[7] A kamera gyakorta fokuszál a lányok testi adottságaira (plasztikázott test, domborulatok, fenék, alsóneműk, stb. ), illetőleg humorosnak beállítani az olyan jeleneteket, amikor gimnazista fiúk a lányok szoknyája alá leshetnek, mindez viszont teljesen funkcionálatlannak és humortalannak hat. Kránicz Bence vágó és filmkritikus szerint a női testekre pásztázó kamera "öncélú húsfesztivált" csinált a filmből. [8] A film forgatókönyve, a dialógusok és a történet összefüggéstelen, zűrzavaros és illogikus. A filmben hallható ifjúsági nyelvezet mesterkélt, nem létező szociolektus, amely a vélemények szerint tükrözi, hogy a rendező és a forgatókönyvíró nincs tisztában a mai fiatalság szóhasználatával és beszédstílusával, valamint társalgási szokásaival. Megyei Lapok. A film bemutatóján a készítők még úgy jellemezték, hogy az Á egyszerre trashfilm és annak paródiája, sőt Labancz Lillát már Oroszlán Szonja utódjaként emlegették. A paródia titulust viszont a filmkritikusok egyöntetűen elutasítják, a film bukásának ellensúlyozására felhozott kifogásnak tartják, illetve ellenérvként felhozzák azt is, hogy Oroszlán Szonja eleve tehetséges színésznő, következésképp nem állja meg az összehasonlítás Labancz Lillával.
[7] A film cselekménye a kritikája szerint összedarálja az Amerikai pite, a Doktor Szöszi, a Spinédzserek, illetve a japán anime számos elemét, így próbálván tetszelegni azok rajongóinak és eladni nekik egy értelmetlen, zagyva filmet. [8] A kritikája szerint az Á a szokványos amerikai álmot mutatja be a főszereplőt játszó Labancz Lillán át, aki "csinos és gazdag is. " Viszont összehasonlítva a többi lányszereplővel valójában mégsem nevezhető csinos -nak. A film képzete, az amerikai minta teljes lemásolása pedig vadigen Magyarországtól, s a "rózsaszín szemüveg, hidrogénszőke, sokpénz, kabriókocsi álmot szeretné ráhúzni a büdös nagy magyar valóságra. N forgács gabor. " [9] Már az egy hatalmas ellentmondás szociológiai szempontból, hogy tinédzserkorú magyar középiskoláslány drága sportkocsival jár iskolába, amely még a tehetős magyar családoknál sem jellemző. [3] Puzsér Róbert Sznobjektív c. műsorának vendége, Farkas Attila Márton kultúrantropológus külön megjegyezte, hogy az ilyen filmek készítői nincsenek tisztában a magyarországi helyzettel, nem ismerik a társadalmat, az embereket, a szokásokat, a problémákat, viszont megpróbálnak ilyen témában filmeket csinálni, amelynek a végeredménye olykor hazug, alávaló és gyakran propagandába hajló trashfilm.
Á 2009-es magyar film Rendező N. Forgács Gábor Műfaj romantikus vígjáték Forgatókönyvíró N. Forgács Gábor Főszerepben Ádok Zoltán Bánfalvy Ágnes Gyártás Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 90 perc Forgalmazás Bemutató 2009. április 16. (Magyarország) [1] [2] Korhatár II. kategória (F/8832/J) További információk IMDb Az Á 2009 -es magyar filmvígjáték, amelyet Forgács N. Gábor rendezett. Játékideje 90 perc, és 2009. április 16-án mutatták be a mozikban. A kritikák lesújtóan fogalmaztak a filmről, sőt nagyon keményen bírálták, ugyanúgy a nézők előtt is csúfosan megbukott. N forgács gábor áron. Általában szélsőségesen giccses, jellegtelen és rendkívüli minimális igényességgel alkotott filmnek tekintik. Mindez tetézi a film számos technikai baklövése, az operatőri munka színvonaltalansága, a látványt jelentősen károsító rosszul kiválasztott háttér is. Eleinte Forgács N. Gábor, a film rendezője olyasmit nyilatkozott, hogy a film népszerű, annyira, hogy már a hollywoodi filmkészítők és felfigyeltek a jó minőségére, minderre később rácáfolt az, hogy külföldi portálokon, így az IMDB weboldalán élvonalban helyezkedett el a Kis Vuk mellett a lehető legrosszabb filmek szégyenlistáján.
2023-ra megvalósul az ActiCity Felvonultak a munkagépek és elkezdődött a régi Heim Pál Gyermekkórház épületének átalakítása, hogy 2023 első felében immáron a mozgáskultúra és a helyi közösségek szolgálatába álljon. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program keretében megvalósuló fejlesztés az ActiCity nevet kapta, ami magyarra lefordítva aktív várost jelent. - Az ActiCity hasonló módon jön létre, mint a Hangvilla, de ebben az esetben a zene helyett a mozgáskultúra kerül a főszerepbe. - A régi gyermekkórház épülete és környezete teljes egészében állami forrásból újul meg, összesen 10, 5 milliárd forintból az EKF keretén belül. - A projektben nagy hangsúlyt fektetnek a zöldterületek fejlesztésére is, több mint 50 db új fát ültetnek el az épület melletti parkba. - 150 férőhelyes parkolóház is épül, az épületben pedig kávézó és étterem is lesz. 26 év telt el azóta, hogy végleg bezárt a Heim Pál Gyermekkórház, a 120 éves épület pedig azóta elhagyottan állt Veszprém központjában.
Heim Páltól, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatójától és tiszteletbeli elnökétől is megkérdeztük, történt-e esetleg bármiféle változás a veszprémi projekttel kapcsolatos szándékaikat illetően, valamint hogy volt-e tudomásuk az árverésről. Két nap múlva itt is volt a válasz, amelyet változatlan formában közlünk. Konkrétumok ugyan nem derülnek ki belőle, de lassan már annak is örülünk, ha egy alapítványi elnök 72 órán belül képes időt szánni rá, hogy szóba álljon a sajtóval. Sajnos Porga Gyula polgármestertől tizedik napja nem érkezett válasz a kérdéseinkre. "A Heim Pál Alapítvány elkötelezetten tevékenykedik az innovatív, digitális egészségügy, a tehetséggondozás, az egészségügyi szakdolgozók munkájának elismerése és a gyermekek készségének fejlesztése területén. Mint bizonyára Ön is tudja, a veszprémi Heim Pál Gyermekkórház volt az országban az első, amelynek névhasználatára vonatkozóan a családunk örömmel adott engedélyt. Bár a névhasználati korlátozás a gyermek- és családegészségügy területére vonatkozott, az évek, évtizedek alatt a veszprémi Heim Pál Gyermekkórház szakmai munkássága, elhivatott gyermek- és családszerető tevékenysége dédnagyapám, néhai professzor Heim Pál és a családom által fontosnak tartott emberi értékeket is méltó módon képviselte.
Az ActiCity kivitelezését két veszprémi cég, a VeszprémBer és a Vemévszer végzik konzorciumban és várhatóan 2023 márciusára készül el. Forrás: Vehí Kép: Kovács Bálint
Új utak épülnek, amelyek a Dunántúl vérkeringésébe vonják be még jobban a várost, sport és közösségi komplexumok épülnek, és ami talán a legnagyobb érték, olyan hányattatott sorsú, műemlék épületek nyerhetik vissza régi fényüket, amelyek meghatározóak Veszprém történetében. Igazi kincsek – amelyek megmentése jóval több egy épületfelújításnál. Minderre a Modern Városok Program után az EKF, azaz Európa Kulturális Fővárosa Program ad lehetőséget. Veszprém ugyanis egy olyan egyedülálló programot álmodott meg, amely messze túlmutat kulturális eseményeken és turizmuson, egy olyan programot, amely amellett, hogy másokat is ide vonzz, a veszprémi közösségeket erősíti, amely új élettel tölti meg a várost és amely összekapcsolja, egymáshoz öleli a térség településeit. A legélhetőbb magyar vidéki város Európa élvonalába törne Az egész térség óriási lehetőség előtt áll és jól sáfárkodik az erőforrásokkal. A politikai döntéshozók és a szakmai irányítók együtt azon dolgoznak, hogy Veszprém és a programhoz kapcsolódó települések mind profitáljanak a programból.
Mindenfelé graffitik borítják a falakat. Nagyon elszomorító belegondolni hogy körülbelül 25 év alatt, egy város mondhatni közepén álló épületegyüttest ennyire engednek lepusztítani, hiszen annyi minden egyéb célra lenne alkalmas. Valószínűleg még nagyon sok embernek vannak hozzákapcsolódó emlékei kik kicsikként, vagy éppen szülőként voltak ott valamilyen ellátásban. Szívesen olvasnám az ilyen beszámolókat eset kommentben megírva. Vagy aki ott járt azóta neki mi a véleménye a helyről.