A vajat a cukorral habosra kikeverni, majd hozzáadni a kihűlt pudingot és simára keverni. A krémet kétfelé venni és megtölteni a lapokat. Egy éjszakát hideg helyen pihentetni, majd a tetejét megszórni porcukorral és tetszés szerint szeletelni. Baloghné Kele Judit receptje. Látogassátok meg Juditka konyháját, ahol sok-sok csodás recepteket találtok!
Ha teljesen kihűlt hosszúkás szeletekre vágva, porcukorral meghintve tálaljuk.. 2564 megtekintés Írd le véleményed, kérdésed Kategória kedvencei
ALAPANYAGOK Tészta: 6 db tojás 300 g kristálycukor 300 g rétesliszt 1 csomag sütőpor 100 ml víz 100 ml napraforgóolaj 20 g kakaó Szükségünk lesz: 450 ml tejföl 50 g kristálycukor 3 kv. kanál fahéj Pudink: 1 l tej 2 csomag vanília ízű pudingpor 7 ev. kanál kristálycukor A tojások sárgáját a cukorral habosra verjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, az olajat és a vizet, majd elkeverjük. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, majd óvatosan beledolgozzuk a tojássárgás keverékbe. Az így elkészített tésztát két részre osztjuk. Juditka konyhája: ~ MÉZES , TEJFÖLÖS - PUDINGOS SZELET ~. Az egyikhez hozzáadjuk a kakaót és elkeverjük. A tésztákat sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük. Én felváltva, adagonként öntöttem bele a világos és kakaós tésztát. Közben a pudingporból, tejből és cukorból sűrű pudingot főzünk. Még forrón ráöntjük a tepsiben lévő tésztára, elegyengetjük, majd 180 fokon 30-35 percig sütjük. A tejfölt a cukorral elkeverjük, és rátesszük a kihűlt sütemény tetejére. Fahéjjal vagy fahéjas cukorral megszórjuk, és legalább 4 órára hűtőszekrénybe tesszük.
Jó étvágyat!
Gyorsan dolgozzunk, hogy ne olvadjon meg a vaj a kezünk alatt. Felezzük el a tésztát. 3. Az egyik tésztadarabot kinyújtjuk a tepsi méreténél egy kicsit nagyobbra, hogy az oldalán kissé felfusson a tészta, hogy legyen egy kis pereme. Erre öntjük a pudingos krémet. 4. Kinyújtjuk a másik tésztalapot is és óvatosan a süteményre helyezzük. Előmelegített légkeveréses sütőben sütöttem, 160 fokon kb. 25-30 percig. Ha nincs légkeverésünk a sütőben, akkor 180 fokra előmelegített sütőben süssük. 5. Mézes, tejfölös- pudingos szelet – Legjobb receptek. Ha megsült a sütemény, hagyjuk kihűlni, majd utána tegyük hűtőbe legalább néhány órára, de még jobb, ha másnap szeleteljük. Tetejét kevés porcukorral megszórhatjuk.
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2017. augusztus 08. 12:30 Gondolta a fene! A nagyidai cigányok című vígeposzt mutatták be a gyulai várszínpadon A vígeposz feldolgozása újszerűre és ezáltal maradandóra sikerült Fotó: Kiss Zoltán Beczásy a Gyulai Várszínház saját bemutatójaként valósította meg produkcióját. Rendezései ismertek a formakereső alternatív performanszokról. Ugyan az eredeti, különben zseniálisan karikírozott darab szövegét Vecsei H. Miklósnak sikerült megfelelően dramatizálnia, a nézők jobbára elvesztek a klasszikus és modern színpadkép merész rendezői társításaiban. Aki nem ismerte az eredeti történetet, annak fel volt adva a lecke (szenvedő szerkezet), hogy megértse a szerzői szándék vízióit. A telt házas előadáson sok kisgyermek is helyet foglalt – köszönhetően a gyulai Arany 200 programsorozatnak, amely keretében 150 nagyszalontai diák és családtagjaik kaptak lehetőséget a darab megtekintésére. Gondolta a fene | 168.hu. Nekik vélhetően még nehezebben ment a befogadás, némelyikük őszintén hangot is adott értetlenségének.
Aranynál a Tengeri-hántás első megkezdett kézirata az 1850-es évekből való, akkor A tengeri fosztók volt a címe. Riedl Frigyes szerint ez már akkor is régi tárgy volt, a fiatalkori Egyszerű beszélyké-ből alakult át. Valóban rokon a kettőben az elhagyott árva lány szégyene, halála; a csábító önvádja, megőrülése, holdkórsága. A Tengeri - hántás falusi kép és falusi történet, tanyai jelenet; nemcsak a mesélőt látni, hanem hallgatóit is, sőt a mese hatását rajtok. A fene gondolta, hogy ennyi mindenért a gabona felelős – Modern kori paleo magazin. Az első szakasz tájképe: az éj homálya, a lobogó tűz s az elnyújtózó árnyak mindjárt fogékonnyá tesznek a sejtelmes hangulatra. Egy - egy figyelmeztető félreszólás mintegy belevonja a mesébe a pusztai éjszaka képeit, hangjait, — ezek rajzolják ki a tájat, egyúttal fokozzák a hatást a hallgatókra, s az olvasóra is. Mikor a lányt a csábító kerülgeti, - a róka neszét veszik észre, a lefutó csillag a lány elbukását jelképezi, könnyét a harmat, a kuvik a halálmadár, a gulya kolompja temetési harang helyett kondul, a mese végén éjfélt üt a toronyóra.
A színművész, aki félszáznál is több verset tud, ám klasszikus értelemben vett önálló estje nincs, úgy véli, nem csupán a versmondás módja, de már egy vers kiválasztása is sokat elárul a személyiségről.
Kulka János hiú, fölényes, önző és kegyetlen földbirtokost formál Pozzóból, de kifinomult alakítását Szakács Györgyi jelmeze mélyíti el igazán, hiszen Pozzo eleganciája a porondmesterekével vetekszik. Ami már csak azért is találó, mert ebben az előadásban Pozzo valójában emberidomár, a porond egészét betöltő, forgó, billegő alkalmatosság akár egy cirkuszi eszköz, Lucky pedig a mutatványos, akinek legfőbb attrakciója a gondolkodás. Gondolta a fene! - Bárkaonline. Önálló gondolkodásra persze már egyikük sem képes, hiszen Lucky-t Pozzo utasítja, a gondolkodás elengedhetetlen kelléke, a kalap pedig Vladimir és Estragon, azaz Didi és Gogo fején teljesen haszontalan. Olyannyira, hogy az itt a piros, hol a piros mintájára addig-addig cserélgetik a saját kalapjaikkal, hogy nem lehet megállapítani, végül melyiket dobják el a három közül. Nincs már tétje a gondolkodásnak, Kocsis Gergely el-eltöprengő, olykor egészen racionális, óvatos, előrelátó és az őt körülvevő világot még jobbára tisztán érzékelő Didije az utolsó, aki még tudja használni az eszét.
Különös anekdotaértelmezési csatát őriz az internet a 2000-es évek elejéről arról, leírta-e Arany János a címben szereplő mondatot. Az egyik fél szerint ennek nincs nyoma, és jó eséllyel a folklór termékének tekinthetjük. Péter László irodalomtörténész szerint a történet "sovány valóságalapja talán az az eset, amiről Ercsey Sándor beszél Arany János életéből című könyvében. Tehát hogy Arany olvasott egy 1878-as Budapesti Szemlében egy Tompa Mihály költészetéről szóló tanulmányt, amiben a következő mondat szerepelt: " Tompa úgy tett, mint Arany, kiről szépen írja Erdélyi, megvárta az időjárást, míg hozzá föláradt a víz, hogy elbocsáthassa csónakát. " Ehhez a mondathoz fűzte állítólag Arany a lap szélére: " Várt a f… valamit. " Péter László azt is megjegyzi, hogy a szállóige eredetéről már csak azért is tisztában lehetne az azt használó Czigány Lóránt író-irodalomtörténész, mert a kérdést korábban Köpeczi Béla és Lőrincze Lajos már tisztázta. Czigány Lóránt viszontválaszában azonban leírja: ő nem azt írta, hogy biztos benne, az idézett anekdota Arannyal esett meg – a szövegben "vélhetően apokrif anekdotaként" hivatkozik rá.
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Az olaj és a háború közti kapcsolat mind a politológusokat, mind az összeesküvések kedvelőit régóta foglalkoztatja. Az egyik véglet szerint az olaj a háborúskodás egyik fő célja és magyarázó tényezője. A másik véglet szerint nagyon ritka, hogy államok konkrétan fizikai erőforrások, például az olaj megszerzése érdekében menjenek háborúba, és általában az olajháborúnak kikiáltott konfliktusok mögött számos más politikai indok és cél áll. (A részletek megtalálhatók ebben a korábbi szűk irodalmi összefoglalóban. ) Van azonban egy harmadik megközelítés is, amelyet az ukrajnai orosz invázió magyarázataként is felhoztak. Az olajban gazdag országok egyes kutatások szerint hajlamosabbak az agresszióra, miután az olajvagyon csökkenti a belpolitikai fékek és ellensúlyok szerepét, és növeli az egyszemélyi autokrácia kialakulásának esélyét. A személyközpontú autokráciák jellemzően nagyobb eséllyel folytatnak agresszív külpolitikát, ezt illetően pedig az olaj további olaj a tűzre, hiszen nemcsak a belpolitikai korlátok lebontását, hanem a háborúskodás finanszírozását is megkönnyíti.