Féreglyuk szemléltetése, ami a téridőben lévő nagy távolságok áthidalását teszi lehetővé sokkal kisebb távolság megtételével A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze. A féreglyukról szóló elmélet a világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek. Ha a féreglyuk mindkét oldala egy helyen található, akkor nem a térben következik be a kapcsolat, hanem az időben. Alapok [ szerkesztés] Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenség neve azóta is Einstein–Rosen‑híd. Einstein-Rosen híd (EP) - hu.gggwiki.com. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik. John Archibald Wheeler és Robert Fuller 1960-as évekbeli számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át.
Callie 2008. 07. 22 0 0 17 Nem így van, ezek elavult számítások. Más cikkek kb. egy Jupiternyi tömegű egzotikus anyagot kalkulálnak egy átjárható féreglyukhoz. Megint más konstrukciókban a lyuk önmaga termelheti a maga számára meg a szükséges mennyiséget, tehát csak megfelelően "be kell indítani". Előzmény: Kiss of death (15) Kiss of death 2008. 06. 06 15 "Ahhoz, hogy egy 1 m átmérőjű lyukat megnyissunk, 10-21 m keskeny negatív energiájú mezővel kellene körbevenni. Ehhez viszont annyi energia lenne szükséges, mint amennyit 10 milliárd csillag egy év alatt termel. Sőt, ha egy olyan lyukon gondolkodnánk, amin akár még egy űrhajó is átférhetne, akkor az ahhoz szükséges negatív energiájú mezők létrehozásához több energia lenne szükséges, mint amennyi az egész világegyetemben rendelkezésre áll. Einstein rosen híd image. " Előzmény: Első Polgár (0) LAJKA 2003. 09. 15 12 Itt van gyorsan egy jó összefoglalás az időutazás felé kihegyezve. Az irodalomjegyzékében pedig megtalálod a legfontosabb alapcikkeket, könyvet a 85-ös fordulattal kapcsolalatban.
ezeket a hatásokat Einstein-Podolsky-Rosen vagy EPR paradoxonnak nevezte. Einstein a Szovjetunióban Molotovhoz intézett levelével segített Rosennek folytatni a fizikai karrierjét, amelynek eredményeképpen ideiglenes pozícióba került, melynek során 1937 -ben Einstein és Rosen közzétette a "Gravitációs hullámokról" című cikket, amelyben tovább fejlesztették az okozott hajtogatott téridő fogalmát. forgó hengerek által. 1952 -ben Rosen professzor lett az izraeli Haifában, a Technionban, és 1995 -ben bekövetkezett haláláig Haifában végzett kutatásokat. Miután elhagyta Princetont, Rosen 1940 -ben folytatta a relativitásról szóló publikációit az "Általános relativitás és lapos tér" címmel, majd 1958 -ban a "hengeres gravitációs hullámok energiája és lendülete" c. Az Einstein-Rosen hidak tisztán elméleti jellegűek. Einstein rosen híd meme. Egy 1962 -es tanulmányban John A. Wheeler és Robert W. Fuller elméleti fizikusok kimutatták, hogy az ilyen típusú féreglyukak instabilak. Más kutatók a féreglyukak koncepcióján dolgoztak, és "Robert Hjellming 1971 -ben bemutatott egy modellt, amelyben a fekete lyuk anyagot húz magába, miközben egy távoli helyen lévő fehér lyukhoz kapcsolódik, ami kiutasítja ugyanezt az ügyet".
Ez volt a vélemyéne Alan Forbesnak is, 1960-ban kiállítási gyakornok bíróknak tartott előadásában. Számos egyéb szándékos vagy véletlen keresztezések történhettek a fajtában az elmúlt 100 évben. Ezt igazolják a régi fényképeken előfordula atipikus egyedek és a ma is előforduló hibás csokoládé és krém színváltozat. A dingó-újrakeresztezések is jól ismertek a huszadik század elejétől egészen napjainkig. A fajta eredetére vonatkozó ellentmondások ellenére, nehéz elképzelni, hogy a cattle dog fajta kiállta volna az idő próbáját Robert Kaleski odaadása és elkötelezettsége nélkül. Ausztrál pásztorkutya - Kutya. forrás: Noreen Clark – "A DOG CALLED BLUE"
Ez a keresztezés megváltozott színekhez vezetett, és veszendőbe ment a terelő tulajdonságok egy része is, de sikerült átvinni a dalmaták ló- és emberszeretetét, mely megkönnyítette a lovas marhahajcsár és a kutya közötti munkát. A Bagust testvérek black and tan kelpie-vel is keresztezték kutyáikat, így az eredmény egy aktív, a dingónál zömökebb, különleges színekben pompázó kutya lett. Bagusték csak a céljaiknak legjobban megfelelő, nagyon jól terelő kutyákat tartották meg, így hozva létre a cattle dog elődjét. Ezek a kutyák igen hamar nélkülözhetetlenné váltak Queensland legelőin, s Queensland Heeler néven váltak ismertté. Robert Kaleski 1893-ban kezdett a fajtával foglalkozni, és ő volt az, aki 1902-ben elkészítette a cattle dog standard-javaslatát. Tervezetét a Cattle and Sheep Dog of Australia-hoz és a Kennel Club New South Wales-hez nyújtotta be engedélyeztetésre. 1903-ban meg is kapta a hozzájárulást. GoldenDog - G-Portál. A kezdetben elterjedt Australian heeler nevet az Australian cattle dog elnevezés váltotta fel.
Egy Timmins nevű farmer kezdte meg egy új pásztor kutyafajta kialakítást 1830-ban. Timmins keresztezte ezeket az ügyes, de hangos kutyákat az Ausztrál dingókkal. Ezekkel a kutya-dingókkal viszont az volt a baj, hogy hajlamosak voltak harapni és megtámadni a borjakat mikor a gazda nem volt jelen így ezek a hibridek hamar eltűntek. Ezután Thomas Hall, a Dartbrook birtok tulajdonosa, 1840-ben Skóciából hozott két blue merle collie-t, melyek kiválóan dolgoztak, de elölről és ugatva közelítették meg a marhát, ami ettől könnyen megvadult, és akár el is taposta a kutyákat. Hall a collie-k kölykeit dingókkal párosította, így csendes terelőkutyákhoz jutott, melyeket a birtokos után Hall's Heelernek neveztek, Mr Hall haláláig 1870-ig tenyésztette ezeket a kutyákat. Ausztrál cattle dog price. Ezek a kutyák nagyon rátermett marhaterelőknek bizonyultak, hamar megnőtt irántuk a kereslet. Egy másik Queenslandi birtokos, George Elliot is kísérletezett a dingó és a blue merle collie keresztezésével, s a kinológia iránt érdeklődő utókor szerencséjére gondos feljegyzéseket vezetett kutyáiról.
Helyből hihetetlen ugrásokra és fordulatokra képes. Ezek olyan testi adottságok, amelyek nélkül aligha lehetne megfékezni az önfejű szarvasmarhákat. Városi lakásban nem tartható. További tudnivalók [ szerkesztés] Marmagasság: 43-48 cm Súly: 16-22 kg Szőrzet: rövid, kemény Fajtacsoport: Pásztor- és juhászkutyák Külleme [ szerkesztés] Erőteljes, zömök testalkatú kutya. Az Ausztrál Cattle Dog története | Ausztrál Cattle Dog. Eredetileg a marhák vásárra való hajtásában segédkezett. A hosszú és fáradságos úton hasznát vették bámulatos kitartásának, állóképességének, sokoldalúságának. Munkáját csendben, megbízhatóan, a lehető legkisebb erőbefektetéssel végzi. Jelleme [ szerkesztés] Természete bátor és elszánt. Képgaléria [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] David, Alderton. Kutyák, Határozó Kézikönyvek sorozat. Panem-Grafo (1993)