A Pest megyén keresztülhaladó kétszázötven kilométer hosszú, Isaszeget, Pécelt és Gödöllőt is érintő piros túraútvonalon a Pest Megyei Természetbarát Szövetség rendszeresen szervez túrákat, amelyek kiváló elfoglaltságként szolgálhatnak a természetjárás iránt érdeklődők számára. Csömör a budapesti agglomeráció, illetve Magyarország legnépesebb zsáktelepülése, a Gellért-heggyel megegyező magasságú szőlőhegyei lélegzetelállító körpanorámával kecsegtetnek, illetve egyedi földrajzi érdekessége a Csömöri ősláp, amely több ritka moha-, növény-, és madárfaj élőhelye egyaránt. Egyik legkimagaslóbb éves szinten megrendezésre kerülő eseménye a Hájastészta-és fánksütő verseny, amely kiváló program lehet az édesszájú turisták számára. Pécel városában létesült az ország első újságja, illetve az első, magyar nyelvű szerzők műveit gyűjtő könyvtára. Irodalmi vonatkozásainak sorát gyarapítja, hogy Csáth Géza és Örkény István is megemlíti egy-egy művében a várost. A horgászat szerelmesei számára a Tőzegtavak remek fogáslehetőséget biztosítanak, a lovaglás iránt érdeklődők igényeinek kielégítésére a Kishársasi Lovardában van lehetőség.
A legfontosabb az az étel, amelyhez a hazaérkezés utáni fél-egy órában nyúl; újra fel kell tölteni a szénhidráttartályokat, bevinni az ásványi anyagokat, majd eleget aludni. Ezeken a tényezőkön sok múlik, vagyis hogy menedzselni tudja a nehezebb napok azon részét, amelyet nem futással tölt. Bízzunk benne, hogy semmilyen sérülés sem hátráltatja majd. Ha fennáll a veszélye, hogy utána hosszabb kihagyás vár rá, nem érdemes erőltetni a kihívást, de mivel András jó ideje fut, meg tudja különböztetni, hogy a fájdalom a terheléssel jár együtt, vagy valami nagyobb probléma áll a hátterében. Addig nyilván nem szabad eljutni, hogy a küldetés miatt gyógyszert kelljen szednie. Azzal is tisztában van, hogy lesz mentális gödör, amikor baromira azt érzi, hogy másnap nem akar kimenni a szabadba, ám van olyan erős, hogy kijöjjön ebből is. Ez is a szépsége az egész erőpróbának: találkozni és megküzdeni olyasmivel, amivel korábban nem. " Ferenczi István kilencszeres magyar válogatott labdarúgó, az utóbbi években azonban nagy örömét lelte az egyre hosszabb távú futásokban is.
Most, mikor korunk háborúját vívjuk a koronavírus-járvánnyal, Bergendy Péter akaratlanul is egy olyan filmet készített a Post Mortemmel, amely reflektál az elmúlt másfél év feldolgozhatatlan veszteségeire és értelmetlen halálaira. Fotó: InterCom / A terv nyilván nem ez volt, de mivel a bemutató egy évet csúszott a pandémia miatt, a téma és az időzítés tökéletes összhangra lelt. A Post Mortem 1918-ban játszódik, az I. világháború végén, amikor fiatal férfiak százezrei maradtak örökre a távoli a harcmezőkön, és még a spanyolnátha is végigsöpört a világon, tovább tizedelve az emberiséget. A halál hétköznapibb jelenséggé vált az életnél, a félelem legyűrte a reményt. Szellemekkel suttogó | Kritika: Post Mortem | Mafab.hu. A film elején egy harcmezőn találjuk magunkat, amit Bergendy és csapata olyan kifogástalanul festett vászonra, hogy elakadó lélegzettel, a pislogást minimalizálva próbálom felfogni a látottakat, nehogy akár egy képkockáról is lemaradjak. A látvány világszínvonal, a hangulat örvényként szippantja be a figyelmet. A háború káoszföldjén bombák robbannak, az egyiknek a szele csaknem halálba taszítja Tomást (Klem Viktor).
Ha a kísértethorror zsánere és a montázs intézményrendszere elegyíthető lenne egymással, Bergendy filmje erőteljesen profitálhatna az úttörő jelenségből. Anger Zsolt és Hámori Gabriella legfeljebb húzónévként kerültek a produkcióba, egyedül Schell Judit nak jut valamiféle rosszul felépített kulcsszerep. A Post Mortem nem csak esetében bánik úgy a karakterek közti kapcsolatokkal, mint keselyű a hiénatetemmel: kell neki a túléléshez, de túl sok érzelmet azért nem visz a tranzakcióba. A "kedvencem", amikor Annácska betér egy házba, ahol az asztalfőn a Texasi láncfűrészes mészárlás Bőrpofájává torzult ábrázatú egykori barátja várja tátott szájjal az első tavaszi döglegyeket, és nagyjából a tizedik, visítva utánanyomuló falusinak jut eszébe, hogy kiterelje. Vagy amikor a való életben évek pszichoterápiáját igénylő események végigszemlélését követően úgy válik el Tomás/Tamás gyermeksegédjétől, hogy na, menjél aludni, holnap folytatjuk. Index - Kultúr - Temetetlen halottak között éljük a mindennapokat. És az elmegy. És folytatják. Az ehhez hasonló esetek számomra azt bizonyították, hogy még a valamiféle jellemrajzot kapó mellékszereplők is csupán fel lettek hajigálva a szürkés palettára, de komoly súlyuk sem egymás irányába, sem a néző felé nincsen.
Mindezt némiképp színesíti, hogy egyes halottpózokat olyan ismert festők alakjai inspiráltak, mint Francis Bacon vagy Munkácsy. Bergendy Péter különleges vizuális effektusokkal tarkított filmje a látványvilágon túl sok újat nem tesz hozzá a kísértethorrorokhoz. Lehetett volna pedig egy súlyos politikai-társadalmi krízis spirituális lenyomata, de ahhoz túl kidolgozatlan. A látványelemek miatt azonban mégis érdemes megnézni – és egy kis borzongás sosem árt.
Másfelől a holttestekből kiszáll az elhunyt szubjektuma, ezáltal szubjektum nélküli lénnyé válnak – ami kifejezetten a zombizsáner lényege. A posztmortem fényképek melankóliája és fenyegető kísértetiessége ezzel magyarázható. A lélektani folyamatok, a modern és premodern közötti világszemléletek harca és a pszichés befolyásolás (hiszen ezt teszi a posztmortem fényképész a pénzügyi haszon kedvéért) szintén rendkívül gazdag alapot adhatott volna több okból is. A főszereplő, a faluban felbukkanó német idegen a messziről jött, titokzatos egyén toposzát a film majdnem feléig a néző akár úgy is azonosíthatta, hogy ő a kor Magyarországán igencsak populáris spiritiszta médiumok azon válfajához tartozhat, aki a fényképészet eszközével készül valamiféle szélhámosságra a faluban és a film későbbi felében majd ezen tettek szabadítják rá a gonoszt mindenkire. De nem így történt, pedig a kor jellemző csalói közé tartoztak azok az emberek, akik a fotográfia mediális adottságait kihasználva készítettek olyan felvételeket, amelyeken mintha táncolt volna az asztal, kósza lelkek jelentek volna meg, esetleg ektoplazma csorgott volna valakinek a szájából.