Nem is tagadom, nagyon szívesen sütök mindenféle pitét, de azért valamelyest mindig igyekszem újítani is, változtatni, finomítani a receptúrán. A szilvás pite tésztájába például, ellentétben az almással vagy meggyessel, mindig csempészek egy kevés élesztőt, a tölteléket pedig, ha csak lehet, kevés fűszerrel is igyekszem izgalmasabbá tenni. Igaz, épp csak annyival, hogy a gyümölcs karakteres ízvilága még jobban érvényesüljön. Ráadásul nálunk a ropogós tészta – puha töltelék párosítás a nyerő, így a lédús szilva alá és fölé mindig kerül valami, hogy sütés közben valóságos krémes tölteléket képezzen a két vékony tésztaréteg között. Szilvás pite mindmegette 7. Sokszor csak egy apró trükk, némi odafigyelés olyan nagyszerű eredményre vezet, hogy a remek, jól bevált kombináció is új életre kel. Ez történt most is, mikor a szilvához kevés diós morzsa társult, amely vaníliával kevert porcukorral, leheletnyi fahéjjal és jókora csipetnyi őrölt gyömbérrel gazdagodott. Mi kell még hozzá? Hát a legjobb minőségű vaj a tésztába, ami csak kéznél volt, mesés szilva és egy kis lelkesedés, hogy igazi, hamisítatlan házi sütemény kerül az asztalra – a képzeletbeli egyszerű, de nagyszerű címkével ellátva.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. Szilvás pite | Mindmegette.hu. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Forrás: Mindmegette
Mákos szilvás lepény | - YouTube
A XV. század végére az európai világ túljutott a XIV-XV. századi nagy válságon. "Hosszú XVI. századnak" nevezik az 1450-es évek végétől a XVII. század elejéig tartó időszakot, amely alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom, megnövekedett a népesség, s új világgazdasági rendszer jött létre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezi Amerikát, a portugálok Indiába hajóznak, és megindul a gyarmatosítás. A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak meg. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon-módokon nem tudtak megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodó és a nemesség érdekeit is szolgálták, hiszen a XIV-XV. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. Nyugat felé Indiába | zanza.tv. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozta az európai népesség nagyarányú növekedése: Európa lélekszáma 1600-ban már 89 millióra nőtt. Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indultak ki.
A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőtt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú. A nagy földrajzi felfedezések és következményei - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Toscanelli térképe (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta) Technikai újítások: Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó, jól kormányozható, magas oldalfalú). Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette a tengeren való tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg, arany és fűszer megszerzésének reményében. Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot (1487), majd Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket.
Európa gazdasága a felfedezések után – Kialakul a centrum és a periféria ↓ ↓ Nyugat Európa Közép és Kelet Európa Ipari termékek előállítása nyersanyag és élelmiszer szállító A centrum iparcikkeinek felvevőpiaca A felfedezések után kedvező éghajlatváltozás, a járványok csökkenek → a lakosság száma nő → sok élelmiszer kell. Periférián a földesurak több jobbágyi munkát követelnek, hogy több pénzük legyen → az Elbától keletre kialakul a 2. jobbágyság → az élelmiszerek ára ugrásszerűen nő. Közben a centrumban az ipari termelés manufaktúrákban folyik / munkamegosztás, minőség helyett mennyiség, bérmunkások / A centrumban a textilipar bizonyul a legjobb befektetésnek. A földesurak az eddig mezőgazdaságra használt földeket elveszik a parasztoktól és juhtenyésztésre használják → bekerítések / lásd: Anglia / Átalakulnak a kereskedelmi útvonalak is, a kereskedelem központja Európa lesz, fontos kikötő Anvertben. A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei! – Érettségi 2022. Földrajzi felfedezések hatása: Újdonságok: – növények (kukorica, cukor, kávé, kakaó, paprika, krumpli) – új termelési technikák – új kultúrák, vallások, népek megismerése – töménytelen kincs beáramlása Eu.
Periféria: Közép-európa, Baltikumi területek • ipara továbbra sem fejlődött, • de mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált • haszon miatt a földesurak erőteljesen növelték majorságaikat, • több robotot és fuvart követeltek, • paraszti árutermelés a periférián is megindul, • de a földesúri árutermeléstől akadályoztatva. • az Elbától keletre megerősödtek a feudális formák (második jobbágyság), • jobbágyok személyes függése (röghöz kötés). • később: ez hátráltatta a centrumhoz történő felzárkózást • rövid távon jelentkező előnyök hosszabb távon hátrányokká váltak.
Több árút tudnak előállítani, olcsóbban tudják eladni. Nincs szűkség szaktudásra. Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szer-számokkal. 3. Bekerítés: – Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbir-tokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a területet bekerítették, a parasz-tokat elkergették. A földjükről elkergetett parasztok és a manufaktura ipar mi-att tönkrement céhek bérmunkásként találtak megélhetést. – A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődik át. – Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása. Forrás: