A kedvencem a Mátyás király kenyere, ami rozsos félbarna vekni. Sokan gondolják, hogy mi, pékek mindennap friss kenyeret eszünk, de nincs így, otthon sincs pazarlás. Ráadásul fantasztikus élmény végigélni a kenyér ízének és állagának változását egy-két-három naposan – avat be a mindennapokba vendéglátónk. A Szent István-napi kenyérversenyen nem csak az Ország Kenyerét hirdetik ki, de az innovatív és a rozs kategóriában is kiválasztják a legjobbakat. A kovász a lelke, az íze pedig mennyei... | Szabad Föld. Tavaly ez utóbbiban hozták el Vajda Péterék az első díjat egy teljes kiőrlésű kenyérrel, most az innovatív kenyerek közt is taroltak a tönkölyös Király Búzás kenyérrel. A Pedró Pékség visszahozza a régi idők értékeit, közben megállíthatatlanul újít, ötletel és kísérletezik. Vajda Péter alig múlt 12 éves, amikor elhatározta, hogy pék lesz. Fotó: Bielik István ÍZEK HAGYOMÁNYA A hazai fogyasztók többségének az árnál fontosabb a kenyér minősége – derült ki a Jókenyér országos, a felnőtt magyar lakosság körében végzett online kutatásából. Magyarországon az egy főre jutó kenyér mennyisége átlagosan 37 kilogramm évente, ezzel az európai középmezőnyben vagyunk.
Tóth Péter pedig nem csak megtanultam a szakmát, bele is szeretett. A kenyérben élet van, akárcsak a borban – jegyezte meg. – Mindennapos terméket készítünk, olyat, ami gyakran kerül az emberek asztalára és mindig jobb minőségre törekszünk. Ezért örülök a díj jelezte elismerésnek. A legjobb visszajelzésnek viszont azt tartom, amit a vásárlók a boltjainkban mondanak, és persze a keresletet. A sikerért, amit a Kisalföld Kenyere cím jelez, minden dolgozómnak hálás vagyok. Éjjel-nappal fáradoznak, büszke vagyok rájuk. Jó érzés, hogy a gyermekeim is a vállalkozásomban dolgoznak. Országszerte vannak üzleteink, közvetlenül ötszáz, közvetve háromezer embernek adunk munkát. Húsz-huszonöt százalékos forgalomnövekedést érünk el évente, vásárlói körünk egyre bővül, naponta százötvenezer vásárlója van a Lipóti Pékség üzleteinek – mondta el a tulajdonos. A teljes kiőrlésű kenyerek kategóriájában lényegesen kevesebb olvasói jelölés érkezett, mint a másik kettőben, de ezzel együtt megtartottuk ezeknek a termékeknek is a bírálatát.
Egyértelmű eredmény született idei Kisalföld Kenyere versenyünkön, az első helyezettek pontszámban jelentősen megelőzték a többit. A sikert elismerő péklapátokat a Pedró és a Lipóti Pékség tulajdonosa vihette haza. A pontok összesítése alapján kimagasló eredménnyel lett első a búzakenyér kategóriában a Pedró Pékség Székely kenyere, a rozs- vagy rozsos kenyerek kategóriájában a Lipóti Pékség Régi idők rozskenyere. Tulajdonosaik, Vajda Péter és Tóth Péter szerkesztőségükben vették át a győzelmet jelző okleveleket és péklapátokat. Említett termékeik egy évig viselhetik a Kisalföld Kenyere 2019 elismerő címet és az ezt jelző logót. Vajda Péter, a Pedró Pékség és Tóth Péter, a Lipóti Pékség tulajdonosa vette át idén díjainkat. Fotó: Mészáros Mátyás A Székely kenyeret a tíz zsűritag közül nyolc értékelte a legjobbnak, egy holtversenyben az elsőnek, és egy bíráló másodiknak. A Régi idők rozskenyere hét zsűritagnál lett első, kettőnél holtversenyben első, egynél harmadik. A szakemberek elmondták, hogy fehér kenyeret azért nehéz jót készíteni, mert egynemű az alapanyag, ezért a technológiánál az ügyesség, az odafigyelés is számít, a búza minőségét kell a végeredményben kidomborítani.
Így épült a vas és acél országa 2013. március 13. 16:52 Kántor Balázs A többi beruházás Ugyan a Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalatot elsősorban az új Mohácsi/Dunapentelei Kombinát felépítésére hozták létre, kezdettől részt vett egyéb nehézipari beruházásban is. 1949 októberében eldőlt, hogy a diósgyőri és ózdi modernizációs, bővítős beruházásokat a NEB fogja levezényelni. A megállapodások értelmében a beruházási vállalat kirendeltséget szervezett az érintett helyszíneken, de bevonta a Rima, illetve a MÁVAG Kohászati Üzemek beruházási osztályait is. Az Országos Tervhivatal által megállapított hitelkeret felett eredetileg a vállalatok rendelkeztek és havi bontásban bocsátották a NEB rendelkezésére, ám 1950. februárjában az OTH jelezte az összeget folyósító Magyar Beruházási Bank N. V. -nek, hogy a pénzt közvetlenül a Nehézipari Beruházási N. számlájára utalja. A NEB az általa végzett beruházási munkálatok tervezésével minden esetben előbb az Állami Ipari Tervező Intézetet (AITI), majd pedig annak feldarabolása után a Kohóipari Tervező Intézetet (KITI) bízta meg.
Szerbia a vas és acél országa - Üzletem 2022. 04. 03. Buda, Richárd: 368 Ft: 332 Ft Benzin: 480 Ft/l Dízel: 480 Ft/l Szerbia a 2018-ban januártól decemberig 1, 8 millió tonna nyers acélt állított elő. A termelésnövekedést tekintve ezzel világelső. 2017. hasonló időszakában 1, 3 millió tonna acélt állítottak elő Szerbiában, ehhez képest a tavalyi adat 38, 9 százalékos növekedést jelent. Ez az eredmény a termelésnövekedés szempontjából világviszonylatban a legjobb – írja a Magyar Szó. A nemzetközi acélszövetség adatai alapján a második helyen Vietnám áll 35, 9 százalékos növekedéssel, 12, 8 millió tonna acél előállításával. A termelés legnagyobb hanyatlását Venezuelában jegyezték. Itt 69, 3 százalékkal esett vissza az acél előállítása: a két évvel ezelőtti 411 ezer tonnáról 126 ezer tonnára. 2018 első tizenegy hónapja alatt a világ 64 országában 1, 646 milliárd tonna acélt állítottak elő. Ebből Kína adja a termelésnek megközelítőleg a felét, 857, 3 millió tonnát. Még több friss hír A Modern Vállalkozások Programja egyedülálló kezdeményezés, amely nemcsak halat ad, hanem hálót is biztosít az érintett vállalkozásoknak – mondta Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégiumának elnöke, információs társadalom és digitális gazdaság szakértő.
Megtekintését mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a hazai nehézipar története iránt, hiszen Ganz és Mechwart mellett számos olyan szakember dolgozott itthon, akikre büszkék lehetünk, s akik ötleteikkel gazdagították közös tudástárunkat. A múzeum honlapja:
A NEB az illetékes iparügyi minisztérium alá tartozott, de kiemelt besorolásának következtében a minisztériumi főosztályokkal egyenrangú szinten helyezkedett el és ezáltal közvetlenül az egyik miniszter-helyettes alá tartozott. Az Országos Tervhivatal (OTH) 0055/1950/k. számú rendelete értelmében ezt követően a Sztálin Vasmű építését végző vállalatot kiemelten, "HM" munkát végző cégként kell kezelni. Helyzetének kiemelt voltát erősítette a vállalat vezetőjének, Sebestyén Jánosnak a személye, aki 1953-tól miniszteri biztossá nevezték ki és több esetben is egyeztetéseket folytatott Moszkvában a sztálinvárosi építkezések ügyében. A külkapcsolatok területén is nagyobb szabadsággal rendelkezett a Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat. Sebestyén igyekezett a legmegfelelőbb embereket maga köré gyűjteni, akik nagyrészt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. szakértői gárdájából (Dancsházi Gusztáv, Tóth Sarudi Béla, Tetmayer Alfréd, Éles László, Szeles László, Pilter Pál, Claus Alajos) kerültek ki.
A határozat szerint minden nagyobb vállalat rendelkezhet beruházási n. v. -vel, míg a kisebbek esetén több céghez tartozik majd egy beruházási n. A beruházási nemzeti vállalatok az illetékes miniszter felügyelete alá tartoztak. Legfőbb feladatuk a beruházással kapcsolatos összes teendők (tervezési és szállítási szerződések megkötése, beruházási hitelkeret kezelése, alvállalkozók koordinálása és a szükséges pénzügyi és egyébtervek elkészítése) elvégzése volt. Amennyiben székhelyük nem egyezett meg a beruházás helyszínével, kirendeltséget kellett felállítaniuk, valamint a hitelkeret túllépése miatt az Országos Tervhivatalhoz fordulhattak. A határozat előírja az újonnan létesülő vállalatok számára, hogy vezetőik már az üzemkezdés előtt fél/egy élvvel korábban ki legyenek nevezve, hogy mire megkezdődik a munka a személyi állomány biztosítva legyen. Utóbbiakat a beruházási nemzeti vállalatoknak be kell vonnia az építkezésbe is. A határozat III. fejezete ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget, hogy egyes beruházási nemzeti vállalatok további jogosítványokat kapjanak.
Itt van az ősz, itt van újra! Vele együtt a családi történetmesélés is folytatódik, reményeim szerint egyre mélyebbre és mélyebbre ásva az elfeledett múlt rétegein át. Szeptemberi írásomban egy friss élményt szeretnék megosztani Veletek, mégpedig a budapesti Öntödei Múzeumban tett látogatásomat, remélve, hogy kedvcsinálóként szolgálhat eme kevesek által ismert intézmény felkereséséhez. A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény az öntöde eredeti gyárépületében foglal helyet Aki olvasta korábbi bejegyzéseimet, tudja, hogy családunkban több generáción át fontos szerepet játszott a fémmegmunkálás, a fémekkel való foglalkozás. Az utolsó, aki fémöntő végzettséget szerzett, a dédapám, Csapkay Ferenc volt, aki műhelyét (és pályáját) apjától, Józseftől örökölte. Az apáról fiúra szálló mesterségbeli tudás és érzékenység egyik előző írásom témája volt, melyből az is kiderült, milyen forrásokra számíthat a családját kutató leszármazott, ha ősei az öntési mesterséget gyakorolták. A II. kerület Bem József utca 20. alatt, Ganz Ábrahám egykori gyárában működő múzeum szeptember 19-én, a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva ingyenes belépést és tárlatvezetést hirdetett az érdeklődő látogatók számára.