Hogy ez végül tényleg sikerült, részben az olümpiai ásatásoknak köszönhető. Ezek során kiderült, hogy az olimpiák nem egy vallási esemény melléktermékei voltak, hanem az akkori világ legjelentősebb, mindenkit egybegyűjtő rendezvényei. A legfőbb tényező azonban, aminek köszönhetően létrejött és fenn is maradt az olimpiai mozgalom, az maga Coubertin (kuberten) báró, aki eredetileg a Sorbonne-on tanult történelmet és pedagógiát. Tanulmányai során eljutott Angliába is, ahol nagy hatást gyakorolt rá az ottani nevelési gyakorlat, különösen a testnevelés. Hazatérve 1892-ben tartotta meg első előadását az olimpiákról, nem nagy sikerrel. 1894-ben összehívta a párizsi atlétikai kongresszust, ahol kihirdette a NOB megalakulását és az olimpiai játékok felújításának tervét. Az első játékokat 1896-ban Athénban kívánták megrendezni. Coubertin nem a sportteljesítményben látta az olimpia célját. Első ókori olimpiadas. Jelmondata: "A lényeg nem a győzelem, hanem a küzdelem maga. " Számára az olimpia által közvetített béke üzenete volt a legfontosabb, amely már az ókorban is kötelezte az embereket.
I. Theodóziusz császárnak azonban nem tetszettek az olimpiai játékok, s 393-ban, mint pogány kultuszt, eltörölte, azután földrengések, árvízek pusztítottak rajta. Olimpia 19. századvégi feltárását követően a párizsi Nemzetközi Testnevelési Kongresszuson Pierre de Coubertin báró indítványozta az olimpiai játékok újraindítását. Olimpiában található egy modern múzeum, melyet Coubertin alapított 1894-ben az újkori olimpiák emlékére. A múzeum előtt áll Coubertin szívét őrző oszlop. Végül Athén 1896-ban megrendezte az első olimpiai játékokat. Első ókori olimpia. 100 évvel ezelőtt az újkori olimpia első világsztárja Luisz Szpiridon volt. A görögök meg akarták nyerni az athéni játékok csúcspontjának számító marathoni futást. Szpiridon röviddel a cél előtt előzte meg ellenfeleit. A 42 km hosszú versenyt annak a hírnöknek az emlékére rendezik, aki Kr. 490-ben a görögök perzsák feletti győzelmének hírét Marathónból Athénba vitte. "Örvendjetek, győztünk! " - kiáltotta és holtan rogyott össze. A kiterjedt ásatási terület és múzeum megtekintésére egy egész napot kell rászánni.
Mindjárt a bejárat után láthatjuk az olimpiai "fitness-termeket": a Gümnaszion és a Palesztra oszlopai közt tartották egykoron edzéseiket a könnyűatléták, bokszolók és birkózók. A fallal körülvett Altisz, a szentélykörzet központjában álltak Zeusz és felesége, Héra templomai. A Zeusz-templom hatalmas, törött oszlopai több mint 10 m magasak voltak. A templom mindkét oromzatát pároszi márványból faragott szoborcsoportok díszítették. A szentély fából, aranyból és elefántcsontból faragott kolosszális Zeusz szobra már nincs meg. Pheidiász műve, a trónján ülő Zeusz az ókor hét világcsodája egyikének számított. Olimpia eme legnagyobb templomában történt az "olümpikonok", a győztesek díjának átadása is. Itt állt a szent olajfa, melyről ágakat vágtak a győztesek koszorújához. Az olimpiai liget kedvelt fotómotívumának számítanak a Héra-templom karcsú oszlopai. A kr. VI. -VII. sz. -ból származó templom az egyik legrégibb Görögországban. Héra temlpoma a Kronosz -hegy lábánál állt, melyen manapság minden nyári és téli olimpia előtt egy parabolatükör segítségével meggyújtják az olimpiai lángot.
Januártól nő a nyugdíjkorhatár - 21. 20 11:15 Gazdaság Január 1-jétől 65 év lesz a nyugdíjkorhatár az 1957-ben születetteknél. 65 év az új korhatár A 2014 óta zajló fokozatos nyugdíjkorhatár-emelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. Az emelés újabb lépcsőjeként 2022. Ezt hozta az új év: megemelkedett a nyugdíjkorhatár - Portfolio.hu. január 1-étől 65 év lesz az öregségi nyugdíj korhatára az 1957-ben… Megint emelkedik a nyugdíjkorhatár: mutatunk mindent, amit tudni kell a 2022-es emelésről, a korhatárról és a kedvezmé… Portfolio - 21. 19 11:02 Gazdaság 2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk, mi várható a jövőben, illetve mi a helyzet a szomszédos országokban. Megint emelkedik a nyugdíjkorhatár – itt vannak a részletek Infostart - 21. 20 05:20 Belföld 2022. január 1-jén ismét jön a nyugdíjkorhatár-emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél.
Újra emelkedik a nyugdíjkorhatár Magyarországon: itt vannak a részletek Hírklikk - 21. 20 06:15 Belföld 2022. További cikkek
Arról, hogy az átlagos havi nyugdíj összege hogyan alakult 2000 óta, ebben a cikkünkben írtunk. Arról, hogy a nők és a férfiak átlagosan hány évet töltenek majd nyugdíjban, ebből az anyagunkból tájékozódhatnak, az idei emelésről pedig innen.
Szarni bele, kezdjetek el szépen magatoknak megtakarítani/bedektetni mert ha megélitek egyáltalán az állami nyugdíjat, semmire nem lesz elég akkor sem. A kamatos kamat nagy találmány, elég kis befizetéssel is elég sok jön össze már 10-20 év alatt is, ha meg odatesztek egy normálisabb összeget minden hónapban akkor főleg.
A következő ábrákon az látható, milyen arányban változott a lakosság kor összetétele. A népesség száma 2020 Forrás: KSH A grafikonokból egyértelműen kiderül, hogy míg az időskorúak aránya folyamatosan nő, addig a fiatalkorúak aránya csökken. 2021-re a 65 év felettiek aránya elérte a társadalom 20%-át, míg az időskori eltartottsági ráta a 30%-ot. Tehát 100 aktív korúra (14-64 év közötti) körülbelül 30 időskorú jut. Ha ehhez még hozzávennénk a foglalkoztatási arányt, és levonnánk az állami alkalmazottak számát, még rosszabb képet kapnánk. Hivatalos: emelkedik a nyugdíjkorhatár, idén már nem is lesz megállapítás. Az már tényleg csak zárójeles megjegyzés, hogy az elmúlt években tapasztalható kivándorlási hullám szintén rontja a helyzetet, hiszen azok, akik kivándoroltak, nem Magyarországra fizetik a társadalombiztosítási hozzájárulást, és valószínűleg a gyerekeik sem ide fogják. Növekvő várható élettartam Napjainkban a fejlett országokban a várható élettartam, az életminőség, és az egészségügy javulásával folyamatosan nő. Ebből az következik, hogy a nyugdíjban eltöltött évek száma is növekszik.
Felosztó-kirovó rendszer Ebben a rendszerben az aktív dolgozók teremtik meg a nyugdíjasok számára a nyugdíj összegét. Tehát elméletben a befolyt pénzösszeget azonnal szétosztják a nyugdíjasok között. A rendszer mindaddig fenntartható, amíg a beáramlott befizetések fedezni tudják a kifizetéseket. Tőkefedezeti elven működő rendszer Magyarországon önkéntesen működő rendszer, ahol a tagok egy általuk meghatározott összeget rendszeresen befizetnek, és a pénztárak ezt kollektíven befektetik. Az így felhalmozott összeg lesz a későbbi nyugdíjmegtakarításunk, melynek összege a befizetések mértékétől, és az azon elért hozamoktól függ. Nyugdíjkorhatár emelés jön Magyarországon: mutatjuk, kiket érint az új szabály | Kárpát-Medencei Újságírók Egyesülete. Most, hogy már tudjuk milyen elven működik a magyar rendszer, nézzük meg milyen problémái vannak, és miért fenntarthatatlan a jelenlegi formájában Öregedő társadalom Magyarország népessége az elmúlt 30 évben folyamatosan csökken, és a tendenciában nem is várható változás. A termékenységi ráta 1990-es 1, 87-es értékről 2018-ra 1, 49-re csökkent, míg a szükséges szint 2, 07 lenne.
Habár az európai átlagtól elmarad Magyarország, így is az elmúlt 30 évben növekedés figyelhető meg, a nyugdíjban eltöltött évek számában. A férfiaknál 1990-ben 12, 1, míg 2018-ban már 14, 6 év volt, a nőknél pedig 15, 4-ről 18, 5 évre emelkedett. Forrás: Pénzcentrum Összességében tehát elmondható, hogy egyre kevesebb aktív korú embernek kell eltartania, egyre több nyugdíjas embert, akiknek a nyugdíjban eltölt éveik száma szintén nő. Úgy gondolom, hogy ebből könnyen belátható, hogy a jelenlegi állami rendszer ilyen formában nem fenntartható, tehát mindenképpen változtatásra lenne szükség. Ez lehet további korhatáremelés, a nyugdíjak reálértékének csökkentése, esetleg a rendszer alapvető átalakítása, és az öngondoskodás mértékének erősítése. Az öngondoskodó vonal Az állami rendszer mellett lehetőségünk van önkéntes pénztárba is belépnünk, és oda rendszeresen meghatározott összeget befizetnünk. Számos munkáltató ösztönzi a belépést, és cafetéria formájában fizet a dolgozói számlákra. Ezenkívül adóvisszatérítéssel is élhetünk éves szinten maximum 280.