Új, jó minőségű virágföldbe javasolt ültetni. Laza, szellős, porózus talajt kedvel, melyben gyorsabban nő a gyökere ezért ne tömörítsük be a földet! Tápanyagigényes növény, de amíg teljesen át nem szőtte a balkonládát, addig ne tápoldatozzuk! Nem kell sűrűn ültetni, egy 1 méteres balkonládába 4 vagy 5 tő elegendő. Vízigénye alapvetően alacsony, de mivel laza földbe célszerű ültetni, naponta ellenőrizzük, hogy elég nyirkos-e a talaj. Ha lappangóvizes, oxigénhiányos a talaja, könnyen megtámadhatják betegségek. A levelére ne locsoljunk vizet, mert gombás rozsdásodást okozhat. Ezekből következik, hogy öntözni reggel vagy napközben tanácsos, hogy minél kevesebb ideig vegye körül pára a muskátlit. Ültetés után egy hónappal már pótolhatjuk a talajba az elhasznált és kimosódott tápanyagot. Az elvirágzott ernyőket kitörve serkentjük a további virágzást és a nem kell a növénynek a magérlelésre energiát fordítania. A lehullott szirmokat is célszerű lepöckölni, lefújni a levelekről. Álló muskátli arab news. A már megsárgult öreg leveleket is törjük ki.
Kapcsolat Cím: 1224 Budapest, Diótörő út 122-124. Tel/fax: +36-1/207-2909 Mobil: +36 20/983 9977 E-mail: Nyitvatartás: Hétfő: 8-18h Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: 8-14h Vasárnap: 8-12h Kertészetünk kínálata
Az előző havihoz képest a fogyasztói árak 0, 3 százalékkal emelkedtek januárban. Az energiaárak havi bázison 6, 2 százalékkal nőttek, az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánycikkek ára pedig 1, 1 százalékkal. Infláció az EU-tagállamokban (2022. Kiderült mekkora volt tavaly a magyar infláció. január) – Fotó: MTI A legnagyobb éves áremelkedés Litvániában alakult ki januárban, 12, 3 százalékos, illetve 11 százalékos Észtországban és 8, 8 százalékos Csehországban. A legalacsonyabb éves áremelkedést Franciaországban mérték, 3, 3 százalékosat, Portugáliában 3, 4 százalékosat és Svédországban 3, 9 százalékosat. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon 7, 9 százalék volt az éves infláció januárban a decemberi 7, 4 százalék és a tavaly januári 2, 9 százalék után. Januárban a havi áremelkedés 1, 4 százalék volt.
2022. február 23., szerda 17:04:09 / MTI Rekordmértékű volt az infláció januárban az euróövezetben. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán azt közölte, hogy januárban 5, 1 százalék volt a fogyasztói árak éves emelkedése a decemberi 5, 0 százalék után az euróövezetben. Az Európai Unióban 5, 6 százalékos növekedést mértek a decemberi 5, 3 százalékot követően. Sok országban növekszik az infláció a háború miatt, a magyar kormány benzinárstoppal, kamatstoppal es rezsicsökkentéssel harcol ellene. A fogyasztói árak emelkedéséhez a válságot követő fellendülés és a feldolgozóipari beszállítói nehézségek mellett a legnagyobb mértékben az energiaárak járultak hozzá: az euróövezetben januárban 28, 8 százalékos volt az energiaárak éves emelkedése, magasabb a decemberi 25, 9 százaléknál. Energiaárak nélkül a januári infláció 2, 5 százalék volt a decemberi 2, 8 százalékot követően. Az Európai Unióban 5, 6 százalékos az infláció – Fotó: Pxfuel Az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánycikkek ára 3, 5 százalékkal emelkedett januárban a decemberi 3, 2 százalékkal szemben. Az energia, az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánycikkek nélkül a fogyasztási cikkek januári éves áremelkedése (maginfláció) három hónapja a legalacsonyabb volt, 2, 3 százalék a decemberi 2, 6 százalék után.
Egy főcsoportban mértek csökkenést, a tartós fogyasztási cikkekért 0, 4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly. Illusztráció Fotó: Magócsi Márton - Origo Tavaly az év egészében az élelmiszerekért 2, 8 százalékkal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, átlagosan 4, 8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3, 6, a szolgáltatásoké 1, 5, a háztartási energiáé 0, 8, a ruházkodási cikkeké 0, 5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0, 3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni 2017-ben. Legjobban a tojás drágult Forrás: Shutterstock Egy év alatt, 2016 decemberhez képest az élelmiszerek ára 3, 5 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 39, 4, a vaj, vajkrém 15, 1, a tejtermékek 7, 9, a kenyér 7, 7, a kávé 5, 6, a párizsi, kolbász 5, 1, a sertéshús 5, 0 százalékkal drágult. A cukor ára 12, 5, a baromfihúsé 11, 8 százalékkal csökkent. Magyarországon a legnagyobb az infláció az Európai Unióban. A háztartási energia ára 1, 6 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2017 decemberére vonatkozó inflációs adatokat. Mivel ezzel teljessé vált a tavalyi adatsor, így kiderült az is, hogy mekkora volt az átlagos drágulás tavaly Magyarországon. A KSH legújabb gyorstájékoztatója szerint, a fogyasztói árak átlagosan 2, 4 százalékkal emelkedtek 2017-ben az előző évhez képest. Decemberben 2, 1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elemzők 2, 3-2, 4 százalékos éves átlagos inflációt vártak 2017-re, így kijelenthető, hogy a tavalyi infláció a várakozásoknak megfelelően alakult. Érdemes megemlíteni, hogy 2012 után nőtt ismét az infláció az előző évhez képest, azonban az még így is a 3 százalékos inflációs cél alatt van. Éves inflació magyarországon. Az infláció alakulása Forrás: KSH Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy az infláció decemberi lassulásában az üzemanyagok árának mérséklődése játszott főszerepet. Tavaly a legnagyobb drágulást a szeszes italok, dohányáruknál, valamint az élelmiszereknél mérték.
Hazánkban ugyanakkor a gyors béremelkedés következtében várhatóan több mint 5 százalékkal emelkedhetnek az idén a reálbérek. Árstop Magyarországon érdemben tompítják az inflációt az árstop intézkedések. Az üzemanyagárstop nélkül például 10 százalékkal lenne drágább a tankolás, avagy 520-540 forintba kerülne egy liter benzin. Az üzemanyagárak befagyasztása 0, 7 százalékkal mérsékelheti az inflációt a jelenlegi banki becslések alapján. Ehhez jön hozzá az élelmiszerárstop, mely 0, 6 százalékkal mérsékli a teljes inflációs mutatót. Végezetül a hatóságilag fixált gázárak, illetve rezsidíjak közel 3 százalékkal fogják vissza a fogyasztói árindexet. Összegezve tehát a három árstop intézkedés hozzávetőlegesen 4 százalékkal csökkenti az inflációs mutatót. Az árstop intézkedések sikerét az is jól mutatja, hogy több uniós tagország is abban gondolkodik, hogy magyar mintára árstop intézkedéseket vezessenek be. infláció béremelkedés reálbér növekedés gázárak élelmiszerár fogyasztói árak üzemanyagár árstop
Nem döntött rekordot hazánkban az infláció növekedése, amely a baloldali kormányzás alatt magasabb szinteken is járt. Az MNB jóslata szerint 7, 5-9, 8 százalék lesz az éves áremelkedés. Az Orbán-kormány ráadásul több területen is védi a lakosságot az árak emelkedésétől. Erre 2010 előtt nem akadt példa. Idén februárban negyvenéves csúcsot döntött az infláció éves emelkedésének mértéke az Egyesült Államokban. Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics közölte: éves összevetésben 1982 januárja óta a legnagyobb ütemben, 7, 9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban a januári 7, 5 százalék után. Most nem sokat tehetek. Oroszország a felelős – ezt válaszolta Joe Biden amerikai elnök arra a kérdésre, hogy miként kezelik majd a döntéshozók az energiaárak elszabadulásá infláció emelkedése mögött valóban jelentős részben az energiaárak alakulása áll, amely már a velünk szomszédos országban dúló háború előtt gondot okozott a nemzetközi színtéren.
A baloldali kormányzás alatt egyébként az infláció átlaga meghaladta az öt százalékot (ez a mérték az Orbán-kabinet időszaka alatt 2, 9 százalék), de 2007 márciusában, amikor sem háború, sem válság nem volt, a magyar pénzromlás mértéke kilenc százalék felett is volt. Az infláció ellen mégsem tettek semmit. Egyébként 2010 óta a nettó reálbérek 67 százalékkal emelkedtek, míg a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányzás alatt mindössze 13 százalékkal.