1/7 anonim válasza: Google a barátod, Wikipédia a barátnőd. Amúgy ennyi segítséget kapsz: > "Az oxigén moláris tömege g/mol? " Nem. 2015. máj. 27. Víz szerkezeti képlete. 18:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Az volt a kérdés, segítek az oxigén moláris tömege g/molban 3/7 anonim válasza: Akkor én is segítek, egy kicsit többet: [link] [link] [link] (Még nem hittem el, hogy teljesen hülye vagy, és hiszem, hogy meg tudod oldani a problémát ez alapján. ) 2015. 19:17 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 A kérdező kommentje: Nem erre gondoltam de azért kössz ezt én is be tudom írni 5/7 anonim válasza: Akkor be tudsz írni kicsit mást is: Például: 'víz szerkezeti képlet' 'oxigén moláris tömeg' 'hidrogén klorid moláris tömeg' Harmadik-negyedik próbálkozásra meglesz az is, amit szeretnél, ez tényleg egyszerű. 19:22 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: Még annyi tanács, hogy a böngészőkben (legalábbis a Chrome-ban és Firefoxban) a Ctrl-F-fel rá tudsz keresni az oldalakon is adott szavakra, így egyből arra a részre tudsz ugrani, ami érdekel.
Nagyon nagy lap (736k). További információk [ szerkesztés] a magyar Wikipédia vegyületeinek összegképlet szerinti keresője külső lapon
Más anyagokéhoz viszonyítva a víznek nagy a fajhője, ezért jó fűtő- és hűtőanyag. Párolgáshője is nagy, ezért kondenzáló gőze fűtésre jól használható. A víz hővezető képessége csekély, ha nem áramlik. A jég hővezető képessége mintegy négyszer nagyobb. A víz hőstabilitása igen jó, csak 2000 °C feletti hőmérsékleten kezd jelentős mértékben elemeire bomlani. Az elektromosságot a tiszta víz nagyon rosszul vezeti, mert csak kevéssé disszociál ionokra. Dipólusos molekulaszerkezetéből következik azonban, hogy nagyfrekvenciás térben (pl. Mért H2O a víz képlete?. mikrohullámú sütőben) a víztartalmú élelmiszerek gyors felmelegedése tapasztalható, mert a mikrohullámok kiváltják a vízmolekulák intenzív mozgását. Az élelmiszerek fagyáspontja, a növényi és állati sejtnedvben oldott anyagok fagyáspontcsökkentő hatása miatt, mindig 0 °C alatt van. A növényi és állati sejtnedvben oldott anyagok molekulatömege azonban nagy, ezért viszonylag nagy szárazanyag-tartalmú oldataikban is a molekula fajlagos száma kicsi. Fagyáspontjuk tehát kevéssé tér el a vízétől.
H-O-H Hurrá, megvan a H2O! EZÉRT H2O. 5. 00:35 Hasznos számodra ez a válasz? 9/41 A kérdező kommentje: utolsó: ez nem H2O hanem HOH eddig senki nem adott elfogadható magyarázatot:D 10/41 anonim válasza: Te tényleg ilyen hülye vagy, vagy csak tetteted?? Tapasztalati, molekula- és szerkezeti képletek (videó) | Khan Academy. 00:35-ösnek igazából igaza van. A H2O képlettel tényleg így néz ki: H=O=H És azért H2O, mert 2 Hidrogén atomot tartalmaz(H2) és egy Oxigén atomot(O) ennyire nem értesz hozzá, akkor menj vissza 7. -be mert meg fogsz bukni!! 2011. 10:42 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Ez egyfajta szerkezeti képlet. Van olyan szerkezeti képlet, ami további, térbeli információval szolgál, elárulva azt is, hogy a molekula kiemelkedik, vagy a sík mögé kerül. Más képletek nem ennyire pontosak. Ha elmerülsz a szerves kémiában, a szénláncokat valahogy így jelölik, ahol a csúcsok jelentik a szénatomokat. Minden csúcson egy szén ül. Ez alapján mondhatod, hogy a szénnek jellemzően 4 kötése van stabilis állapotban, de te csak egyet, kettőt, hármat látsz. Ha nincs lerajzolva, akkor hidrogénnek kell lennie. De ez egy szerves kémiában használt megegyezés. Számos lehetőség van a szerkezeti képlet megadására. Ez itt egy nagyon tipikus példa. Ahogy látod, egyre több és több információhoz jutok, ahogy haladok a tapasztalatitól az összegképleten keresztül a szerkezeti képlet felé. Szeretném tisztázni, hogy a tapasztalati képlet és az összegképlet nem mindig tér el egymástól, még pedig akkor, ha az arányok éppenséggel az elemek valós számát mutatják a molekulában. Jó példa erre a víz. Nézzük a vizet.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Menü Kezdőlap Képgaléria Látnivalók A "jó palócokról" "A kedvenc falu 2016" Kezdőlap » Képgaléria » Régmúlt idők képeslapokon » Károlyi kastély Régmúlt idők képeslapokon Károlyi kastély « » ← Előző Következő → Vissza a mappához Profilkép PARÁD-PARÁDFÜRDŐ Palócház (Parád, Sziget u. 10. ) Tájház (Parád, Kossuth u. 53. ) Utolsó kép Elérhetőség Keresés Archívum Naptár << Augusztus / 2019 >> RSS Forrás megtekintése Statisztika Most: 2 Összes: 30703 30 nap: 574 24 óra: 22, 2007-2018 © Minden jog fenntartva. Károlyi kastély parádfürdő. | RSS
1603 -ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676 -ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710 -ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770 -ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. Károlyi-kastély - Parád. század második felétől 2005 -ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot. Parádsasvár, kastélyszálló A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881 -ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.
Tovább barangolva, a zeg-zúgos folyosón, beléphetünk a Millenium terembe, ahol a Magyar Sportcsillagok Kiállítását találják, illetve a Sala Terrana szalonba. Utóbbi – amelynek neve magyarul földanyát jelent – barna és mélyzöld színeivel, az eredetivel megegyező diófa és tölgyfa faburkolataival, kandallójával igazi nyugtató pihenősarok, ahonnan közvetlen kapcsolat nyílik a kert felé. A főépület hátsó részén kő csigalépcső fut a toronyba, a három emeleten három további szalon (a Károlyi, az Ybl és a Geraldine) fogadja a vendégeket. Parád, a palóc föld - Képgaléria - Régmúlt idők képeslapokon - Károlyi kastély. Aki a 175 lépcsőfokot megmássza, csodás kilátóba juthat: innen nemcsak a kastély egésze látható felülnézetből, de feltűnik a kerten kívül, a főút túloldalán, a Parádi víz kútját rejtő faépület, valamint a szintén rendbe hozott, egykori vadászház. A hegyoldalon százéves fenyőfák magasodnak. A 4872 katasztrális hold területű egykori Debrői birtok erdeinek nagy része ma is megcsodálható. Károlyi Gyula vadászházat építetett az erdő mélyére is, és muflont, szarvast telepített ide Németországból.
Története | Látnivalók Története Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében, alacsony fennsíkon terül el. Szép kilátás nyílik a falut körbeölelő hegycsúcsokra: Mogyorós-orom, Nagy-Lipót, Galya-tető, Nagy-Lápafő, Bagoly-kő, Csór-hegy, Kútfő-tető, Gyökeres-tető, Hármas-tető, Vár-hegy. Parádsasvár, Parád és Parádfürdő múltja szervesen összekapcsolódik, érdekes módon azonban csak 1549-ben tűnik fel a települések neve az írott forrásokban. Ekkor a terület Országh Kristóf tulajdona. 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány vette zálogba, 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s birtokolta mintegy száz évig. 1676-ban Erdődy Györgyné Rákóczi Erzsébet a falu egy részének ura, a másik rész pedig Rákóczi Ferencé és testvéréé Júliáé. II. Rákóczi Ferenc a Som-hegy alatt 1710-ben üveghutát létesített, amely egészen az 1770-es esztendőkig a régi helyén üzemelt. Károlyi kastély paradiz. 1740-41-ben a gyarapodó Grassalkovich Antal terjeszkedett errefelé. 1841 után a hajdani bérlő, gróf Károlyi György lett a birtokos, aki 1847-ben megvette a határt.
Az üveggyártásban egyébként nem ismeretlen az üzemek vándorlása, 50-60 éves működés után lebontották és néhány kilométerrel távolabb ismét felépítették az üzemet, ahol volt elegendő faanyag. A Parádóhutáról átköltözött üzem neve hosszú időn keresztül Újhuta volt. 1776-1824 között az Orczy család bérelte az uradalmat, ezt követően Kaán Sámuel. Új korszak kezdődött a parádi gyár történetében, amikor a 19. század közepén Károlyi György vette bérbe a debrői uradalmat és vele az üveghutát is. 1846-ban iparmű-kiállításon a gyár díjat nyert, s még ugyanebben az évben Károlyi György Pesten üzletet nyitott a parádi termékeknek. Két évvel később már szenet is használnak a kemencék fűtésénél, ami akkoriban igen ritka volt. Szintén Parádon használtak először szódát a sokkal drágább hamuzsír helyett. Az 1800-as évek második felében többször is bővítették az üzemet, 1867 után már évente 3, 6 millió palack hagyta el az üzemet. Károlyi kastély, Parádsasvár | Vendéglátás | Épületek | Kitervezte.hu. A nagytömegű palackgyártást az országos hírűvé vált parádi gyógyvíz, más néven csevice forgalmazása tette szükségessé.