Az olvasottság nem publikus. Tom Cruise, Pierce Brosnan, Jeremy Irons, Ralph Fiennes – hollywoodi hírességek egész sorának kölcsönzi a hangját a jelenleg szabadúszó színész. "Minden színpadi, illetve szinkronszerepben benne van az eddigi pályafutásom teljes lenyomata. Minden feladatra a teljes szakmai életemmel, a harminc év során gyűjtött tapasztalataimmal, megoldásaimmal készülök" – vallja Magyarország egyik legsokoldalúbb, legismertebb szinkronszínésze. A közkedvelt művész életében új fejezetet jelentett, mikor rendezőként is próbára tette magát. Kautzky armand szinkron e. Kautzky Armand A Balaton érezhetően nagy szerelem Ön és családja számára. Ez így igaz. Szegény családba születtem. Színész házaspár gyermekeként a nyaralás számomra legfeljebb szakszervezeti üdülőkben töltött napokat jelentett. A Balaton akkor még kimaradt az életemből. A fiam születése után egy véletlen folytán vetődtünk el Balaton-felvidék azon részére, ahol később házat is vettünk, mert beleszerettünk a tájba, a hangulatba, az itteni életbe.
BALÁZS ANDREA SZÍNÉSZ, KOMIKA DEÁK FRUZSINA SZÍNÉSZ, NÉPZENÉSZ FARAGÓ JÓZSEF SZINKRONRENDEZŐ FARKASHÁZI RÉKA SZÍNÉSZ, SZINKRONSZÍNÉSZ HARCSIK RÓBERT SZÍNÉSZ, LOGOPÉDUS KAUTZKY ARMAND SZÍNMŰVÉSZ KÖKÉNYESSY ÁGI SZÍNMŰVÉSZ LIPPAI LÁSZLÓ SZÍNMŰVÉSZ NIKODÉM ZSIGMOND SZINKRONRENDEZŐ PÁL TAMÁS SZÍNÉSZ, ÉNEKES SZOKOL PÉTER SZÍNÉSZ ALEXITS FRUZSINA MAKEUP ARTIST BELÉNYESI ALEXANDRA FOTOGRÁFUS PALÁCSIK LILLA FOTOMŰVÉSZ, MODELL PETZ-MOLNÁR LÉNÁRD STYLIST, DIVATTERVEZŐ 1124 Budapest, Németvölgyi út 98. This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez nagyon megterhelő tud lenni. Este féltizenegy is lesz, mire hazaérek a színházból, és azt hiszem, beájulok az ágyba. (nevet) Holnap pedig kezdődik elölről az egész, délelőtt próba, napközben szinkron este pedig előadás. Ezek a napok most teljesen egyformák. Szerencsére a közönség meghálálja, és amennyire lefáraszt, ugyanannyira fel is tölt a színház, de még a szinkron is, hiszen mint ennél a sorozatnál, halálra röhögjük magunkat. (Lux Ádám, Kökényessy Ági és Kautzky Armand a Hangemberek című előadásban) A szinkron is tud rád úgy hatni, hogy a munka után is foglalkoztat és nyomot hagy benned? Ha valami nagyon megrázó, vagy szórakoztató, akkor akár napokig is viszem magammal a történetét, a lelki történését, sőt, még szoktam is mesélni a kollégáknak, hogy milyen élményem volt a szinkronban, vagy a rádióban. Igen, ezek a dolgok hatnak az emberre, ha akarom, ha nem. Hacsak néző vagyok, akkor is megérint, nem hogy így, amikor át is élem és teljesen magamévá teszem a figurát. Kautzky armand szinkron a youtube. Mi volt ilyen például?
Jávor Pált játszottam benne, ez is egy büszkeségem. Azt gondolom, hogy nincs olyan magyar ember, aki ne ismerne, milyen érzés az évtizedek alatti népszerűség? A népszerűség nagyon jó dolog, inspiratív, felelősséggel is jár. Van felém egy elvárás, egy image, amit kialakítottam és annak minden pillanatban meg kell felelni. Mivel ez egy évek alatt felépített ismertség, ehhez én évek alatt szoktam hozzá, élek vele együtt. Ha valaki nagyon gyorsan válik ismertté, abba belerokkanhat, de így ez abszlút természetes és jó. Bizonyára rengeteg rajongód van, nem beszélve, hogy az egy ország szerelmes a hangodba, voltak ebből vicces vagy akár kellemetlen helyzetek? Megosztanád velünk? Kellemetlenségem nem volt soha, csak pozitívat tudok mondani. A szeretet vesz körül állandóan, bárhová megyek, mindenki mondja, hogy mennyire kedveli a hangomat és ahogyan mondom, és ez nagyon klassz dolog. Kautzky Armand - adatlap - ISzDb. Azt szokták mondani, hogy a sikert sokkal nehezebb feldolgozni, mint a sikertelenséget, ez valóban így van? Nem akarok nagyképű lenni, de alapvetően nem vagyok sikertelen ember, nem tudom, milyen azt feldolgozni, sikert folyamatosan dolgozom fel, nagy örömmel és élvezettel.
– A minőségi szinkronizálásért!, pub-1125228124325636, DIRECT, f08c47fec0942fa0
2011. december 04. A róla elnevezett téren álló épület falán találjuk Kandó Kálmán szolnoki emléktábláját. Tudja, hogy merre keresse ezt a teret? A közterületet megtalálva sem biztos, hogy észreveszi az emléktáblát. Ha pedig elolvassa, talán önben is felmerül néhány kérdés. Kandó Kálmán szolnoki emléktáblája a Tallinn városrészben - az egykori Vosztok lakótelepen -, a valamikori Tallinn mozi épületének falán található. Az emléktáblán szereplő szöveg szerint, azt 1988-ban állíttatta a TITÁSZ Szolnoki Üzemigazgatósága, mégpedig a magyarországi közcélú villamosenergia-szolgáltatás 100. évében. Ganz Holding - Korszakalkotó találmányok. (Lehet, hogy nem is Kandó emléktábla? ) Kandó Kálmánról pedig megtudjuk, hogy a hazai villamosítás nagy egyénisége, a vasútvillamosítás úttörője. De miért kellett abban a centenáriumi évben éppen ott - akkoriban a Vosztok úton -, éppen Kandó emlékére táblát elhelyezni? (A fiatalabban kedvéért pedig: mi az a TITÁSZ? ) Kezdjük azzal, hogy Kandó Kálmán vitathatatlanul az egyik legnagyobb magyar feltaláló, akinek ötletei és szabadalmai nemcsak itthon ismertek.
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13. ) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Kandó kálmán találmányai. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
1800. január 11-én Komárom megyében, Szimőn született az egyik legnagyobb fizikus feltalálónk, Jedlik Ányos, aki benedekrendi szerzetestanárként kezdte pályáját. 1839-ben lett a pesti tudományegyetem fizika-mechanika tanszékének professzora. Kandó Kálmán emléktábla?. Jedlik Ányos a fizika számos szakterületével foglalkozott, azonban főként az elektrotechnika érdekelte. Számos találmányai közül a fontosabbak: az elektromotor őse a " villamdelejes önforgony ", az " egysarkú villanyindító ", azaz dinamó, a villamos motorkocsi, a nagy ívkisüléseket, szikrákat létrehozó csöves " villámfeszítő ", az " aparatus acidularis " nevű szódavízgyártó gép. Az ő munkásságához tartozik a magyar finommechanikai műszergyártás alapjainak a megteremtése is. Jedlik találmányait nem szabadalmaztatta (mivel az ő korában Magyarországon még nem állt rendelkezésre nemzeti szabadalmi rendszer, ugyanis az első magyar szabadalmi törvény 1895-től Jedlik halálának évétől datálódik) ezért a tudománytörténet, főleg pedig a nemzetközi közvélemény sajnos, a mai napig nem kezeli tényleges érdemei szerint.
Tény, hogy két legnagyobb horderejű találmánya jelentőségét maga Jedlik sem ismerte fel időben. Az elektromos motor és a dinamó utóbb technikatörténeti mérföldkőnek bizonyult. Ezekkel a találmányokkal a villamosság kora köszöntött be, amelyet az általános emberi történelem "második ipari forradalom" fejezetcímen jegyez. Jedlik Ányos szép hosszú kort élt meg, 1895. december 13-án fejezte be földi pályafutását. 1942-ben Győr városa Jedliknek díszsírhelyet adományozott, melyen kedvenc zsoltáridézete áll: " "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk. 4-6-ossal Budapest legszebb terére – a Mechwart liget | Gardenista. " Legfontosabb eszközeire a Műszaki Múzeumban, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában vigyáznak. Munkásságáról a német Siemens Múzeum is megemlékezik. Emlékét több köztéri szobor és emléktábla őrzi. Nevét innovációs díj, társaság, egyetemi kollégium, középiskolák és több utca viseli. Források: Jedlik Ányos - Vílághíres feltalálóink - Kép forrása:
Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az I. világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 100 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül. A fázisváltós rendszerrel villamosított vonalon Komáromig 1932-ben indult meg a forgalom. A fázisváltós rendszer létrehozását már 1919-ben megfogalmazott tanulmányában eredményesen támogatta Verebélÿ László a MÁV Vasútvillamosítási Osztály vezetőjeként. A kísérleti mozdonyok próba időszaka alatt Kandó több külföldi felkérést is teljesített. 1926-ban megtervezte Európa akkor két legnagyobb teljesítményű egyenáramú gyorsvonati mozdonyát (2BB2 400) a Párizs-Orléans vonal számára. A teljességhez tartozik, hogy Kandó halála után, az általa kijelölt úton haladt tovább a villamos mozdony fejlesztés Ratkovszky Ferenc, és Mándi Andor irányításával.
A háromfázisú energia termeléshez és elosztáshoz a Ganznak rendelkeznie kellett megfelelő generátorokkal és transzformátorokkal. Ezek tervezése és gyártásuk beindítása ugyancsak Kandóhoz kötődik. Amikor Zipernowsky 1895-ben a műegyetemen tanszéki állást kapott, Kandó a szerkesztési osztály vezetője lett. Kandó számításai, és tervei alapján a legnagyobb teljesítményű AF gépek készültek az 1897 szeptemberében üzembehelyezett Etsch vízerőmű részére és Merano, illetve Bolzano városok villamosenergia-igényét elégítették ki. Kandó korai villamosgép-tervezői munkásságának csúcspontja azonban az indukciós motorok magyarországi bevezetése terén az FF jelzésű motorsorozat megalkotása volt. Ezek az 1899-ben tervezett, és évtizeden keresztül 300V, illetve 3000V névleges feszültségre készült, nagyon széles teljesítményhatárok között gyártott háromfázisú motorok a Ganz gyár legsikerültebb villamos gépei közé tartoztak. A teljesítmény egységre jutó súlyukkal általános nemzetközi elismerést arattak. Az indukciós motorok kiváló tulajdonságait megismerve, ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta.
1902. szeptember 4-én nyitották meg és másnap átadták a forgalomnak. Mivel elégedettek voltak a Ganz teljesítményével, 1903-ban három, majd 1904-ben további négy mozdonyt rendeltek. Az olasz kormány, az időközben államosított vasút nagyarányú villamosítását határozta el, azzal a megkötéssel, hogy a villamos berendezések és a járművek csak Olaszországban készülhetnek. A Ganzban meghatározó banktőke semmiféle kockázatot nem akart vállalni, és önként átadta a piacot. A Wetinghouse cég megvette Kandó szabadalmait és Vado Ligure-ban mozdonygyárat épített. A gyár vezetését Kandóra bízták. Kandó elfogadta a meghívást, és több munkatársával Vadoba költözött. Két mozdonytípust fejlesztett ki Az ötcsatlós Giovi vagy Cinquanta elnevezésű mozdonyok Kandó legnagyobb számban gyártott gépei voltak. 1912-ben elkészült a 100 km/h sebességű, 2000 kW teljesítményű Trenta nevű gyorsvonati mozdony, ami a leggazdaságosabb mozdonya lett. Az I. világháború során 1915-ben hadiállapotba kerültünk Olaszországgal.