mallorcae elnevezésű alfaj szintén a névadóra hasonlít, ám erősebb csőre van, még inkább szürkéskék palástja van és valamivel halványabb testének alsó részén a tollazat. ecki alfaj a P. mallorcae alfajra hasonlít, ám palástja inkább kékes árnyalatú és halványabb testének alsó részén a tollazat. excelsus a névadó alfajra hasonlít, ám jóval világosabb zöld árnyalatú palástja, világossárga mellkasi tollazata és nincs, vagy csak nagyon kevés fehér rész van a farktollak környékén. aphrodite alfaj sötétebb olívazöld palástot visel, és mellkasi része sárgább színű. niethammeri nevű alfaj hasonlít a P. aphrodite alfajra, ám testének alsó része halványabb és kevesebb zöld árnyalat lelhető fel palástján, valamint alsó testtájéka halványabb sárga színű. terrasanctae hasonlít az előbbi két alfajra, ám palástja halványabb színárnyalatokban pompázik. blandfordi nevű alfaj a névadó alfajra hasonlít, ám palástja és feji tollazata szürkésebb színű, valamint mellkasi része halványabb árnyalatú. Madarak-versek.... Az előbbi alfajhoz hasonló tollazatú a P. karelini alfaj, ugyanakkor kevesebb fehér tollazat van a farktollainál.
Télen magvakat is fogyaszt. Vonulása Az őszapó állandó madár. Ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborol, gyakran cinegék is csatlakoznak csapatához. Irodalmi Rádió – A gondolatok és az ihlet rádiója. Képek Videó az őszapóról: Hang az őszapóról: szapó3 A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
Elterjedése A széncinege eurázsiái és észak-afrikai elterjedésű faj. Hazánkban mindenfelé költ, ahol természetes vagy mesterséges fészekodúkat talál. Fészkelőhelye A széncinege optimális élőhelyei a lomberdők, azok közül is elsősorban az idősebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen költ fenyvesekben, ártéri erdőkben, mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is. Szaporodása A széncinege az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az első költés. Természetes vagy mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk fészkét postaládában, fali üregben vagy vasúti rámpa rúdjában is. Az alacsonyabban levő fészkelőhelyeket kedveli. A hím tél végén, kora tavasszal foglalja el a revírjét, és a költés ideje alatt védelmezi a fajtársakkal szemben. Cinke költöző madariss. A re-vír nagysága a környezettől függően 0, 2-1, 0 ha lehet. A tojó egyedül építi a gyökér- vagy fűszál alapra sok mohából összehordott fészkét, amelynek csé-széjét szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli.
Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak. A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog. Életmódja [ szerkesztés] A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepke hernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Kék cinege - Európa madarai- Cinege fajok. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is. Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a "tszí-tszí-tszí-tszit". Z Szaporodása [ szerkesztés] A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be.
Nagy Ibolya: Lázár Ervin esete a naplóírással Jellemző, mondtam magamnak Lázár Ervin Napló-ját olvasva, s idézem most magamat, miszerint jellemző, hogy az író ennek a viszonylag jól körülhatárolható műfajnak is a "szabálytalan" változatát művelte. Mert, egyfelől, a 2007-ben, az író halála után nem sokkal, Ács Margit gondozásában posztumusz műként … Dr. Pompor Zoltán: Kötelező és ajánlott Lázár Ervin mesék, történetek Kötelezővé tenni vagy ajánlani egy könyvet – az utóbbi barátságosabb, az előbbi kecsegtetőbb. Lázár Ervin szövegvilágának szerelmesei számára mindenképpen az első lehetőség a kedvesebb, amit rögtön ki is egészítenek egy további félmondattal: kötelező és lehetőleg minél fiatalabb kortól. Lázár Ervin művei (2 db) - Könyvlabirintus.hu. Rigó Béla: Berzsián álarca mögött avagy Lázár Ervin, a költő Berzsián mesehős. Azt is tudjuk róla, hogy költő és nevét gyermekszáj ferdítette Berzsenyiről. Hangsúlyozottan robosztus termetét, borzas szakállát, hangulata szerint konya, vagy kackiás bajszát figyelembe véve könnyen lehet őt teremtőjével, pontosabban megírójával azonosítani.
pedig 1982-ben Szakácsi Sándor és Halász Judit szereplésével ért meg tévéfilmes feldolgozást. Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényéből játékfilm készült 1983-ban, melynek – mai szemmel – talán legnagyobb érdekessége, hogy egy apró szerepben, focistaként a későbbi miniszterelnök, Orbán Viktor is felbukkan benne. A Hétfejű Tündér ből 1999-ben készült rövid animációs feldolgozás. A Négyszögletű Kerek Erdő először 2007-ben négyrészes mesejáték, majd 2013-ban rajzfilmsorozat formájában elevenedett meg. Lázár ervin film. Érdemes még megemlíteni Gárdos Péter 2005-ös A porcelánbaba című játékfilmjét, ami három Lázár-elbeszélést dolgoz fel, melyek a pusztán eltöltött, tanyasi gyerekkor világát idézik meg. Olvasnál még kultbaitet? Kattints ide:
Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusától 1971. április 30-ig az Élet és Irodalom tördelőszerkesztője. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. 1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan meríti. Stílusa filmszerű, "láttató" (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek.