A dokumentumot az egyik feljelentő, Tényi István juttatta el a -hoz. A feljelentést november elején tették minősített adattal való visszaélés, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt azután, hogy a politikus az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után arról nyilatkozott újságíróknak, hogy a Belügyminisztérium vette azt a szoftvert, amellyel többek között újságírókat és közéleti személyiségeket figyeltek meg. Az ügyészség azt írja, hogy a fent említett bűncselekményt minősített adatra lehet elkövetni, "a feljelentés – a feljelentő feltételezésén túl – ugyanakkor nem tartalmaz olyan körülményre vonatkozó konkrét adatot, tényt, amely az általa kifogásoltak szerint azt támasztaná alá, hogy a feljelentéssel érintett személy minősített adatot tett volna jogosulatlan személyek részére hozzáférhetővé". "Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában ugyanis konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek.
Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét? Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is? Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket. Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében. Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből. Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.
Nem úgy tűnik, hogy a kormánypártban annyira kétségbeestek voltak attól, hogy Kósa Lajos csütörtökön elismerte: a Belügyminisztérium vásárolt a Pegasus nevű kémszoftverről, amelyet eddig egyetlen kormánypárti politikus sem ismert el. Erre utal legalábbis az, hogy – amint arról beszámoltunk – ma a Parlamentben a megkérdezett államtitkár még csak tudomást sem vett a Kósa Lajos esetleges törvénysértését illető kérdésről, és Szijjártó Pétert sem kavarta fel fideszes kollégájának elszólása. A Telex hétfőn megkérdezett néhány kormánypárti képviselőt, mit szólnak Kósa Lajos elszólásához. Halász János, a Fidesz frakciószóvivője azt mondta: Én a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke vagyok. És ahogy eddig, ezután is tartom magam ahhoz, hogy ami a bizottsági zárt ülésen elhangzik, azt természetesen nem mondja el az ember. Jó lett volna, ha Kósa Lajos is ehhez tartja magát. Később azt is mondta: Nyilván ez a feladatuk (mármint az újságírónak – a szerk. ), hogy ilyen felvetéssel éljenek, nekem meg az, hogy ilyen arcvonással, mint a mostanival gondoljak erről valamit.
Vadai Ágnes jelezte, hogy az ülésen e témában elhangzottakat 2050-ig titkosították, pedig nem volt bőbeszédű még a Hajdunál többet beszélő belügyminiszter sem. Az ellenzéki politikus elmondása szerint nem voltak hajlandóak elárulni, kiket hallgattak le a Pegasusszal. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is megjelent újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e. Vadai elmondta azt is, hogy a Pegasus beszerzéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Ez az állítás annyiban újdonság, hogy a botrány kirobbanása óta eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, közelebbről valamelyik titkosszolgálat – nagy valószínűség szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – valóban beszerezte ezt a mobiltelefonokra telepíthető, az azokon megtalálható, illetve átmenő minden adatforgalmat megfigyelő, rögzítő kémszoftvert. Újságírók előtt, az ülés után Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke maga is elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a kémszoftvert.
Nem mondott igazat Kósa Lajos, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a Pegasus-kémszoftvert, így nem követett el bűncselekményt, amikor erről beszélt nyilvánosan – derült ki abból a feljelentést elutasító határozatból, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség adott ki. A feljelentést még november elején tették minősített adattal való visszaélés, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt azután, hogy a fideszes politikus az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után arról nyilatkozott újságíróknak, hogy a Belügyminisztérium vette azt a szoftvert, amellyel többek között újságírókat és közéleti személyiségeket figyeltek meg – írja a A feljelentés elutasításának indokolásából kiderül, az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert. Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában ugyanis konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek.
Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására. Véletlen volt-e Kósa elszólása? A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét. Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere. Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt. A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt.
A miniszterelnöki székbe a börtönből kiszabadított Félix Kulov ülhetett. Miután a két legfontosabb posztra a két tábor egy-egy képviselője került, az ellenzék lecsillapodott. A kedélyek azután borzolódtak fel ismét, hogy az elnök emberei kezdtek beszivárogni a hatalmi elitbe és elfoglalni a fontosabb posztokat az államigazgatásban. Az U. S. A. észak és dél közötti háborúja mintájára szerintetek az Európai.... Az új ellenzék most A reformokért! mozgalom színeiben rákényszerítette az új elnököt, hogy új alkotmányt fogadjon el. Ennek értelmében Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakul át, az elnök jogkörét megnyirbálják, a parlamentét pedig kibővítik: ezentúl például a parlament választ majd miniszterelnököt. A kirgiz politikai arénát ezentúl a kilencven parlamenti képviselő és az általuk választott miniszterelnök uralja majd. Látszatra a demokrácia learatta soron következő győzelmét. Azonban a kirgiz elemzők rámutatnak: az országban a nemzetségek és klánok harca folyik, s ez a harc öltött demokratikus ruhát a "bársonyos forradalomban".
Be nem adásuk sokkal nagyobb kockázattal járt már akkor is, mint alkalmazásuk. Mennyit fejlődtünk az elmúlt 160 év alatt? A tudomány természetesen egészen más szinten volt 160 évvel ezelőtt, mint ma. Sajnos a tudomány elfogadottsága is. Ugorjunk egy nagyot az időben, a huszadik század közepére. A járványos gyermekbénulás elleni vakcinák ebben az időben kezdtek megjelenni. Ezek a mai szemmel igen kezdetleges védőoltások voltak, sokkal primitívebb eljárással készültek, mint korunk vakcinái. Az engedélyezési eljárások sem közelítették meg a mai követelmények szigorúságát, és a klinikai kipróbálás mértéke és nívója sem volt a mai elvárások közelében sem. Ennek ellenére hatalmas sorok vártak az oltásokra, szinte minden szülő szerette, volna hogy gyermeke mielőbb megkaphassa azt. Az eredmény ismert. A betegség mára szinte eltűnt, nem okoz járványokat. Hasonló volt a helyzet később, például a kanyaró elleni védőoltásokkal is, ami egy ideje már kötelező Magyarországon. A szülők együttműködése eddig kiváló volt, az oltásra kötelezett gyerekek legalább 98 százaléka meg is kapta azt.