A Brit bútortervezés csúcsa: A Chesterfield kanapé Chesterfield kanapé története A 17. században lehetett először hallani a Chesterfield kifejezést, amit kanapé jellegű bútordarabokra használtak. Nincs semmilyen hivatalos dokumentum, ami a stílus eredetét igazolná, de sokan Lord Philip Stanhope, Chesterfield (innen ered a név) negyedik grófjához kötik az eredetét, akinek megrendelésre készítették az első Chesterfield jellegű kanapét. A Chesterfield megálmodója arra törekedett, hogy egy olyan ülő alkalmatosságot készítsen a nemesség számára, ami kényelmesen biztosítja a helyes testtartást, anélkül, hogy gyűrődések keletkeznének a ruhán. A Chesterfield kanapék elterjedése is egy hasonló történeten alapul, miszerint Lord Philip Stanhope halálos ágyához rendelte komornyikját azzal, hogy adjon egy széket Mr. Dayrolles-nak. A komornyik ezt úgy értette, hogy a Chesterfield prototípusát kell átadnia, amit meg is tett, amikor Solomon Dayrolles meglátogatta keresztapját. Solomon Dayrolles, aki diplomata volt, valamint a kanapé csodálója, azonnal kiállította rezidenciájában, és minden vendégnek bemutatta azt.
Ebben az időszakban, 1828-ban szabadalmaztatták a tekercsrugót, és a kényelem mellett több luxus jellegzetesség is hozzáadódott a stílushoz. Chesterfield kanapék térhódítása A Chesterfield ülőgarnitúrák népszerűsége már a kezdetektől fogva töretlen, eleinte viszont csak a gazdag nemeseknek, tehetős embereknek adatott meg, hogy élvezzék azt a páratlan luxust, és eleganciát, amit egy ilyen stílusú kanapé sugároz. Az úriemberek által gyakran látogatott exkluzív klubok, bárok kiemelt elemévé vált a Chesterfield stílus, ami egy idő után a belsőépítészek természetes választásává vált. A valódi térhódítás Viktória királynőhöz köthető, aki 1937-ben foglalta el a trónt, és nagy szerelmese volt a Chesterfield kanapéknak, így rendszeresen népszerűsítette. A különféle kultúrákon átívelő népszerűségét viszont a Brit birodalom terjeszkedése tette lehetővé a 16. század vége és 19. század eleje között. Ebben az időszakban a lakosság csaknem egynegyede a Brit Birodalom uralma alatt állt, aminek a tetőzése 1920-ra tehető.
home Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani. Egyszerű ügyintézés Vásároljon egyszerűen bútort online. Nagy választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is.
Ossza meg legújabb szerzeményét a #sharemevidaxl-el Ossza meg legújabb szerzeményét a #sharemevidaxl-el
credit_card Fizetés módja igény szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
000, Felvidéken pedig több mint 63. 000 hiteles aláírás gyűlt össze, Európában összesen pedig több mint 1. 1 millió hiteles aláírást gyűjtöttek, 11 tagállamban teljesítve az érvényességhez szükséges minimum aláírásszámot. Ezért is mondjuk azt, hogy a Minority SafePack az Európai Uniós kisebbségvédelem egyik, ha nem legnagyobb sikere. Hol tart most a Minority SafePack? Sajnos mostanában jóval kevesebb figyelmet kap a kezdeményezés, mint amennyit megérdemelne. A tájékoztatás azért is lenne fontos, mert valóban nagyon sok embert érdekel ez a kérdés, sokan dolgoztak a kezdeményezés sikeréért, gyűjtöttek aláírást vagy írták alá a kezdeményezést a Felvidéken. Ráadásul egy újabb aláírásgyűjtés küszöbén állunk, így nagyon fontos, hogy az emberek tudják: nem feleslegesen támogatták a kezdeményezést. Az összegyűjtött aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént, a következő lépés pedig az, hogy a kezdeményezők benyújtják az immár sikeres kezdeményezést a Bizottsághoz. Erre azonban az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet nem szab határidőt.
tartalmazza. A rendelet hazai végrehajtásához szükséges szabályokat a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény IV. Fejezete állapítja meg. Magát a lehetőséget a polgárok és civilek örömmel fogadták, 2012-es bevezetésekor a részvételi demokrácia innovatív eszközének tekintették. A nagyszerű ötlet azonban nem vált be a gyakorlatban, sőt nem túlzás azt állítani, hogy megbukott; az első három évben, 2012 tavaszától 2015 tavaszáig ugyanis a túlzott bürokratikus akadályok, illetve az Európai Bizottság hozzáállása miatt 51 állampolgári kezdeményezésből mindössze háromnak sikerült összegyűjteni a szükséges egymillió aláírást, és ezek közül is csak kettő kapott hivatalos választ a Bizottságtól. Ugyanis az Európai Bizottság, amely egyszerre címzettje és elbírálója a benyújtott kezdeményezéseknek, folyamatosan akadályozta azokat, mivel komoly érdekellentéte áll fenn, s félti saját jogalkotási kezdeményezői szerepét; de sajnos több esetben okkal merül fel a gyanú, hogy politikai motivációk is meghúzódtak az EU "kormányának" nevezhető Bizottság elutasító magatartása mögött.
Egy év áll rendelkezésre az aláírások összegyűjtésére. Mi történik akkor, amikor összegyűlik 1 millió aláírás egy polgári kezdeményezéshez? A Bizottság a kezdeményezést gondosan megvizsgálja. A kezdeményezés beérkezésétől számított 3 hónapon belül: - a Bizottság fogadja a szervezőket, akik ismertethetik a kezdeményezésben felvetett kérdéseket, - a szervezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy kezdeményezésüket az Európai Parlamentben megtartott közmeghallgatáson ismertessék. - a Bizottság hivatalos választ fogad el, amelyben megfogalmazza és megindokolja, hogy a polgári kezdeményezésre válaszul esetlegesen milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, illetve azt is megindokolja, ha a kezdeményezés nyomán nem javasol lépéseket. A Bizottság nem köteles a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslatot előterjeszteni. Ha a Bizottság jogalkotási javaslat előterjesztése mellett dönt, a szokásos jogalkotási eljárás indul el. További információ Tudjon meg többet az európai polgári kezdeményezésről A polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-i 211/ 2011/ EU rendelet
Az Európai Bizottság április 30-dikán nyilvántartásba vett négy új európai polgári kezdeményezést – a következőket: "Gyors, igazságos és hatékony megoldás az éghajlatváltozásra", "A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában", "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" és "PRO-NUTRISCORE'". Ugyanakkor az "A megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetése" elnevezésű európai polgári kezdeményezést jogilag elfogadhatatlannak minősítette, mivel nyilvánvalóan kívül esik a Bizottságnak a Szerződésekben meghatározott hatáskörén. A folyamat jelenlegi szakaszában a Bizottság nem elemezte a kezdeményezések érdemi tartalmát, csak azok jogi elfogadhatóságát. Amennyiben a négy nyilvántartásba vett kezdeményezés bármelyike egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottság három hónapon belül megvizsgálja azt, és reagál rá. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
A szervezők állítása szerint "a hatályos uniós jog lehetőséget nyújt visszaélésszerű értelmezéshez. Bizonyos feltételek mellett az újonnan csatlakozott országok politikai elitjei körében megfigyelhető korrupció más uniós országok kezére játszhat, és az "átmeneti" relatív fogalma a végtelenségig kiterjeszthető. Egy szigorú időkeret meghatározásával elkerülhető a korrupcióra való közvetlen és közvetett motiváltság az uniós tagállamokban. […]" Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet az uniós költségvetéssel összefüggő pénzügyi szabályokkal kapcsolatban. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. szeptember 12-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. 2. "Intézkedések az éghajlatváltozási vészhelyzet ellen" A kezdeményezés szervezői felszólítják a Bizottságot, hogy " erősítse meg az éghajlatváltozási vészhelyzet elleni intézkedéseket, szem előtt tartva az 1, 5°C fokos felmelegedési határértéket.