Programok 07 2022 április Pesti Vigadó Harmoniemesse RÉSZLETEK 24 2022 Müpa – Fesztivál Színház Zenemánia Együtteseink Nemzeti Filharmonikus Zenekar Továbbolvasom Nemzeti Énekkar Részletek Információk Nemzeti Filharmonikusok Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, mi pedig a legfrissebb információkat küldjük el Önnek! Feliratkozom
Erdélybe utazik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az első hangverseny március 15-én Kolozsváron lesz, a Kolozsvári Állami Magyar Operában. Március 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában lépnek fel, végül március 17-én Nagyváradon, a Szigligeti Színházban zárják turnéjukat. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar fontos küldetése a határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából az együttes muzsikusai három történelmi városba látogatnak el, hogy közönségük előtt felidézzék a 19. és a 20. századi magyar zene néhány kiemelkedő alkotását. Közleményében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elmondta, Erkel és Liszt, Bartók és Kodály művei méltó kifejezői a magyar nemzet hagyományainak és gondolkodásmódjának. Dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban megjelenik többek között a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége, reménye, harca, kudarca és a talpra állás ereje. A közlemény szerint a koncertkörút során elhangzik többek között Erkeltől az Ünnepi nyitány, a Hunyadi Lászlóból Gara Mária áriája - "Szememben mámor.
XXII:14 Km. : Boldoczki Gábor trombita, Váradi Zita szoprán, Láng Dorottya alt, Megyesi Zoltán tenor, Kovács István basszus Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Madaras Gergely 2022. május 17., 19:30 – Pesti Vigadó Díszterem Évszakok Joseph Haydn: Az évszakok, Hob. XXI:3 Vezényel: Antal Mátyás 2022. május 30., 19:30 – Zeneakadémia A Magyar Klasszikus Zene Napja 70 éve született Kocsis Zoltán Dragony Tímea, Dohnányi, Bartók, Kodály Vezényel: Oliver von Dohnányi A Nemzeti Filharmonikusok és a Zeneakadémia Koncertközpont közös szervezése
Kép forrása:
Lukács bérlet 3. Linkek:
vizelethajtó hatásának köszönhetően értékes szerepet játszik a vesekőképződés megelőzésében, a vesemedencék és húgyutak tisztításában. A kénes ivókúrák során kén rakódik le az ízületi porcokban, ez az oka annak, hogy mozgásszervi betegségek kezelésében kedvező hatást tapasztaltak a Csevice-vizes ivókúra alkalmazásával. Adagolás Mind a savtúltengés, mind a savhiányos gyomorhurut esetében 1-2 dl Parádi kénes gyógyvíz elfogyasztása elégséges a kedvező hatás eléréséhez. Az epehólyag és epeutak betegségei esetén naponta 3 x 2 dl ajánlott 3 4 hetes kúra formájában, hasonló adagolás javasolt a vizelet-elválasztás növelése érdekében. A bélrenyheség, a hörghurut és az ízületi bántalmak kezelésére naponta 1 2-szer 1 2 dl javasolt. Másnaposság esetén több részletben elosztva 5-7 dl elfogyasztása ajánlott. Nem használható Heveny máj- és epegyulladás, heveny emésztőszervi megbetegedések, fokozott pajzsmirigyműködés, tuberkulózis és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.
Honnan származnak ásvány- és gyógyvizeink? Mi van bennük? Mi ajánlható az egyes panaszokra? Mindezeket megtudhatja vízválasztónk segítségével! Kattintson vagy keressen, tudjon meg mindent, amit csak lehet, a palackba zárt egészségről! Parádi kénes gyógyvíz A kinyerés helye: Parádsasvár Csevice I-es kút Főbb összetevők: hidrogén-karbonát, természetes szénsav, nátrium, kalcium, szulfát Jelleg: alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, természetes szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvíz Típus: Természetes szénsavat tartalmaz. Összes ásványianyag-tartalom: 4445 mg/l Mire jó: Étkezés előtt fogyasztva csökkenti a gyomorsav képződést, étkezés közben illetve után fogyasztva viszont fokozza azt. Érdekesség: A Parádi kénes gyógyvizét a Csevize I. forrás adja.
A parádsasvári csevice források vizeinek első vegyelemzését dr. Kitaibel Pál végezte 1798-ban, majd 1827-ben prof. Meissner pontosabb vizsgálatnak vetette alá e forrásokat. A parádi kénhidrogénes savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke. A Csevice I. forrás fölé, amely a kék címkés Parádi kénes gyógyvizet adja, 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1881-ben annyi változás történt a környéken, hogy lebontották a régi fürdőépületet, s helyébe egy hatalmas park közepén a károlyi-család reneszánsz stílusú kastélyt építtetett Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyt "Sasvárnak" nevezték el, innen kapta a helység a mai nevét - Parádsasvár. 1892-ben pedig, szintén Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszerű, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget. Gyógyvizek alkalmazása a gyógyításban A gyógyvizek gyomorbetegségekben történő alkalmazásának részletes elemzésével már a Dr. Schulhof Ödön által szerkesztett és nagy részben írt, 1957-ben kiadott klasszikus munkában, a több mint ezer oldalas "Magyarország ásvány- és gyógyvizei" című könyvben találkozhatunk az alkalikus vizeket bemutató fejezetben.
A kénes gyógyvizek általában rendkívül hatékonyak mozgásszervi, reumás betegségek, ízületi és nőgyógyászati gyulladások kezelése során. Külsőleg az egyik legismertebb gyógyhatása a pikkelysömörhöz kapcsolódik. Az ebben a bőrbetegségben szenvedők számára kifejezetten ajánlott a kénes fürdőkúra. Fontos megjegyezni, hogy az egyes vizekben eltérő kémiai formában lehet jelen a kén, ráadásul a vízben lévő egyéb ásványi anyagok is befolyásolhatják a hatását. A szulfát-ionban lévő kén például fürdőkúra formájában nehezen szívódik fel, viszont ivókúra során fogyasztva kifejezetten előnyös hatású például egyes emésztőrendszeri problémák, vagy a köszvény kezelésére. Magyarországon a két legmagasabb kéntartalommal bíró gyógyvíz a Harkányi Gyógyfürdőben és a mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdőben található, de hasonlóan hatékony a Balfon feltörő kénhidrogén tartalmú gyógyvíz is. Enyhén kénes a Hévízi Tófürdő vize. Alkalikus-kénes gyógyvíz található Parádon a Csevice-forrás révén, ami palackozott formában sokaknak ismerős lehet.