1865-ben választották meg titoknokká. A titoknoknak (1870-től főtitkárnak) olyan kötelességei voltak, mint például az ülések összehívása, gondoskodás felolvasókról, postabontás és iktatás, válaszolás. Aranynak örök szívfájdalma volt, hogy nem maradt ideje a költészetre. Arany János 1856-ban kis bőrkötésű könyvet kapott ajándékba Gyulai Páltól, melynek kapcsos zárát kulccsal lehetett zárni. A "kapcsos könyv" alkalmas volt arra, hogy Arany János a legbelső magánügyeit írja bele – így pl. keserűségét az akadémiai főtitkári lakás bonyodalmai miatt vagy unokája, Szél Piroska sorsa iránti aggódását. 1877-ben, megszabadulva a hivatali munkától, saját kedvtelésére kezdett verseket írni, s ezek egytől egyig itt találhatók, élükön ezzel a bejegyzéssel: "Új folyam. Arany jános szülei neve. 1877. Őszikék. " Betegsége 1878 áprilisában ismét jelentkezett, de már súlyosabb alakban, majd 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, és 24-én temették el.
Nagykőrös 10 évig tanított lelkiismeretesen és alaposan. Ezt bizonyítja Arany Jánosról elnevezett rengeteg épületünk és, hogy ezt a várost sokszor emlegetik Arany János városa ként és mi erre büszkék vagyunk. Arany Jánost beválasztották a Magyar Tudományos Akadémiaba (MTA). De szorgalmas munkáját megszakított a lánya halála és ezért otthagyta munkáját. Az írás sokáig nem fojtatta, hisz egy gyermek elvesztése feldolgozhatatlan fájdalommal jár. Utolsó éveit a Margit-szigeten irogatva kapcsos könyvével töltötte, ami később az Őszikék című verseskötet nevét kapta. Végül a Petőfi-szobor 1852. Arany jános szüleinek neve. október 15. -i avatásán megfázott és tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott, és néhány nappal később, 1882. október 22-én, Budapesten hunyt el.
Arany János élete és munkássága rany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára. Szülei tizedik gyermeke. 14 éves korától segédtanító, a debreceni kollégiumban tanul, majd 19 évesen vándorszínésznek csap fel. 1836–39: Szalontán tanár, 1840-től jegyző. Felesége Ercsey Julianna, gyermekei: Juliska és László. 1847-ben másodszor nyeri el a Kisfaludy Társaság pályázatán az első díjat. Műve, a Toldi sikert hoz számára, és Petőfi barátságát is megszerzi. A szabadságharc után Geszten nevelősködik, majd 1851-től 1860-ig Nagykőrösön tanít. 1860-ban Pestre költözik, folyóiratokat indít, 1870-től az Akadémia főtitkára. Élete végén sokat betegeskedik, de költészete legszebb lírai alkotásai, az Őszikék ekkor születnek. 1882-ben Budapesten hal meg. Arany János élete (1817-1882) – Erinna Irodalmi Tudástár. Színészi pályája Tizenkilenc éves volt, amikor egy vándortársulathoz csatlakozva elvergődött Szabolcsba, Szatmárba és Máramarosszigetre. Különös, fojtott kalandvágy, a szürke hétköznapoktól való menekülés vágya hajthatta, mint ahogy néhány év múlva Petőfi is beleszédült a festett világ káprázatába.
Világos után egy ideig bujdosni kényszerült, majd 1850-ben házitanító lett Geszten, a Tisza családnál. Szemléletének ellentmondásaira jellemző, hogy a bukott forradalmat kétféleképpen értékelte: elégikusan és ironikusan. 1851-ben Arany tanár volt a nagykőrösi gimnáziumban. A hely parlagiassága feloldhatatlan ellentmondásba került tehetségével. Csak 1860-ban sikerült felköltöznie Pestre. Belső feszültsége lírai versek írására ösztönözte. Lírája ebben az évtizedben bontakozott ki legsokoldalúbban. Mélyen átélte a polgárosodó világ elidegenedését. Szegedi Arany János Általános Iskola. Ettől fogva egész haláláig keveset dolgozott, mert egészsége meggyöngült: 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg. 1870-ben operálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett, de gondos étrendjének köszönhetően néha még hivatalos állását is folytatta. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét.
A pályázat szövege: "Készítessék kőltői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakain élő történeti személy, pél. : Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja: nov. 26. 1846. Jutalma 15 db arany. " A Toldi már egyöntetű győzelmet aratatott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Ezidőtől kezdve folyamatosan írogatott az Életképekbe és a Pesti Divatlapba kisebb költeményeket. 1847-ben készítette el Toldi estéjét és mellette Murány ostromát. Arany jános szülei – Betonszerkezetek. Petőfivel szoros barátság alakult ki. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum. 1848–49-ben néhány közéleti helyzetdalt írt (Nemzetőr dal), de nem hozott létre jelentékeny esztétikai értéket, mivel a közösségi hangnem távol állt szubjektív líraiságától.
1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett. 1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét, lapokat szerkesztett. 1865-től volt az Akadémia titkára. Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tízévi hallgatás következett költői pályáján. 1870-ben az Akadémia főtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó megbízatásról hét év múlva mondott le. 1877-től tavasztól őszig a Margitszigeten írással tölti idejét. 1882-ben halt meg. 2013. Arany jános születési helye. november 5. kedd 23:00-kor
Látnivalók a környéken Aquaworld Élményfürdő Budapest Budapest Európa egyik legnagyobb fedett vízi témaparkja egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak. SEGWAYGUYS Budapest Vegyen részt egy városnézésen Magyarország legnagyobb segway flottájával! Iparművészeti Múzeum A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50. Bölcsészettudományi Kar. 000. -Ft-ot szavazott meg "műipari tárgya... Dohány utcai zsinagóga A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Mátyás-templom A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék... Szent István Bazilika A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk.
A Károli Gáspár Református Egyetem egyszerre nagy múltú (jogelőd alapítása: 1855) és fiatal egyetem (jelenlegi nevén 1993 óta működik), így ötvözi a református oktatás hagyományait és a szakmai megújulás iránti nyitottságot. Közel 8000 hallgató öt karon (Állam- és Jogtudományi, Bölcsészet- és Társadalomtudományi, Hittudományi, Szociális és Egészségtudományi és Pedagógiai Kar) folytathatja a tanulmányait.
A szakemberek elmondták: számtalanszor találkoztak olyan bölcsész munkakeresőkkel, akik nem vették komolyan magát az álláskeresést, az állásinterjút. "A két kérdés, amire kapásból tudni kell felelni: miért jelentkeztél hozzánk? Miért gondolod azt, hogy te lennél a legjobb a meghirdetett állásban? Rádió 88 Szeged. A legfontosabb kompetencia, az hogy komolyan vegyük az álláskeresést" - mondta el Zács Kristóf Talent Researcher a Diageo-tól. Termékek vagyunk az álláskereső piacon, és meg kell tanulnunk jól eladni magunkat –hangzott el sokszor a nem annyira új keletű mondat a kerekasztal beszélgetésen. A HR- és kommunikációs vezetők egyetértettek abban: a rendszerszemlélet és a problémamegoldó képesség, nagyfokú interperszonális kommunikáció és az idegen nyelvek ismerete az, amiben a bölcsészek előnyben lehetnek munkakereséskor. A versenyszféra szakemberei a coaching – ot és a mentorként való elhelyezkedést emelték ki, mint bölcsészkarrieri lehetőséget. A további előadásokból az is kiderült, hogy a cégek HR munkatársai elsősorban a gyakorlatlanságot, a valóságtól való elrugaszkodást, a tisztelet és munkakultúra hiányát tartják a bölcsészek legsúlyosabb fogyatékosságainak.