Az egykor neves márkák számára hozhatott elismerést, de éppen feledést is az, ha egy nagy autógyártó szárnyai alá kerültek. A legutóbb éppen a BMW jelentette be, hogy megszerezte az Alpinát, és ennek kapcsán áttekintjük a hasonló eseteket, amelyek közt jól sikerült és kudarcba fulladt példákat is találsz. Alpina Burkard Bovensiepen a családi írógépgyártás helyett inkább BMW-ket kezdett tuningolni, azóta is egy főtengely és egy karburátor adja az Alpina logóját. Az évtizedek során a BMW teljes kínálatával foglalkoztak, előbb szereltek hathengeres motort a 3-as sorozatba, mint maga a gyártó, és jóval az M5 előtt építettek izmos sportmodellt az 5-ös sorozatból. A nyolcvanas években pedig az Alpinát is hivatalos autógyártóként jegyezték be, amivel több lett, mint egyszerű tuningcég. Az Alpina autói ugyanazon a gyártósoron készülnek, mint a többi BMW, de a motorokat kézzel szerelik össze, és a befejező simításokat is náluk végzik. A két márka idén szorosabbra fűzte a kapcsolatát, a BMW ugyanis megvásárolja az egykori tuningcéget, amely 2025-ben kerül a birtokába.
KÜLSŐ MEGJELENÉS D E S I G N UGYANAZ A HANGULAT ÚJ LÉGKÖR A városi autók ikonja most már hibrid változatban is elérhető, stílusa is zöldebb lett. Az 500 és 500C MILD Hybrid az exkluzív, harmatzöld színnel, valamint Seaqual™ ülésekkel mutatkozik be, emellett a hibrid autók minden előnyét is kínálja. Csökkentsd a károsanyag-kibocsátást és a fogyasztást akár 20 százalékkal*, és készülj fel arra, hogy stílusosan változtasd meg a világot. Az igazi kaland... Az örökzöld 500-as még zöldebb lesz. Egy különleges széria, amely kabrió és normál kivitelben is elérhető, segítségükkel a vezetés fenntarthatóbb lesz, és csak zöld hullámokat hagy maga mögött. JÓ HÍR A TENGEREKNEK Ahogy kívül, az új 500 és 500C Mild Hybrid Launch Edition modelleknél belül is minden részlet a hibridség körül összpontosul. Ilyen a matt harmat színű műszerfalbetét is. TÖLTŐDJ FEL Ezért lehet felszerelve egy 7''-os digitális TFT műszeregységgel, mely amellett, hogy nagyon jól néz ki, igazán hasznos is, hisz minden olyan információt megmutat, melyre vezetés közben szükség lehet.
Csak találgatni lehet, hogy mihez kezdenek vele – bízunk benne, hogy méltó sportmodelleket vagy modernizált klasszikusokat jelöl majd az ikonikus elnevezés. Alpine Jean Rédélé álmával indult az Alpine története, és a francia márkát a motorsportban elért sikerek tették halhatatlanná. Az alapítója autóversenyzőként tudta, mi kell hozzá, hogy gyorsabbak legyenek a Renault-alapokra épülő sportautói. Az igazi elismerést az 1962-ben bemutatott A110 hozta meg az Alpine számára, 1973-ban az akkor indult rali-világbajnokság konstruktőri címét is megnyerték a stílusos sportautóval, amivel Ferjáncz Attila is versenyzett. A hetvenes évek elején az olajválság az Alpine eladásain is éreztette a hatását, és a kis márkának az autógyártó partnere dobott mentőövet, létrehozva a Renault Sport részleget. Az Alpine még két szériát élt meg, mielőtt 1995-ben kifutott, hogy aztán nemrég önálló márkaként éledjen fel egy olyan jól sikerült középmotoros sportautóval, amely kis híján elnyerte az európai év autója díjat.
Strucc, tyúk és fürj tojásai Magyar Kiejtés IPA: [ ˈtojaːʃ] Főnév tojás ( biológia, konyha) A legtöbb hüllő, minden madár, és néhány emlős tojással szaporodik, ami egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó zigóta (azaz megtermékenyített petesejt), amit számos védőréteg burkol körül. ( szleng) here Etimológia Lásd a tojik címszót; tojik + -ás Fordítások Tartalom afrikaans: eier albán: vezë nn angol: egg arab: بيضة nn ( báyḍa) aromán: oao, ou asszámi: কণী ( koni) asztúriai: güevu hn azeri: yumurta baskír: йомортҡа ( yomortqa) baszk: arrautza, arraultza belarusz: яйцо sn ( jajcó) bengáli: ডিম ( ḍim) bolgár: яйце sn ( jajce) breton: vi burmai: ဥ ( u. )
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Előző oldal: A férj meg a feleség vetélkedése « » Következő oldal: A testvérek viszálykodása A lusta ember meg a nyúl Udmurt népmese: Volt egyszer egy lusta ember. Olyan lusta volt, hogy meg sem házasodott. Ritkán evett, ritkán ivott. Csak kóborolt erdőn-mezőn, éhesen, rongyosan. Egyszer, amint éppen az erdőszélen ténfergett, egy nyulat pillantott meg a csalitban. Halkan, lopva közeledett hozzá. A nyúl csak üldögélt, az ember csak álldogált. És így gondolkodott magában: "Elfogom a nyulat, lenyúzom. Bőrét eladom, és egy tyúkot veszek érte. A tyúk tojást tojik, a tojásokat összegyűjtöm. Kotlóst ültetek, az kikölti a tojásokat. A kiscsibéket felnevelem, lesz majd sok tyúkom. Nagyon kívánom – Wikiforrás. A tyúkok sok tojást tojnak. A tojást összegyűjtöm, eladom, és a pénzen egy malacot veszek. A malacot fölnevelem, jó emse lesz belőle. Az emse megfiadzik, lesz tizenkét malacom. A tizenkét malac megnő, mindegyiknek lesz tizenkét kis malaca. Akkor valamennyit eladom és megházasodom. "
Az állomás tornácán a vonatra vártunk. Az égből az első hó pihézett. Késett a vonat. Egy bársonykabátos úri mama a vas-tyúkhoz vezette a fiacskáját. - No itt egy húszfilléres: tedd bele. Fogd meg a fogóját: ránts egyet rajta! Négy-öt gyermek is odacsoportosult. Parasztgyermekek. Irigy szemmel nézték, hogyan kotkodácsol a vastyúk, s hogyan veszi ki örvendezve az úri fiucska a piros fényes bádogtojást. A perron sarkán két iparosféle beszélget. Az egyik feketekezű, - ruhafestő vagy kalapos. A másik vastagszemöldökű szintén szennyes kezű vaskos ember, - falusi kovács. - Haj, haj! - hallatszik olykor a festékes kezű sóhajtása. A kovács csak hümmög reá. Mikor tojik a tyúk program. Micsoda elnyűtt labdái a sorsnak. Különösen a festékes kezű. Fél századnak a nyomorusága rí le az alakjáról. A kalapja horpadt ócska kalap, amilyen a szemétdombokon hever. A csizmája csupa folt. A télikabátjának minden gombja más. Hogy eldobtam a szivarom maradékát, mohón hajolt le érte. Zsíros megyfa-szopókába illesztette, és apró füsttel szívta.
Így beszélt magában a lusta ember, aztán fogta a botját, hogy agyonvágja vele a nyulat. A bot hosszú volt, kettétörte a térdén. - Reccs! - jajdult fel a bot. A nyúl meghallotta a reccsenést, és elillant. Mit tehetett a lusta ember? Ott maradt állva, és a nyúl után bámult. Előző oldal: A férj meg a feleség vetélkedése « » Következő oldal: A testvérek viszálykodása
De még a szivarvég se vigasztalta meg. Szomorú volt és sápadt. Hogy egy percre megállottam mellettök, hallottam is a bánata okát. - Hát bezony sógor, - beszélte dünnyögő orrhangon, - igy állok én mán egyhete mint a karó, amelyik mellül a szőlő kiveszett. A kéményem azóta nem füstölt, sepedig söprű nem járta a házat. Idegent fogadjak? Kilopja a szemem világát is. Új asszonyt vegyek? Eltékozolja mindenemet. De meg nem is tanálok én olyan dógos kezű asszonyt többet. - Dehonnem, - brummogta vigasztalóan a kovács. A kalapos terebélyes kék zsebkendőt vett elő és megtörülte vele orrát, szemét. - Aztán ha kerül is, ki tudja micsoda veszedelem? Én nem szeretem, hogy az asszony tartogassa a zsebébe a pénzemet. Az én Annám ebbe az erányba nem volt erőszakos. De azér mindent kiteremtett, ami a házho kellett. A vas-tyúk – Wikiforrás. Ha végigment az utcán, megszólitotta a parasztasszonyokat: - Csúnya fakó mán az uradnak a kalapja! Hozd el: megföstjük ingyen. Az asszony elhozta a kalapot, de hozott bele egypár tojást, vagy egy kötény babot, vagy egy tál lisztet, vagy egy zacskó kását.
Na csirkét is. Sohse vettünk mink pénzen élelmet. A kovács hümmentett. - Ügyes asszony lehetett. Minálunk drága a föstés. Egy koronán alul nem föstenek. A kalapos legyintett: - Az asszony beledobta a kalapot holmi maradék föstékbe. Nem köll a parasztnak se bélés, se szalag. A kovács csodálkozva nézett és hümmögött. A városi főorvost pillantom meg a perronon. Hozzá sétálok. Üdvözlöm. Beszélgetünk. Egyszer oldalt pillant a két iparosra, és azt mondja: - Látod azt a kalapost? - Látom. Mi van rajta nézni való? - Annak a szennyes embernek több a pénze, mint valamennyiünknek, akik itt utazunk az első osztályon. - Lehetetlen! - Tudom. - Dehiszen fölszedi a szivarvéget. - Azért gazdag. Uzsorás, fösvény kutya. Csak a mi bankunkban magzik vagy százezer koronája. Cigarettát vont elő a zsebéből. A parasztgyerekek mögött, akik a bársonyruhás úri fiut bámulták, egy sápadt fiucska ácsorgott. Mikor tojik a tyúk testfelépítése. Csizma volt rajta és ködmenke, de a fején úri kis vadászkalap. - Nézd, - mondottam, - de kedves arcu gyermek! Olasztemplomban láttam egyszer egy fali festményt, egy színehagyott angyalt rajta, akinek a szeme mégis élt... - Ismerem, - felelte az orvos a cigarettáját meggyujtva.