Az egykori bányásztelepülésen, Betlér községben található az Andrássy kastély, mely 1945-ig a család birtoka volt. A kastély mai formáját 1880 körül nyerte el, amikor Andrássy Manó, a "vasgróf" (akiről Jókai Mór a Fekete gyémántok Berend Ivánját mintázta), négy saroktornyot épített hozzá. A kastély különlegessége híres könyvtárszobája, a fennmaradt teljes eredeti berendezése, valamint a fegyver és trófea gyűjteménye. A kastély körül 81 hektár területen fekvő angolpark található, melynek kialakításában Heinrich Nebbien híres cseh kertészmérnökneknek volt nagy szerepe, éppúgy, mint a mi budapesti Városligetünk kialakításánál. Andrássy kastély better living. A nap következő látványossága Rozsnyó és Poprád között található Dobsina helységbe vezet a jégbarlang hoz. Mintegy 30 perces erdei sétát követően érjük el a barlangot. 400. 000 évvel ezelőtt keletkezett, amikor a barlangtermek mennyezete beomlott és megszűnt a Dobsinai és a Sztracenai-barlang összeköttetése. 1870-ben fedezték fel a barlangot és még abban az évben megnyitották a nagyközönség számára.
A gyűjtemény legérdekesebb darabjai közé kétségen kívül azok a Bebek-féle ágyuk tartoznak, melyek a kastélyon kívül vannak felállítva. A község határában gazdag vaskőbányák vannak és a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t. kohói. A falu két temploma közül a római katholikus 1600 körül épült, az ág. pedig 1786-ban. Van a községben posta, táviró és vasúti állomás. " [4] A trianoni diktátumig Gömör–Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A második világháború idején területén partizáncsoportok tevékenykedtek, melyeket a lakosság is támogatott. Népessége [ szerkesztés] 1880-ban 1006 lakosából 103 magyar és 763 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 934 lakosából 277 magyar és 618 szlovák anyanyelvű volt. A betléri Andrássy kastély és Krasznahorka | Akciós Utak. 1900-ban 1119 lakosából 223 magyar és 845 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 1121 lakosából 332 magyar és 746 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 1170 lakosából 241 magyar és 863 csehszlovák volt. 1930-ban 1333 lakosából 160 magyar és 1043 csehszlovák volt. 1991-ben 995 lakosából 20 magyar és 959 szlovák volt.
Ezt követően elnyerte a nemzetközi Europa Nostra díjat. A kastély a II. világháború után állami tulajdonba került, 1985-ben a szlovák nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánították. Gömör leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. Andrássy Manó és fia Géza fényűzően rendezte be a kastélyt. Ma is megcsodálhatjuk a 18. századi bécsi klasszicista bútorokat és a 19. századi műtárgyakat, kézműipari tárgyakat. Kiemelkedő fegyvergyűjteménye, mely a középkortól a 19. Andrássy kastély better world. századig tartó szakaszból származik. A vadászat iránt érdeklődőket ezen felül vonzhatják a vadásztrófeák és a világ különböző tájain, Ázsiában, Afrikában vadászatok alkalmával gyűjtött egzotikus emléktárgyak. Ha ez nem lenne elég, a kastély mintegy 15 000 könyvet számláló könyvtárral bír, ami elsősorban teológiai, történelmi, politikai, filozófiai és földrajzi témájú könyveket foglal magába, 15 különböző nyelven. Szerintem már csak ezért is érdemes ellátogatni ide. Andrássy Leopold érdeme, aki 1790-ben alapította a könyvtárat. A természet kedvelőinek figyelmébe ajánlanám a kastélyt körbeölelő 80 hektáros parkot – amit a világ legjelentősebb történelmi kertjei és parkjai közé soroltak –, és a vadaskertet.
Leírás: Az Európai Unió országaiba való utazáshoz egységesen elfogadott a QR-kódot tartalmazó, magyar és angol nyelvű Uniós digitális Covid-igazolvány, vagyis "zöld útlevél" (green pass). Az Uniós digitális Covid-igazolvány a megfelelő védettséggel rendelkezők számára nyomtatott és elektronikus formában egyaránt ingyenesen elérhető: nyomtatott formában igényelhető a kormányablakoknál, ügyfélkapuval rendelkezőknek néhány kattintással letölthető és nyomtatható az oldalról, vagy digitálisan elérhető az EESZT mobilalkalmazáson keresztül. Felhívjuk figyelmüket, hogy a kártya formátumú magyar védettségi igazolvány önmagában általánosságban nem elegendő a külföldi utazáshoz, azt a külföldi hatóságok nem minden ország esetében fogadják egyes országokra vonatkozó teljes körű és részletes szabályozásokat (pl. Andrássy kastély better business. elfogadott oltás típusok, stb. ) a Konzuli szolgálat oldalán országonként csoportosítva találják, ide kattintva elérhető: Betlér, Krasznahorka és Rozsnyó neve egyaránt az Andrássy család nevéhez kötődik.
Az eredetileg gótikus kastélyt 1792 és 1795 között klasszicista stílusban építették át. A 18. század végén a kor elvárásainak megfelelően kastélyparkkal vették körül, ezt később kibővítették. Az angolkert ma 57 hektáron terül el, és a számos szobor mellett kerti pavilonokat, egy műbarlangot és egy vízesést is magában foglal. Mai, barokkos alakját 1880 környékén nyerte el, amikor akkori tulajdonosa, Andrássy Manó (a "Vasgróf") elképzelései alapján jellegét egy vadászkastélyhoz hasonlóvá tették. Ez a külseje minimális módosításokkal a mai napig megmaradt. 5 gyönyörű kastély a Kárpát-medencében | Startlap Utazás. 1945 -ig eredeti tulajdonosai, az Andrássyak lakták. Ezután államosították, azonban eredeti berendezése megmaradt. 1985 -ben a szlovák nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánították. 1968 -tól kezdődően évtizedeken át tartó felújításon esett át, a munkálatokat azok 1994 -es befejezése után Europa Nostra díjjal jutalmazták. Ma a Gömör leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. Múzeum [ szerkesztés] A kastélyban ma múzeum működik, amely a korabeli bútorok mellett képtárat, szalonokat, fegyver-, porcelán- és üveggyűjteményeket tartalmaz.
A vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a folyóban. Az államtitkár pontokba szedte azt is, a beruházásnak milyen tervezett lépései lesznek: A felgyülemlett iszap kikotrása – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig. Iszapcsapda telepítése a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között. Partfal rendbetétele a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között. Energetikai Szakkollégium | Dél - pesti Szennyvíztisztító Telep. A Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldása – ne csorduljon onnan szennyvíz és szemét a Dunába. Speciális vizes élőhely (wetland) és természetes csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén. A Soroksári-Duna térségével kapcsolatban pár hete írtunk arról: a Gubacsi híd teljesen elhasználódott, vasúti forgalmat lebonyolító részét már nem lehet felújítani, így egy új vasúti átkelő épül a meglévő hídtól 15 méterre északra. Október közepén írtunk arról, hogy elindult egy másik jelentős fővárosi beruházás, a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út fejlesztésének előkészítése.
A csatornatisztítás során kiemelt üledék kezelése az Észak-pesti és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen történik. A Fővárosi Csatornázási Művek elsőként hasznosítja a szennyvíztisztítás során visszamaradó homokot. A tisztítótelepeken felfogott homokot olyan minőségűre tisztítjuk és fertőtlenítjük, hogy az újra hasznosítható az építőiparban. Az egyébként építőipari műszaki engedéllyel bíró "terméket", a fertőtlenített homokot elsősorban a budapesti csatornák felújítása során hasznosítjuk. A tisztítótelepeken visszamaradó víztelenített szennyvíziszap komposztálásra, továbbá rekultivációs célú hasznosításra kerül. Újdonság, hogy az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep víztelenített iszapjának egy részéből újrahasznosítható terméket, azaz jó fűtőértékkel bíró szilárd tüzelőanyagot állítunk elő, melyet ezt követően erőműben hasznosítanak. Film: Mi történik a szennyvízzel Film: A szennyvíz titka
A projekt célját így írta le Fürjes Balázs: olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni. A Dél-pesti Szennyvíztisztító problémáját is kezelik A vízminőség javítására több okból is szükség van Fürjes Balázs szerint. Ezek A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a Ráckevei-Duna sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap és túl sekély a víz. Itt található Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem 8 (! ) Margitszigetnyi területet ölel fel. Az úszóláp különleges képződmény. Olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Egy komplett víztisztító-berendezésnek felel meg: kivonja a szerves anyagot a vízből, és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize. A klímaváltozás miatt gyakran kialakuló villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a terhelést már nem bírja, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba.