Orbán Viktornak és kormányának a magyar családok a legfontosabbak. Erre való hivatkozással kapnak például extra támogatásokat az egyházak, de érdekes módon a gyerekeknek alig-alig csorog le valami az eltapsolt költségvetési milliárdokból. Ami jut, az az úgynevezett családi adókedvezmény, ami nem túl logikus módon általában a jobban kereső apáknál csapódik le, akik ideális esetben azt a gyereknevelésre fordítják. Nem ideális esetben egészen másra költik el a pénzt. Sokan, főleg azokban a családokban, ahol a férj jobban keres, még örültek is ennek, mert ezen a területen valóban bőkezűen hagy pénzt a zsebekben a kormány. Persze csak akkor, ha nagyon jól keresel. Minimálbéren vagy átlagkereseten foglalkoztatottak esetében azért ez még ma is az aprópénz kategória. Hasonlóan a családi pótlékhoz, ami elvileg minden gyerek után jár, de már nem is emlékezünk arra, hogy a nevetségesen alacsony "családit" mikor emelték utoljára. 12 200 forint, ennyi az, amivel Orbán Viktor minden gyerek neveléséhez hozzájárul.
A válasz elég egyszerű egy olyan ellátás esetében, amelynek az emelésére évtizedes távlatban nem volt példa. Legalább háromszor annyit kell adni. Ezért mondjuk azt az Igen Szolidaritásnál, hogy a szociális válság enyhítését célzó intézkedéscsomagban központi szerepet kell kapjon a jelenlegi 12 200 forintos családi pótlék 37500 forintra növelése. Sokan egyből azt is megkérdezhetik, hogy miből is van erre lehetőség? Ez egy érdekes jelenség, mert ebben az országban sokadik kisvasút és stadion is fel tud épülni úgy, hogy ilyen kérdések nem hangzanak el, de ettől függetlenül lehet választ adni. A szociális válságot enyhítő lépések forrása Magyarország költségvetésének újragondolása kell legyen. Mindaz, amit ma Orbán Viktor házipénztárának tekint a többség, egy sok ezer milliárd forintból álló hatalmas kassza, amiből ma aránytalanul sokat kapnak vissza a gazdagok, azaz torzul működik. Ha jól működne, akkor arányos közteherviselés, átláthatóság, racionális és szociálisan is elkötelezett kiadások lennének, a mostani átláthatatlan, igazságtalanul újraelosztó, látványosan korrupt és antiszociális költekezéssel szemben.
Az alábbi kérdésekre biztosan válaszokat fog kapni a lentebbi cikkünkből. : Mi változik 2021-re a németországi családi pótlékkal? Automatikusan fog járni az emelt összeg a már korábban megigényelt Kindergeldre? Mikortól lép életbe az emelt összeg? Mennyivel változik pontosan a Kindergeld összege 2021-re? Van kivétel a változás alól? Németországban is indexálják a járandóságokat, mint Ausztriában? Mi változik 2021-re a németországi családi pótlékkal? 2021-ben 15 Euróval emelkedik a németországi családi pótlék, azaz a Kindergeld összege az arra jogosultak számára. Automatikusan fog járni az emelt összeg a már korábban megigényelt Kindergeldre? Igen, az emelés automatikusan járni fog mindenkinek, akinek van aktívan megigényelt járandósága. Nem kell tenni semmit. Mikortól lép életbe az emelt összeg? A 15 Eurós emelés 2021 januárjától lép életbe. Az első és a második gyermek után eddig járó 204 Euró helyett 219 Euróra, a harmadik gyermekre 210 Euróról 225 Euróra, a negyedik vagy az utáni gyermek esetében pedig 235 Euró helyett 250 Euróra emelkedik az igényelhető összeg.
Természetesen nem mintegy szükségmegoldást kíván nyújtani a rendszer, sokkal inkább hozzájárulást ahhoz, hogy a körülmények javuljanak, ezzel alapot teremtve annak, hogy a szülők saját erejükből a lehető legjobb életszínvonalat tudják biztosítani gyermekeik számára. 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezés, hogy ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülőt megilleti, a családi pótlékra közös kérelmük alapján, 50-50%-ban mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban gondoskodnak mégpedig felváltva.
Az eljárás során költséggel nem kell számolni, bizonyos bírálati idővel viszont igen, melynek hossza maximum harminc nap lehet.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök zágrábi sajtótájékoztatója a lezuhant katonai drónról 2022. március 12-én. Fotó: élő közvetítés Plenković azt mondta, hogy amikor rákérdezett Orbán Viktornál az ügyre, a magyar miniszterelnök elkezdett telefonálni és informálódni. Ahogy én Zágrábot hívtam, ő Budapestet hívta – mesélte a horvát kormányfő a Népszava szemléje szerint. Andrej Plenković szerint Magyarország dolga kideríteni, hogy mindez hogyan történhetett meg, a magyar légtérben ugyanis sokkal több időt töltött a felderítő drón, mint Horvátországéban. Az ügyben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter korábban annyit tudott mondani: gyanús radarjelek alapján kétszer is felszálltak a Magyar Honvédség légierejének repülőgépei pénteken, de egyik alkalommal sem találtak semmilyen repülő objektumot. Egyelőre vizsgálják az ügyet.
2014. március 1-én meghosszabbították a Vámospércsi útig.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 23-as jelzésű autóbuszvonal Üzemi adatok Státusz: aktív Jellege: alapjárat Járművek: Volvo B9LA-Alfa Cívis 12 Település: Debrecen Üzemeltető: Debreceni Közlekedési Zrt.
Szerző: | Közzétéve: 2022. 03. 07. 11:41 | Frissítve: 2022. 08. 13:11 Debrecen - Márciusban folytatódnak a reptérlátogatások Debrecenben, három alkalomra várják az érdeklődőket. Megyei Lapok. Különleges túrára invitálja az érdeklődőket a Debrecen International Airport és a Légiközlekedési Kulturális Központ. Januártól olyan helyekre is be lehet jutni, ahová eddig egyáltalán nem. A reptérlátogatások márciusban is folytatódnak, 13-án, 20-án és 26-án várják a légiközlekedés iránt érdeklődőket. Az érkező csoportokat busszal viszik a reptér azon pontjaira, ahová egyébként egyáltalán nem juthatnak el az utasok. A túraútvonalon szerepel a kifutó, számos katonai hangárépület és a tűzoltók számára kialakított gyakorlópálya is. – Ez a program minden korosztálynak kiváló, az óvodás csoportokon, iskolás, osztálykiránduló csoportokon át, családi programként is remek. Egy busz körülbelül 50 személyes, egy túrára ennyi ember jöhet, legyen az egy osztály vagy egyéni túra – ajánlotta korábban a programot Somogyi-Tóth Dániel, a Légiközlekedési Kulturális Központ alapítója.