BZ: Nagy fájdalom, hogy elment. (Babarczy László január 31-én halt meg – a szerk. ) Volt egy nagy szakítás kettőnk között 2002-ben, amikor huszonhárom év után otthagytam őt és a kaposvári színházat. Ez akárhogy is nézzük, olyan volt, mint egy kapcsolatból való kilépés. Nem is tudom, igazából megbocsátott-e nekem. Találkoztunk utána, kommunikáltunk is, de a kapcsolatunk soha nem volt már ugyanaz. Rendszeresen hívtam különböző előadásokra, de nem jött el. Fontos mesterem volt, számított, mit mond, mit gondol felőlem. MN: Milyen volt vele dolgozni? BZ: Penge agyú pasi volt. Hullámzó volt a kapcsolatunk. Van egy bájos történet, amit őrzök róla. Még negyedéves főiskolás koromban meghívott Kaposvárra a Don Juan Petijére. Lementem, de a próbákon változó minőségű volt a teljesítményem. Fiatal kölyök voltam, hol nagyon jó, hol kevésbé – ettől aztán nehezebben is illeszkedtem be a társulatba. Bereczki Zoltán visszatér a színházba - ifaktor. Amikor jött az úgynevezett megnézés, Laci leváltotta a Donna Elvirát játszó színésznőt, nekem meg azt mondta, ad még egy kis türelmet, de tudjam, hogy miattam nem tudja eljátszani Tarján Györgyi meg Kari Györgyi a szerepét.
Himnusz színész Bemutató 2000. november 3. 1999 színész Bemutató 1999. október 1. 1996
Tanúja volt az épület 1965. március 15-ei felrobbantásának is. Poós Zoltán felidézte, utoljára a Lear királyt játszották az egykori épületben, 1964. június 28-án, amikor a Gelley Kornél alakította Alban szavait - "Nehéz idő sújt: itt engedni kell... "- mintegy húszperces tüntető vastaps kísérte. A József Attila-díjas költő arról beszélt, ironikus, hogy a háborút és az '56-os forradalmat is túlélő Nemzeti Színház éppen a konszolidáció időszakában semmisült meg. Az épület felrobbantásával eltűnt az ikonikus randevúóra is. A most visszakerülő oszlop azt is kifejezi, hogy ideje újra és újra találkoznunk egymással és a kultúrával – emelte ki Poós Zoltán, aki szimbolikusnak nevezte, hogy a felrobbantott épület darabjait széthordták az országban, mintha csak arra várnának, hogy valaki egyszer összeillessze azokat. Ennek a nagy történelmi kirakósnak az egyik szimbolikusan visszaillesztett darabja lehet a randevúóra elhelyezése az új épület előtt, a találkozási pont – emelte ki a költő. A randevúóra visszahozza az eltűnt időt is – fogalmazta meg Poós Zoltán.
A kör köréírható sokszögének illetve érintősokszögnek nevezzük azt a szabályos sokszöget, melynek az összes oldala érinti a körívet. A körívtetőpont magassága - Egy húr középpontjára állított merőleges hossza a közelebbi körvonalig. Fontos elem az építészetben a kupolák és boltívek méretezésénél, valamint az optikában a fókuszpont megállapításához. 7.3. Szobrászat. Román kor, freskók feladattal Latinul sagitta íj. Függvényként verszinusz néven ismeretes. Kerület és terület[ szerkesztés].
A katedrális a görög káthedra (ülőhely, bírói vagy tanári szék) szóból ered. A VI. századtól a püspöki székesegyházakat nevezik így, mert abban áll a liturgiát vezető püspök széke. Szent István és Szent László törvényei egyértelműen előírják a templomépítési kötelezettséget, például: minden 10 falu építsen egy templomot. A korai Árpádok idején az uralkodók jelentős anyagi támogatást is biztosítottak az építkezésekhez. A XI-XII. századi építkezéseink szellemi irányítói javarészt a királyi udvartartásban is jelentős szerepre jutó bencések lehettek, hiszen ők rendelkeztek megfelelő ismerettel, tapasztalattal. Klasszikus román stílusú templomok épültek Magyarországon is: vaskos falakkal, keskeny, lőrésszerű ablaknyílásokkal. A késő romanikában jelenik meg a kapu feletti homlokzati részt uraló nagyobb rózsaablak. A templomok mennyezetét kereszt- illetve dongaboltozással fedték, mely csak kis fesztávok áthidalására alkalmas, ezért fontos szerepe volt az oszlopnak és a pillérnek. Az oszloptörzs sima, csavart vagy díszített, rendszerint zömök formájú.
Ágyak lábra állított kerevetek, körülfutó alacsony ráccsal. Csak a XII. században jelenik meg a mennyezetes (baldachinos) ágy. Középkori bútorrendezés: Sok bútort a fal mentén helyeztek el, szabadon hagyva a helyiség közepét. A kora középkor vége felé jelennek meg a bútorokon az építészeti tagozatok: oszlopok, árkádos ívek, párkány-profilok, ami azután hosszú évszázadokon át végigkíséri a bútorokat.