok: Akasztó, Nyúlláb, Degesz, Vigyori, Kolop, Gyügyü, Pityke, Toportyán, Bugyi, Káka, Habók, Irha, Diridongó, Süsü, Juhgége, Hubi, Csucsuj, Csimaz, felváltva: Gaál Attila Csaba, Bélai Marcel) csak az ő dilemmáit hivatottak több oldalról megvilágítani, mint afféle belső hangok.
Kaposvár, 2019. május 11., szombat (MTI) - A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó plein air festészet magyar megteremtője, Szinyei Merse Pál (1845-1920) alkotásaiból nyílik kiállítás május 17-én Kaposváron. A nagyközönség a művész 74 festményét és 21 grafikáját csodálhatja meg az Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában - mondta Géger Melinda művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI érdeklődésére. Jelezte, a tárlat augusztus 14-ig látogatható, anyagának döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, szegedi, miskolci, győri, pécsi köz- és magángyűjteményekből érkezik a somogyi megyeszékhelyre. Kiemelte, hogy a Szinyei impressziói című kiállítás a művész teljes életművét felöleli, az érdeklődők a mester alapművei közül megtekinthetik több mitológiai témájú képét, valamint a Faun, a Gesztenyefa című alkotását és a Majális vázlatát is. Különlegesen szép kiállítás lesz - mondta Géger Melinda, megjegyezve: a Szinyei-tárlatok meglehetősen ritkák, mert a művésznek kevés képe van, azok nehezen érhetők el, kevesen vállalkoznak arra, hogy "összeszedjék" egy kiállításra.
Ez az az időszak, amikor Európa-szerte az impresszionizmus és a realizmus válik kordivattá, Magyarországon viszont még tovább élt a romantika világa, melynek jellemzője, hogy mindig nagy témákat, nagy eszméket dolgoz fel. Ez lehet az oka annak, hogy Szinyei Merse Pál festményei nem győzték meg a kritikusokat. A kép monumentális méretű, de a nagy mérethez nem kell feltétlen nagy téma, vagy, ahogy Szinyei fogalmaz, nem mást akart lefesteni, mint: "egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társaság élvez…" Szinyei Merse Pál: Majális – 1873 Ha még kiélveznétek a február végét, valamilyen romantikus programot kerestek a párotokkal, vagy csak már nagyon várjátok a tavaszt, akkor szívből ajánlom Szinyei Merse Pál kiállítását, nem fog csalódást okozni. Február 20-ig még látogatható! A képek forrása:
Tájékoztatás a Szinyei-kiállítás látogatásával kapcsolatban Kedves Látogatóink! A kényelmes és gördülékeny látogatás érdekében az alábbiakban összegyűjtöttük Önöknek a 2022. február 20-ig nyitva tartó, Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete című tárlattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: A nagy érdeklődésre való tekintettel a Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című időszaki kiállítás 2022. február 18-án pénteken 10. 00 és 20. 00 óra között látogatható (pénztárzárás: 19. 00). 2022. február 19-én szombaton és 20-án vasárnap 10. 00 és 21. 30). Az esti nyitva tartás kizárólag az időszaki kiállítást érinti, az állandó kiállítások változatlanul 10. 00-től 18. 00-ig lesznek nyitva (az utolsó jegykiadás az állandó kiállításra: 17. 00). Amennyiben tehetik, javasoljuk, hogy a tárlatot hétköznapokon látogassák. Felhívjuk látogatóink szíves figyelmét továbbá arra, hogy biztonsági okokból a kiállításra kiadható jegyek száma korlátozott. A nyitvatartás magas látogatószám esetén műtárgybiztonsági okokból előrejelzés nélkül is változhat.
A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének, Szinyei Merse Pálnak életművéből nyílt egy nyolcvan vázlatot, grafikát és festményt bemutató kiállítás Nyíregyházán. A Kaposvár után a szabolcsi megyeszékhelyre érkezett, a Szinyei impressziói című tárlat november 24-ig látható a Jósa András Múzeumban. A kiállítás a Nemzeti Galéria, valamint hazai köz- és magángyűjtemények anyagaiból állt össze – közölte Rémiás Tibor, a múzeum igazgatója. Elmondta, hogy például a Forgószél, a Vadregényes táj és a Szinyei Merse László portréja című festmények alkotójának műveiből ilyen jellegű válogatás még nem volt látható eddig Magyarországon. A szigorú biztonsági intézkedések mellett berendezett anyagot múzeumi regisztrációval és időpontfoglalással tekintheti meg a közönség, óránként ötven látogatót tud majd fogadni az intézmény. A nyíregyházi tárlat első termében sok kisebb képet és vázlatot, a második, harmadik és negyedik pedig teremben már a nagyobb méretű, "második korszakbeli" tájképeket és festményeket tekinthet meg a közönség.
A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően olyan Szinyei-művek is bemutatásra kerülnek, melyek csak ritkán láthatók. A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. A tárlat a Szinyei 20. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul, amelyben a festő és művei reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg. A kiállítást eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából tervezte megrendezni a Magyar Nemzeti Galéria. A világjárvány azonban felülírta a múzeum tervét, így a tárlat most, 2021 őszén valósulhat meg. A belépővel az aznap nyitvatartó állandó kiállítások is látogathatók.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.