Kezdőlap / Magazinok / Otthonok és Megoldások / Otthonok és Megoldások 2020/02. nyár Lakberendezés (digitális verzió) Leírás Hátunk mögött tudhatunk egy évszakot, amelyben jócskán felértékelődött az otthon szerepe. Talán ennyi idő sosem jutott arra, hogy foglalkozzunk vele, szépítgessünk, terveket szőjünk róla. Koroda Miklós: Gyönyörök kertje (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978) - antikvarium.hu. Nyári számunkban segítséget adunk a lakáson belüli dolgozósarok kialakításához, megmutatjuk, hogyan utazzunk otthon és mutatunk jó példát arra, hogy ősz előtt miként rendezzük át az iskolába menő gyermekünk szobáját. A léleksimogatás, mely kéz a kézben jár persze most sem marad el, Szomorú Miklós kertész pilisi kertje felér egy terápiával, ahogy Károly herceg erdélyi menedékháza is. Az Erre büszke vagyok rovatunk a megszokottnál több oldalon jelentkezik, nem véletlenül, már most látszik, hogy olvasóink 2020 tavaszán az átlagosnál jóval többet törődtek otthonukkal, amiről megannyi képes beszámolót küldtek szerkesztőségünkbe. És, hogy milyen lesz 2020 után a jövő otthona? Az is kiderül, mert a vírus bizony nagy változásokat hoz az otthonteremtésben is Érdekelhetnek még… Otthonok és Megoldások 2019/03.
Szomorú Miklós mesébe illő birodalma. A Nők Lapja Kert és Virág 2021-es számának riportja. Ez a Dobogókőhöz közeli földdarab olyan, mintha egy régi angol mesekönyvbe lépne be az ember. Ahol megáll az idő, a szél virágillatot és a varázslat levegőjét hordozza. Ahol az ember maradna, ameddig csak lehet… Ha nekem ilyen kertem volna, ki sem tenném a lábam…! Szomorú miklós kertje. Erre jutottam a Szomorú Miklósnál tett látogatásom után, ami nemcsak a fotózás miatt nyúlt szokatlan hosszúságúra. A Pilis északi lejtőjénél vagyunk, a fák mögött Dobogókő magasodik, másik oldalon a Pilis-tető, a falu a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál fekszik. Kertészeti szempontból ez a következő adottságokat jelenti: északi fekvés, hosszabb árnyékos időszak, párásság. A talaj köves, meszes és agyagos, korántsem ideális, de ezt a szót felejtsük is el, mert ha itt ilyen paradicsomi állapotokat lehetett varázsolni, akkor ennyit erről. Miklós a kertészeti egyetemen végzett, már diákként dolgozott kertépítőként, értékes tapasztalatokat szerezve.
Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest Szomoru Miklós kertészmérnöknek van egy szenvedélye és mi nagyon hálásak vagyunk ezért. 800 négyzetméteres, pilisszentkereszti angolkertjében igazi parkérzet, girbegurba ösvények, tavacska, madarak és pillangók között vár minket. Megfizethetetlen plusz szolgáltatása, hogy harmonikus, összeszedett egyéniség, aki örömmel osztja meg tudását a látogatókkal. Apáti Miklós: Szép versek 1979 (Magvető Könyvkiadó, 1980) - antikvarium.hu. Mi például arra vonatkozóan is kaptunk tippeket, hogy hogyan tudjuk egy nagyvárosi erkélyen, egész nyáron virág- és méhecskekavalkádban kortyolgatni a reggeli kávét. Mintha elvágtak volna minket a mindennapi gondoktól, úgy érezzük magunkat a Pilis északkeleti lejtőjén, mikor átlépünk A Kertész Kertjébe és szemünk elé tárul a területre ugyan nem nagy, de bőséges térérzetet keltő kis park. Vendéglátónk 14 évvel ezelőtt ismerte meg későbbi otthonának helyszínét, mégis csak évek múlva, külföldi tapasztalatok és pörgős, városi mindennapok után döntött úgy, hogy ez a környezet neki való, itt telepszik le.
A honfoglalás után azonban nem hagytak fel hadjárataikkal. Jegyzet címe: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás részlet a jegyzetből: Egy nép identitástudata függ az egyéneket összekötő közös nyelvtől, hagyományoktól, hitvilágtól, művészettől. A nyelvészek szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvekkel rokon1, ez nyelvileg be is bizonyítható. De a nyelven kívül minden más (antropológia, öltözködés, kultúra) a belső-ázsiai török népekkel való rokonságra utal. A magyar nép nem volt egységes, népek egyvelegéből összegyúrt nép, így nyelvük sem volt egységes, valószínűleg török származásúak lehettek, és csak átvették a finnugort, bár ez nem bizonyított. A magyar nyelv 2500 éves. Két kutatót emelhetünk © 2010 | Created by
I. Az ősközösségi viszonyok felbomlása 1. A magántulajdon kialakulásával az ősközösségi keretek fokozatosan felbomlottak: horda – törzs – nemzetség – nagycsalád – család Az együttélési forma egyre kisebb egységekre bomlott 2. Ezzel szemben a magyarok őseinek együttélési formája egyre nagyobb egységet alkotott, egyre szervezettebb formát vett fel: család – törzs – törzsszövetség II. A magyarok vándorlása 1. A magyar nép legrégibb kapcsolatai az uráli népek, a szamojédok és a finnugorok felé mutatnak 2. e. 4000 körül őseink együtt élhettek az uráli népekkel az ún. uráli őshazában, az Urál hegység és az Ob folyó közti területen Halászattal, vadászattal foglalkoztak 3. Az uráli őshazában túlnépesedés következett be a korai újkőkorban az uráliak szétrajzottak az Urál mindkét oldalán 4. A finnugorok az Urál környékén maradtak, de nyugatra is terjeszkedtek – eljutottak a Volga-Káma közére, ez az ú. n. finnugor őshaza A megélhetés fő formái a halászat és vadászat volt, de a csiszolt kőeszközök hatékonyabbá tették ezt 5.
A fősereg 895 tavaszán a V ereckei-hágón vonult be a K árpátmedencébe Ez volt tulajdonképpen a honfoglalás első lépése A magyarság zöme ekkor még az Etelközben maradt. A besenyők és a bolgárok megtámadták, és menekülésre késztették az Etelközben védelem nélkül maradt magyarságot. a menekülök csak nagy veszteségek árán érkeztek a Kárpátok hágóin keresztül a fősereg után az új hazába. Valószínűleg maradt velük némi katonai védelem, így el tudták kerülni a teljes vereséget. Bizonyos elméletek szerint a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett vereség tisztségébe és életébe került a főfejedelemnek, Álmosnak. Mások szerint az akkori fejedelemnek tilos volt meglátni az új hazát Legalább 400 ezer magyar jött be a honfoglalással, vagy már éltek itt ma gyar anyanyelvűek. Az utóbbi László Gyula kettős honfoglalás elméletét látszik igazolni, miszerint 670 körül már bejött egy magyar törzs a Kárpát-medencébe. Ezt igazolja az avarok nagyon kis száma is, mivel azok közben elmagyarosodhattak. Ennek ellenére az itt talált lakosság zömét avarok és szlávok alkották.
568 -ban a Baján kagán vezetésével érkezett avarok megszállták az egész medencét. Az avar állam Nagy Károly hadjáratai nyomán megrendült. A Kárpát-medence a IX. század végén 3 hatalom – keleti frank, bolgár, morva végvidékének számított, miközben egyre nagyobb számban érkeztek szláv népek a területre. A honfoglalás előzményei: A magyarok Kárpát-medencei jelenlétéről először 862 -ben van adatunk. Ezután többször is visszatértek, hol morva, hol frank szövetségesként harcolva. 894 -ben meghalt Szvatopluk, ezután a morva állam szétesett, így a térségben igazi hatalmi vákuumhelyzet alakult ki. A honfoglalás: Lehetséges okai: Egy kelet felől induló népvándorlás a magyarokra zúdította a besenyőket, ezért a kevéssé védhető etelközi szállásterületükről nyugati irányba indultak tovább, a védhetőbb és már jól ismert Kárpát-medencébe, amely alkalmas volt a félnomád életmódra. Az írott források megemlékeznek a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett vereségekről is. Lefolyása: nem tudjuk, hogy mikor és hogyan zajlott le a honfoglalás; lehet, hogy szakaszosan, lehet, hogy nem; általában két szakaszra szokás bontani: I. szakasz ( 894/95-898): a magyarok valószínűleg az északkeleti (Vereckei-, Tatár-) és az erdélyi hágókon keresztül vonultak be a Kárpát-medencébe.
Innen nyugatra indulva a Garam-Duna vidékéig szállták meg a vidéket. II. szakasz ( 899-907): előbb a morvákra ( 900), majd a bajorokra ( 901-907) támadtak a magyarok, és elfoglalták kb. Pannónia területét. 907 -ben Pozsony közelében a bajorok legyőzésével került a teljes Kárpát-medence a kezükre. A kalandozások legfontosabb eseményei: A magyarok első ismert katonai akciója 836-38 -ban volt, de kalandozó hadjáratoknak ténylegesen csak a már a Kárpát-medencéből indított vállalkozásokat tekintjük. 899-970 között kb. 47 hadjáratról van tudomásunk (38 nyugati, 9 déli/keleti irányban): A legelső hadjárat: 899 -ben Itáliába ment. 901-917 között: Bajorország, Szászország, Frankföld ellen szinte minden évben vezettek hadakat. 926: Szent Gallen kolostorának elfoglalása, kifosztása. 937 -ben egészen az Atlanti-óceánig eljutottak a magyarok. A hadjáratoknak nagy vereségek vetettek véget: 933. Merseburg: I. Madarász Henrik ( 919-936) német király legyőzte a magyar seregeket. 955. Augsburg melletti Lech-mező: I. Ottó ( 936-973) német király aratott döntő győzelmet a magyarok felett.