A MAGYAROK ŐSHAZÁJA AMERIKA: (Hevila-Ophir. Paradicsom. Madja. Amazonok); • II. ATLANTIS, A MÁSODIK HAZA: (Az Amazonok áttelepszenek Atlantisra - Jégkorszak. Diluvium. ); • III. VÁNDORLÁS KELET FELÉ: (Pelasgok - Ibér-szikanok. Ibér-szikanok Európában. - Magyarok Afrikában. - Magyarok Egyiptomban. ); • IV. MADJA-MÉDIA ÁZSIÁBAN: (Maiotia. - Média. Elam. ), • V. ÁZSIÁBÓL VISSZA NYUGAT FELÉ: (Hikszoszok. - Athenae); • VI. A TRÓJAI HÁBORÚ: (Gigantomachia - Trója. ); • VII. A BALKÁNI MAGYAROK SORSA: (Magyarok a Balkánon. A balkáni magyarság. - Sicambria. Etruszkok Erdélyben. A lófők. ); • VIII. MÁS TÖREDÉKEINK: (Dearat. - Az afrikai Magyarország. - Nagy Sándor. - Árják Itáliában. - Germánia és Gallia. ); • IX. NAGYMÉDIA BUKÁSA: (Média-Elam. - Phaiakok. - Sarmaták. - Ibéria. ); • X. FAJUNK JELLEMVONÁSAI, MŰVELTSÉGE ÉS NYELVE: (Nyelvi rokonságunk. ); • XI. ŐSI SZAVAINK: JEGYZETEK; " A Magyarok Eredete " című ezen kiadványt a turáni népek feltételezett őshazájának keresésével kapcsolatos tanulmányok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
Genetikai vizsgálatokkal kutatná Szőcs Géza, a második Orbán-kormány kulturális államtitkára a magyarok eredetét, vagyis DNS-vizsgálattal találná meg a legközelebbi rokonainkat, tesztelve a finnugor-elméletet is. Ez azonban egyszer már megtörtént. Szőcs Géza kulturális államtitkár nemrég bejelentette, hogy a Julianus-program keretében - néhány fős genetikai kutatócsoport - segítségével DNS-vizsgálattal térképezné fel legközelebbi rokonainkat. A HVG Portré -interjújában (HVG 2010/23) az erre vonatkozó kérdésére azt válaszolta: szigorúan tudományos alapon fogna hozzá. "Anakronisztikusnak tartom, hogy a nemzeti tudatot még ma is egy szerencsétlen – mert kizárólagos – finnugrista elmélet dogmái közé próbálják beszorítani. Különben nem gondolom, hogy ha rokon népekre bukkannánk, ez egyben összeborulásos testvéri viszonyokat jelentene. Szerintem például ma a magyarsághoz genetikailag legközelebb álló népek egyike a román" – áll a lap interjújában. Az Indexnek pedig úgy fogalmazott: "Amitől félek, vagy inkább bosszant és idegesít, az az, amikor intellektuális energiákat pazarolnak értelmetlen vitákra, és ütköztetnek olyan nézeteket, amelyeknek csak névleges közük van a valósághoz, jelen esetben a múlt idejű valósághoz.
A magyar nép eredetére elsősorban a nyelvtudomány ad választ, amely a múlt századtól aprólékos munkával derítette fel a magyar nyelv származását és rokoni kapcsolatait. Az, hogy a magyar nyelv is egy a finnugor nyelvek közül, úgy értelmezendő, hogy volt valaha egy nép, mely nagyjában egységes nyelvet beszélt, az úgynevezett finnugor alapnyelvet. Ennek a nagy területen szétszórtan élő népnek nyelvében nyelvjárások keletkeztek, ezek idővel - főleg az egyes csoportok szétszóródásával - annyira eltávolodtak egymástól, hogy külön nyelvekké fejlődtek, melyek között a kölcsönös megértés fokozatosan lehetetlenné vált. A nyelvrokonság tehát annyit jelent, hogy a magyar és a többi finnugor nyelv közös őstől származik, valaha egymással azonosak voltak, a területi szétszóródás következtében eltérő nyelvfejlődés azonban annyira szétválasztotta őket, hogy rokonságukat csak tudományos módszerrel lehet igazolni. Azt sem árt tudni, hogy az összehasonlító nyelvtudomány itt nem részletezhető bonyolult módszerei, megállapításai, törvényszerűségei körülbelül ugyanolyan szilárdak, mint a természettudomány tételei.
Egyébként magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját, és úgy gondolom, a kíváncsiság az egész emberi civilizációt és kultúrát meghatározó és mozgató erő. Nem szabad a kíváncsiság jogát elvitatni magunktól vagy másoktól". Szőcs Géza Szőcs Géza azonban nyitott kapukat dönget. A Bálint Csanád régész-akadémikus vezetésével 2000 és 2008 között zajló kutatás ugyanis éppen ezt vizsgálta. Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézete és az akadémia Régészeti Intézetének etnogenetikai kutatása ugyanis két évvel ezelőtt ért véget, s ennek eredményeit a Magyar Tudomány októberi számában publikálták is: Genetika és (magyar) őstörténet: a közös kutatás kezdeténél címmel. A kutatás X. századi magyarországi emberi és állatcsontok genetikai jellegzetességeit vizsgálta. Bálint Csanád akkor azt írta: "a genetika segítségével sem »fejtettük meg« a magyar eredetkérdést, és az nem is »fejthető meg«" Lapunk munkatársa akkor Nyereg alatt puhított magyar DNS-ek címmel számolt be erről.
Bodza pálinka. bodza pálinka A bodza pálinka készítés titkainak feltárása előtt, talán ismerkedjünk meg először magával a növénnyel. Manapság, ki ne ismerné a bodzát? ( Sambucus) Illatos virágát, a belőle készíthető üdítő szörpöt, vagy a bogyójából készült ízletes, és egészséges lekvárt, vagy szintén ebből a gyümölcsünkből készülő, bodza pálinka jótékony hatásait? Ez a növény Közép-Európában így hazánkban is mindenütt gyakori cserje. Fellehetőségi helyei: erdőszéleken, kevéssé háborgatott területeken találkozhatunk vele. A bodzát már a görögök és a rómaiak is ismerték, a germánoknál pedig már nagy tiszteletnek örvendett. Napjainkban már termesztik is, Európa több országában – köztük hazánkban is egyre nagyobb számban találkozhatunk vele. Sokféleképpen felhasználható gyógynövény: nemcsak virágát, hanem érett bogyóit és leveleit is gyűjtjük. Mikor gyűjtsük? Hogyan gyűjtsük? Bodza cefre készítése házilag – Betonszerkezetek. A bodza május közepétől, június végéig virágzik. A virágszedés időpontját akkorra jó időzíteni, mikor a külső virágok már kinyíltak, a belsők viszont még bimbósak.
Kevergessük át párszor, majd szűrjük le az egészet. Keverjük el benne teljes oldódásig a kristálycukrot, majd hagyjuk langyosra (max. 30 fok) hűlni az egészet. Ezt követően öntsük bele egy ötliteres befőttes üvegbe, majd adjuk hozzá a citromsav at, vagy borkősav at (én személy szerint jobban szeretem a citromsavat, mert a borkősavat is természetes anyagokból állítják elő, de annak kivonásához kénsavat használnak, és az nekem annyira nem szimpatikus). Amikor a savat hozzáadjuk, már semmiképpen sem legyen fém edényben, mert a sav olyan fémsókat oldhat ki az edényből, amelyek károsak lehetnek az emberi szervezetre. Amikor már benne van az ötliteres üvegben, vagy demizsonban, vagy ballonban, vagy akármiben, amiben erjeszteni fogjuk, akkor vegyünk ki belőle néhány decinyit, és ha már nagyon kihűlt volna, akkor melegítsük vissza 30 fokosra nagyjából, majd adjuk hozzá a porélesztőt. Hagyjuk kicsit, hogy ezek jól elszaporodjanak benne. Bodza pálinka készítése otthon melege. Ennek bizonysága, hogy szépen felhabzik, egy szürkésbarna habréteg alakul ki a tetején.
Az átfejtésre és a többszöri szűrésre viszont fordítsunk nagy gondot, hogy a szemnek is szép legyen a kész likőr. Ne édesítsük: biztos, hogy nem mindenki kedveli majd a markáns és karakteres italt, de aki megszereti, rajongójává válik.
2015. 05. 14 16:17 A bodza már virágzik, és az akác is ontja virágait. Néhány évvel ezelőtt, kipróbáltam, hogy milyen párlat nyerhető belőlük. Ha Téged is érdekel, olvassa tovább.... /bodza-es-akacvirag-parlat/ Vissza
Mi nem vagyunk ennyire maximalisták, ezért mi, amikor már áttetsző, le szoktuk fejteni, és palackozzuk (ezt ezúttal 2014. 05-én tettük meg). Korábbi boraink tapasztalatai azt mutatják, hogy az átlátszó szintre történő teljes leülepítés legalább fél év. Mi ennyit nem tudunk várni, mert kellenek az ötliteres üvegek. :-) Nekünk a palackokban ülepszik tisztára. ;-) A képen is látható, hogy ennek a bornak nem volt sok üledék az alján. Palackozás után nekünk ebből az ötliteres üvegből 5 db 0. 75 literes és 2 db 0. 5 literes borosüveget sikerült megtöltenünk, és maradt még egy-két decinyi, amit helyben megittam. Tehát az 5 literből 4. 8 liter lett, ami nagyon jó arány. A recept könyvből (Bencsik Klára - Koronczai Magdolna: Házi befőzés, tartósítás / Kossuth Könyvkiadó - 1995. ) való, amit a feleségem édesanyjától kaptam kölcsön. Ezen receptünk (is) - nagy örömünkre - megjelent az Erdélyi Konyha lapcsalád Boszorkánykonyha című lapjának II. Bodza pálinka készítése otthon 1978. évfolyam, 1. (5. ) számában.